Nagyvilág

A brit parlament nemet mondott a rendezetlen brexitre és az előrehozott választásokra

Korábban a témában:

A brit parlament alsó háza szerdán elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a kormánynak, hogy Nagy-Britanniát megállapodás nélkül léptesse ki az Európai Unióból. Az angol nevén „no-deal brexit” blokkolásáról szóló jogszabályról kétszer szavaztak a képviselők.

A brit parlamenti eljárásrend alapján az első olvasat a tervezet beterjesztése és napirendre vétele volt, a második olvasatbeli szavazás magáról a törvényről szólt, a harmadik olvasatbeli tárgyalás során pedig a javaslatokat vették sorra és utána ezekről ismét szavaztak.

A második olvasatbeli szavazáson 329 igen és 300 nem ellenében fogadták el a törvényjavaslatot, a harmadik olvasatnál pedig 327 volt az igen és 299 a nemek száma. Ahhoz, hogy a törvény hatályba lépjen, a parlament felső házának is el kell fogadnia azt.

Előrehozott választás se lesz

Boris Johnson brit miniszterelnök a szavazás után bejelentette, hogy kezdeményezi az előrehozott választások kiírását. Ezt már korábban megígérte arra az esetre, ha az ellenzék megszavazza a törvényt, de nem volt valószínű, hogy Johnson terve valóban megvalósul. Az előrehozott választást a parlament kétharmadának kellett volna támogatnia, viszont a kormánypárt elvesztette a többségét, az ellenzék pedig már korábban nemet mondott Johnson javaslatára.

A jóslatok igaznak bizonyultak: magyar idő szerint nem sokkal este 11 előtt a parlament nemet mondott arra, hogy október 15-én választások legyenek Nagy-Britanniában. A javaslat elfogadásához Johnsonnak 434 szavazatra lett volna szüksége, de csak 298-at kapott, 56 nem mellett.

Előzmények

Johnson kedden elvesztette többségét a londoni parlamentben, majd éjjel a parlament megszavazta azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezet. A szavazáson a Konzervatív Párt frakciójának 21 tagja szavazott a kormány ellen, köztük volt számos egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter.

Simon Coveney ír külügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy Nagy-Britannia még mindig nem állt elő semmiféle javaslattal arra, hogy rendezetten lépjen ki az Európai Unióból, holott Johnson a napokban többször is kijelentette, hogy „lendületes” tárgyalások folynak Brüsszellel az alsóház által háromszor is elvetett eredeti brexit-megállapodás alternatíváiról.

Johnsont a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn faggatta az új megállapodási javaslatokról, de a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy kormányának eltökélt szándéka egy új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon.

A kormányfő ezután megkérdezte: Corbyn hajlandó lenne-e támogatni, hogy a britek október 15-én választásokon dönthessenek az ellenzék brexit-stratégiájáról. Amikor Corbyn nem adott egyértelmű választ, Boris Johnson azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy fél a népítélettől.

Az Európai Unió készül

Szerdán Brüsszelben bejelentették, hogy mintegy 780 millió eurót tesz elérhetővé a bennmaradó tagállamok számára az Európai Bizottság az Egyesült Királyság esetleges rendezetlen kilépése okozta gazdasági károk enyhítésére.

A testület tájékoztatása szerint ezen összeget a főként természeti katasztrófák kezelésére szolgáló szolidaritási alapból, illetve a globalizációs alkalmazkodási alapból különítették el. Ezen felül szükség esetén további alapokat is felszabadíthatnak a jövőben ezen célból.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő rámutatott, azért volt lehetséges az átcsoportosítás, mert idén viszonylag kevés természeti katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, kiemelte azonban, hogy ez egyszeri alkalom például az érintett vállalatok túlélésének megsegítése, a munkahelyek megőrzése érdekében.

Szakértők szerint a rendezetlen brit kiválást az Egyesült Királyságon kívül leginkább Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország szenvedné meg gazdaságilag, de különböző mértékben az összes tagállamra nézve lennének negatív következmények – írja az MTI.

Kiemelt kép: Europress/JESSICA TAYLOR/UK PARLIAMENT/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.