Nagyvilág

Sokat kockáztat Boris Johnson a parlament felfüggesztésével

Friss hírek szerint akár öt konzervatív parlamenti képviselő is Boris Johnson miniszterelnökkel szemben szavazna, ha bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a brit kormány ellen. Ám Johnson meglepő szerdai húzásával, a parlament őszi felfüggesztésével kikapcsolhatja a legdemokratikusabb intézmény működését az EU-val folytatott tárgyalások idejére, miközben nyugodtan felkészülhet az unióból való megállapodás nélküli, óriási felfordulást okozó kiválásra.

A brexit három éve húzódó tragikomédiája újabb fordulatot vett szerdán: legújabb lépésével az Egyesült Királyságot gyakorlatilag politikai káoszba taszította új miniszterelnöke, Boris Johnson, aki a királynőtől azt kérte, hogy ősszel függessze fel a parlament működését, méghozzá szokatlanul hosszú időre, öt hétre.

Történik ez majd akkortájt (egész pontosan október 14-éig), amikor október végén lejár az a határidő, amit az EU szabott a brit kilépésről szóló megállapodás megszületésére, magyarán arra, hogy a londoni törvényhozás elfogadja azt az alkut, amelyet az előző miniszterelnök, az időközben lemondott Theresa May kötött Brüsszellel. A brit parlament alsóháza már többször leszavazta a megegyezést, az EU viszont azt jelezte: új egyezségre nincs mód.

Johnson lépésével így óriásira nőtt az esélye annak, hogy a szigetország rendezetlen körülmények között egyszerűen „kizuhan” az EU-ból.

II. Erzsébet ugyanis még aznap eleget tett Johnson kérésének. Hivatalosan az úgynevezett titkos tanács terjeszthet elő ilyen indítványt a királynőnél, e testületnek tagja azonban a brit kormány egyik minisztere is, most éppen az ultrakonzervatív, erősen brexitpárti multimilliomos, Jacob Rees-Mogg, aki a parlamenti ügyekért felelős a kabinetben. Ő személyesen tárgyalt II. Erzsébettel.

Boris Johnson audiencián II. Erzsébetnél a beiktatásakor. Fotó: Victoria Jones / AFP

Szeptemberben így várhatóan csak néhány nap áll majd a parlament rendelkezésére, hogy az EU-ból való brit kilépés ügyét megvitassa, október 14-én pedig a királynő olvassa majd fel a parlamenti ülést újra megnyitó beszédét (ami gyakorlatilag Johnson kormányprogramjának felel meg). Ezzel az adminisztratív eljárással szintén több nap elveszik a parlament munkanapjaiból október 31. előtt.

A felfüggesztésből két fontos következtetést vonnak le az elemzők:

  • az egyiket már említettük, szeptemberben csak pár napjuk marad a „no deal” brexit megakadályozására a törvényhozóknak, és októberben is csak egy-két hét.
  • A másik, hogy Johnson lépése saját ellenzékét erősítheti meg, és a parlament akár szeptember elején egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatja a pengeélen táncoló, minimális többséggel rendelkező kabinetet. Ehhez persze saját pártjának, a toryknak is Johnson ellen kellene fordulniuk, legalább részben.

Mint ahogyan azt elemzők is kiemelik, illetve az angol történelemből is tudjuk: a királynőnek nem volt lehetősége mérlegelni, hiszen a brit politikai rendszerben az uralkodó „uralkodik, de nem kormányoz”, azaz a kormány követeléseit szinte gépiesen végrehajtja.

Boris Johnson lépése ugyanakkor alkotmányjogilag erősen vitatható, konzervatív párttársa, a napi politikai ügyekben semlegességre kárhoztatott John Bercow, az alsóház elnöke felháborítónak, szó szerint alkotmányos gyalázatnak nevezte az intézkedést. Egy volt tory miniszter, Philip Hammond pedig mélységesen antidemokratikusnak minősítette. Az ellenzéki, brexitellenes liberális demokraták vezetője, Jo Swinson szerint veszélyes és elfogadhatatlan akcióról van szó.

Közben aláírásgyűjtés is indult a felfüggesztés ellen, amit majdnem egymillióan írtak alá egyetlen nap alatt, a brexitet ellenző tüntetők pedig rögtön demonstrálni kezdtek Londonban. Egy Boris Johnson-álarcot öltő tüntető például a „brit demokrácia sírjánál” lapátolt szimbolikusan.

Egy brexitellenes aktivista, Gina Miller – aki korábban már nyert jogi csatát a kilépés kapcsán – mindeközben legfelsőbb bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a királynő döntésével szemben. Ezzel a felfüggesztés alkotmányosságát próbálja megkérdőjeleztetni Miller. A BBC szerint azonban erre nem sok esélye van, hiszen formailag nem sérül egyetlen törvény sem az intézkedéssel. Hasonló kezdeményezésre készül a volt tory miniszterelnök, John Major, míg a Skót Nemzeti Párt a skót bíróságokon támadja a mostani kormányzati eljárást.

A konzervatív miniszterelnök mindenesetre mostani lépésével változtatott elődje időhúzó taktikáján. Theresa May évek óta küszködött azzal, hogy kompromisszumot hozzon tető alá az EU-val, illetve saját pártjával, a konzervatívokkal, s az egész brit parlamenttel a brexitről. Ám rendre kudarcot vallott. A parlament többször leszavazta az EU-val kitárgyalt egyezséget, miközben a törvényhozók elvileg a megegyezés nélküli kilépést is kizárták.

Theresa May, miután bejelentette lemondását. Fotó: Isabel Infantes / AFP

Most a szintén konzervatív párti Johnson a brexit felgyorsítására törekszik és ebben – úgy tűnik – nem ismer akadályt, akár a parlamentet is gyakorlatilag teljesen kikapcsolja a felfüggesztés révén a döntéshozatalból a kritikus időszakban.

Igaz, az elmúlt években azt is láthattuk: a brit parlament szinte teljesen követhetetlen módon szavazott a brexitről, és végül is semmilyen határozott döntést nem hoztak a honatyák. Az ultrakonzervatív Rees-Mogg talán ezért is válaszolt fennhéjázva a felfüggesztést támadóknak. A vádak, miszerint a felfüggesztés antidemokratikus, szerinte azért nem állják meg a helyüket, mert

a kormánynak éppen az a feladata, hogy a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksolók akaratát hajtsa végre.

Boris Johnson szerdai nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a parlament felfüggesztése ellenére is marad bőséges idő a brexitről folyó viták lefolytatására. Ezt erősítette Michael Gove, aki szintén erősen a brexit mellett kampányolt korábban, és tagja Johnson kormányának. Gove többek között a megállapodás nélküli brexitre való felkészülést irányítja a kabinet tagjaként.

Az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn szerint viszont súlyos csapás a demokráciára, ami történt, és Johnson célja, hogy áterőszakolja a parlamenten a „no dealt”, nem hagyva időt a honatyáknak a vitára. Corbyn ígéretet tett arra: megpróbálják megakadályozni a felfüggesztést.

Mindeközben a kormány álláspontja hivatalosan továbbra is az, hogy megegyezéssel akarja elhagyni az EU-t, ám Johnson hajlandó az egyezség nélküli kilépés levezénylésére is, mert nem akar további halogatást, ami annyiból érthető, hogy a késlekedés alatt a konzervatívok rovására erősödött meg a Brexit Párt, amely megnyerte a szigetországban a májusi EP-választást. A brit Guardian elemzője szerint Johnson egy „számára sikeres” brexit után általános választást tartana.

A skót első miniszter, a tartomány kvázi-kormányfője viszont Johnsont egy minidiktátorhoz hasonlította. Nicola Sturgeon szerint a parlamenti képviselőknek már a jövő héten össze kell gyűlniük, hogy megakadályozzák a miniszterelnök tervének végrehajtását. A skótok közismerten maradáspártiak, és nő a valószínűsége annak, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, akkor Skóciában népszavazást tartanának a királyságból való kiszakadásról.

Jobban örül a no deal lehetőségének Donald Trump amerikai elnök, bár ezt persze nem mondta ki. A Twitteren ugyanakkor kiállt Boris Johnson mellett, mondván: „nagyon nehéz lesz” Corbynnak, hogy elérje, bizalmatlansági indítványról szavazzanak a brit honatyák. Corbyn ugyanis meg akarja buktatni Johnsont, de ehhez a konzervatívok közül is támogatókat kellene szereznie a munkáspárti vezérnek.

Johnson és Trump. Fotó: Dylan Martinez – Pool/Getty Images

Óvatosabban nyilatkozott az észak-ír unionista párt, a DUP vezetője, Arlene Foster, aki ugyan üdvözölte Johnson kezdeményezését, de szerinte át kell tekinteniük a konzervatívokkal kötött egyezségüket ezek után. Mindez azért fontos nyilatkozat, mert ez a London-barát észak-ír párt tartja hatalmon a brit konzervatívokat a parlamentben. És épp Észak-Írország sorsa a legrendezetlenebb egy no deal brexit esetén, a DUP pedig a tartomány békéjét kockáztatja, ha a túlnyomórészt brexitellenes észak-íreket egyszerűen az Egyesült Királysággal együtt kilépteti az EU-ból.

Észak-Írország egyébként is jóformán megvalósíthatatlanná teszi a brexit gyakorlati lebonyolítását, hiszen London korlátozta a szuverenitását a sokáig polgárháború sújtotta tartományban, és elvileg Írországgal, de legalábbis az Ír-sziget lakosainak többségével együtt kellene megoldást találnia a brexit kérdésére.

Leegyszerűsítve: az Egyesült Királyság vagy vámunióval léphet ki az EU-ból (ezt a no deal-verzió nem tartalmazza természetesen, hiszen akkor semmilyen egyezség nem Brüsszel és London között), vagy a vámhatárt Észak-Írország és a többi brit tartomány között az Ír-tengeren kéne meghúzni, ami viszont az Egyesült Királyság fennmaradását veszélyeztetné.

Ez összefügg az úgynevezett backstop intézményével, amely megállapodás híján is biztosítaná az írek és az észak-írek közötti határ átjárhatóságát, ám valójában azt eredményezné, hogy az Egyesült Királyság valamiféle vámuniót mégiscsak fenn kellene tartson a kilépés után is az EU-val. Ezt azonban Boris Johnson ellenzi.

Mi köze Deák Ferencnek a brexithez?
Az észak-ír terror feltámadásától tart Brüsszel és London is a brexit miatt: ezért akar mindenki nyitott ír határt a britek EU-ból való kiválása után is. Ám az Ír-sziget egészére vonatkozó szabad határátlépés garanciája egyben a megállapodás nélküli brexit gátja is.

A felfüggesztés bejelentése mindezek után nem véletlenül keltett bizonytalanságot a pénzpiacon: a font esni kezdett, majd később visszanyert erejéből, és végül a tőzsde is viszonylag pozitívan reagált arra, hogy legalább történik valami a brexit ügyében, és belátható időn belül érdemi fejlemények várhatók.

A toryk is megosztottak Johnson szerdai bejelentése után. A BBC szerint egyesek mindenképpen meg akarják akadályozni a no dealt, ám ha nem járnának sikerrel, készek lennének a bizalmatlansági indítvány megtárgyalására is, vagyis végső esetben megbuktathatnák Johnson kormányát. Ekkor új választásra is sor kerülhet, ez azonban a jelenleg a parlamentben ülő konzervatív honatyák helyzetét veszélyezteti, hiszen korántsem biztos, hogy újraválasztanák őket.

A parlament a jelenlegi állás szerint szeptember 3-án kezdi újra a jelenlegi ülésszakot, de szeptember 10. körül felfüggeszti a tevékenységét, tehát ha lesz bizalmatlansági indítvány, akkor arra mindössze egy hét áll a képviselők rendelkezésére, hogy megszavazzák. Ha tényleg megbuktatják Johnsont, októberben lehet akár új választás is.

Ha azt a a konzervatívok nyerik (amire is van esélyük a jelenlegi 31 százalékos népszerűségük mellett), akkor ettől még akár lehet brexit is. Boris Johnson ugyanis sokkal népszerűbb miniszterelnök, mint elődje, May. A Munkáspárt jelenleg 21 százalék körül ingadozik, és megosztott a brexit ügyében.

Fotó: Tolga Akmen/ AFP

Ugyanakkor a Guardian szerint egy pártokon átívelő „lázadó szövetség” kezd kibontakozni Johnsonnal szemben. Az Európai Unió alapszerződésének 50. cikkelyét, pontosabban annak hatályát akarják meghosszabbítani no deal esetén, vagyis bent tartanák az Egyesült Királyságot az EU-ban. A rebellis parlamenti képviselők egy „történelmi parlamenti vitára” készülnek a jövő héten, amikor Boris Johnsonnal csapnának össze. A Guardian emlékeztet arra, hogy nemcsak Corbyn tiltakozott a királynőnél a parlament felfüggesztése ellen levélben, hanem még Boris Johnson kabinetjének egyes tagjai is csak a felfüggesztési kérelem királynőnek való elküldése után értesültek a kezdeményezésről. Pedig Johnson kormányában elsősorban „feketeöves” brexitpártiak vannak, tehát ők elvileg lojálisak a miniszterelnökhöz.

A parlamentben szerveződő Johnson-ellenes alkalmi szövetség tagjai elsősorban a parlamenti elnök, John Bercow segítségére számítanak. A házelnök reményeik szerint teret adna a nem kormányzati posztot viselő honatyáknak arra, hogy vitát tartsanak már szeptember 3-án, az első parlamenti ülésnapon, majd a Lordok Háza, a felsőház is rendkívüli ülésre gyűlne össze, amihez egyébként uralkodói jóváhagyás is szükséges, különben októberre tolódna ki a vita.

A miniszterelnök viszont arra számít a Guardian szerint, hogy az Európai Tanács kulcsfontosságú október 17-ei ülése után szavaztatja meg a brit parlamentet egy az EU-val esetlegesen újratárgyalt és módosított egyezségről. Így a parlament csak október 21-22. után tárgyalhatna a hipotetikus újabb egyezségről.

A Johnson-ellenes erők viszont a konzervatív párt bomlásában bíznak. Csütörtök reggeli brit sajtóértesülések szerint, amelyeket a BBC reggeli adása idézett, akár öt parlamenti képviselő is Johnson ellen fordulhat egy bizalmi szavazáson, ami a kormány idő előtti végét jelentene. Biztosra persze senki sem mehet Angliában, a brexit ügyében pedig biztosan nem. A BBC arra figyelmeztet, hogy nagyon nehéz lesz tényleg egy bizalmatlansági indítvány szavazásáig eljutni a parlamentben, a Munkáspárt ugyanis túlzottan óvatos az ügyben.

Kiemelt kép: Daniel Leal-Olivas / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.