Több mint félmillió ember halálát, másfél millió ember sérüléseit okozták lőfegyverek az USA-ban 2000 óta. Csak idén augusztusban két súlyosabb mészárlás is történt: a 22 halálos áldozattal járó El Pasó-it már másnap követte a tíz ember halálát okozó daytoni. Bár a lőfegyverek eladására vonatkozó törvényeket az amerikaiak 61%-a szigorítaná, csak 41% tartja nagy problémának, hogy szinte bárki és bárhol fegyverhez juthat: az alkotmány 1791-ben elfogadott második módosítása alapján ugyanis az USA állampolgárainak joguk van saját fegyvert tartani és hordani. Ez várhatóan a jövőben sem fog változni, annak ellenére, hogy évtizedek óta folyik a vita a liberális szabályozás és az erőszakos halálesetek közti összefüggésről. Az amerikaiak egy jelentős része ugyanis ragaszkodik a fegyvereihez.
A többes szám indokolt: becslések szerint az USA-ban 100 emberre 89 lőfegyver jut. Nyilvántartás nincs, hiszen csak néhány típus tartását és használatát kötik engedélyhez. A Gallup 2019-es kutatása alapján a lakosság 43%-ának van otthon fegyvere, a magas arányszám pedig úgy jön ki, hogy sokan egy teljes arzenált fel tudnak mutatni. Stephen Paddocknak, a Las Vegas-i merénylőnek például 47 halálos fegyver volt a birtokában. Míg kézifegyvert csak 21 éves kortól lehet venni, engedéllyel rendelkező eladótól – más szabályok vonatkoznak az ún. fegyverkiállításokra és vásárokra, amikből évente ötezret is tartanak országszerte –, addig hosszú csövű puskát már 18 évesen. Így bár ittasan egy tini sem lövöldözhet, mivel az alkoholfogyasztás csak 21 éves kortól legális, autóvezetés közben már igen.
Jelenleg a lakosság 30%-a ellenzi a korhatár felemelését, és 71% gondolja azt, hogy nem szabad megfosztani az embereket a kézifegyver birtoklásához való jogtól. Míg Új-Zélandon például egy 51 halálos áldozatot követelő lövöldözés után idén nyáron betiltották az automata- és félautomata lőfegyverek birtoklását, addig tehát az USA-ban szinte bárki fegyverhez juthat. Más országokkal összehasonlítva itt van a legtöbb lőfegyver a polgári lakosság tulajdonában: nagyjából a világ készletének a fele. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a fegyverlobbinak elképesztően erős a befolyása a törvényhozásra, de ezen kívül, vagy akár ezzel összefüggésben más tényezők is közrejátszanak.
Az önvédelemre való hivatkozás nem egy hihető érv
Renee Garfinkel pszichológus szerint az USA polgárai fegyverfüggők.
Ahogy más függőségek esetében, úgy itt is jellemző a tagadás: a lőfegyvertartók szerint ezeknek az eszközöknek nem sok közük van a mészárlásokhoz, hiszen az emberek azok, akik ölnek. A felelősség el nem ismerésének és az összefüggések bagatellizálásának is a jele lehet, hogy például az iskolai lövöldözések megelőzéséhez a lakosság 56%-a szerint nem a törvényeket kellene szigorítani, hanem a biztonsági intézkedéseket és a pszichológiai ellátást javítani.
A legtöbb fegyvertartó arra hivatkozik, hogy így érzi magát biztonságban, így tudja megvédeni magát és a családját. Sokan sérülékenynek és gyengének éreznék magukat a puskájuk vagy a pisztolyuk nélkül. Mások rekreációs, szabadidős céllal tartanak otthon lőfegyvert: szeretnek célba lőni vagy vadászni. Az okokat nem magyarázza, de a jelenlegi helyzet fennmaradását igen, hogy ha valaki azt látja, a többségnek van fegyvere, akkor neki is kelleni fog majd. Mivel ez a norma, sokan akarnak igazodni hozzá. Része a kultúrának, státusszimbólum, és ahhoz, hogy valaki mások fölé emelkedjen, egyre több lőfegyverre, egyre nagyobb és hatékonyabb eszközökre lesz szüksége. Ezért is visszatetsző az önvédelemre való hivatkozás, hiszen ha az emberek csak erre használnák, akkor beérnék egy egyszerű pisztollyal is, és nem lenne szükségük automata géppuskákra.
A toxikus maszkulinitás kultúrája is befolyásoló tényező, hiszen nem lehet elég férfias, akinek egy ilyen társadalomban nincs lőfegyvere. Az Amerikai Pszichológia Társaság (APA) egy állásfoglalást is kiadott a fiúk és férfiak problémáiról, amiben kiemelik, hogy a hagyományos férfiasság – aminek része a „nőies” tulajdonságok elvetése, a teljesítményközpontúság, a gyengének látszódás elkerülése, vagy az erőszak elfogadása – a nemek közti konfliktusokhoz vezet, és a férfiak egészségét is rombolja. Az ideológia erős kapcsolatban áll a homofóbiával, a szexuális és fizikai zaklatással.
A mentális zavarok vagy a fegyverek hozzáférhetősége miatt van annyi tömegmészárlás?
Nemcsak a közvélemény vagy a fegyvereladásban érdekelt Nemzeti Lőfegyverszövetség (National Rifle Association), de Donald Trump is szereti azt hangoztatni, hogy a tömeggyilkosoknak valamilyen súlyos pszichiátriai betegségük van. Az elnök szerint a tavalyi floridai iskolai lövöldözés elkövetője mentálisan zavart volt, ahogy az El Pasó-i is. Valójában a mentális betegek többsége nem erőszakos másokkal, ráadásul nagyjából a negyedük válik évente bűncselekmény alanyává. A lőfegyverek által okozott halálesetek nagy része pedig nem is gyilkosság, hanem öngyilkosság: már csak ezért sem állja meg a helyét az önvédelemre való hivatkozás.
Az APA a texasi merénylet után kiadott egy tájékoztatást azzal kapcsolatban, mennyire megbélyegző Trump állítása. Szerintük a mentális betegségek helyett a gyűlölködés, a rasszizmus, a fanatizmus és a liberális fegyvertartási törvények a felelősek a jelenlegi helyzetért. Ha csak azok lövöldöznének, akiknek valamilyen pszichiátriai zavaruk van, akkor az egész világon hasonló arányban lennének jellemzőek az iskolai és tömeggyilkosságok. Lori Ann Post professzor szerint a lövöldözőknek csak 5%-át kezelték valamilyen mentális betegséggel. Jeffrey Swanson, a téma szakértője pedig ki is mondja, hogy csak akkor csökkenne a gyilkosságok és az öngyilkosságok száma, ha szigorítanák a fegyvertartást, ugyanis bár a különböző bűncselekmények jelenléte más országokéhoz hasonló, a fegyverrel elkövetett esetek aránya az USA-ban kiugróan magas.
Ez érthető, hiszen az öngyilkosságnak ez a formája viszonylag könnyű, gyors, és általában visszafordíthatatlan. Tizenkét államban a rendőrnek joga van elvenni a fegyvert attól, aki magára vagy másokra veszélyes, de ez csak a problémák kis részét oldja meg.
Rosie Phillips Davis, az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke összefoglalja a lényeget:
„Ha kezelni akarjuk az országunkat mérgező fegyveres erőszakot, akkor a bizonyítékokon alapuló megoldásokra kell koncentrálnunk. Ez magában foglalja, hogy korlátozzuk azoknak az embereknek a fegyverhez jutását, akiknél fennáll az erőszakossá válás veszélye. Pszichológusok, illetve más szakértők együttes munkájára is szükség van, hogy megoldásokat találjunk arra az intoleranciára, ami nemzetünket és a közbeszédet fertőzi.”
Kiemelt kép: Ethan Miller/Getty Images
