Nagyvilág

Trump szövetségesei egyenként vadásszák le az „álszent” újságírókat

Az internet borostyánként foglalja magába a közösségi médiával felnőtt fiatalok vétkeit, ez pedig muníciót ad az elnök embereinek.

Nyíltan vállalt hadjáratot folytatnak Donald Trump szövetségesei az általuk ellenségesnek tartott médiumok munkatársai ellen – írta meg vasárnap az egyik érintett, a New York Times. A lap informátorai szerint arról van szó, hogy az elnök támogatói több száz újságíró nyilvános bejegyzését és kijelentéseit fésülték át több mint egy évtizedre visszamenőleg, kiszemezgetve belőlük a kínos vagy kínosnak beállítható megnyilvánulásokat.

A konzervatív aktivisták a kellemetlen információk közzétételét válasznak szánják azokra a cikkekre és tudósításokra, amelyek szerintük tisztességtelenek Trumpra és embereire nézve, vagy az újraválasztását veszélyeztethetik.  Mindezt az újságírók akár fenyegetésnek is tekinthetik: ha túl sokat foglalkoznak Trump ügyeivel, az ő múltjukat is megbolygathatják. Ezt a fenyegetést már többször beváltották, bár állítják: amit eddig nyilvánosságra hoztak, az töredéke a „betárazott” információnak.

A hadjárat vélhetően a jövő évi elnökválasztás kampányával párhuzamosan fokozódik majd. A trumpisták erkölcsi alapállása, hogy „mindenki a saját háza táján söprögessen”, noha a New York Times szerint alapvető különbség van aközött, hogy a sajtó – alapvető feladatát elvégezve – a hatalmon lévőket ellenőrzi és aközött, hogy bosszú vagy megfélemlítés szándékával kipécéznek újságírókat és médiumokat.

A napilapnak négyen is nyilatkoztak, akik rálátnak a részletekre – nem zárható ki, hogy azért voltak viszonylag beszédesek, hogy ezzel is próbálják visszafogni a kritikus újságírókat és alkalmazóikat. Az összegyűjtött anyag jelentőségét kívülállóként nem lehet felmérni, de amit eddig nyilvánosságra hoztak – bár előfordult, hogy kiragadták a kontextusból és félrevezetően tálalták – valódinak, és nagyrészt valóban károsnak bizonyult a célpontra nézve.

Ami történik, az összefüggésben van Trump erőfeszítéseivel, az elnök a kritikus újságírás művelőit politikailag motivált ellenségként tartja számon. Twitter-bejegyzésben is hangoztatta, hogy „a Demokrata Párt gonosz propagandagépezetének” tartja az újságírást, azt azonban a Fehér Ház, a Republikánus Párt és Trump kampánystábja is tagadja, hogy közük van a hadjárathoz – igaz, a kampánystáb kommunikációs igazgatója jelezte, egyetért annak céljával.

Van még onnan, ahonnan ez jött

Múlt szerdán a New York Times szerkesztőségi véleménycikke antiszemitizmus szításával vádolta az elnököt, csütörtökön pedig a Fehér Ház új sajtótitkáráról, Stephanie Grishamről közöltek portrét, nem túl hízelgő részletekkel. Azt írták róla a többi között, hogy egy reklámügynökségtől kirúgták, mert plagizált egy prezentációt, kétszer letartóztatták ittas vezetésért, egy munkahelyét pedig azután hagyta ott, hogy hamis költségelszámolásokkal vádolták meg.

Stephanie Grisham. Fotó: Jabin Botsford/The Washington Post / Getty Images

A New York Times egyik informátora szerint tudtak arról, hogy cikk jelenik meg Grishamről, és felkészültek a reagálásra. Csütörtökön reggel, a portré megjelenését követően a Trump-párti Breitbart portál is közölt egy cikket, amelyben a New York Times egyik szerkesztőjének egy évtizeddel ezelőtti, antiszemita és rasszista tartalmú Twitter-bejegyzéseiről számolt be. A szerkesztő, Tom Wright-Piersanti a bejegyzések születése idején főiskolás volt, ennek ellenére munkaadója közölte, hogy vizsgálják az ügyet, és a szóban forgó bejegyzések egyértelműen szabályaikba ütköznek.

A Breitbart cikkét azonnal megosztotta Twitterén Arthur Schwartz, akit az újságírók elleni hadjárat vezetőjeként azonosít a New York Times. A 47 éves jogász az elnök legidősebb fiának, Donald Trump Jr.-nak barátja és informális tanácsadója, aki saját magáról azt mondta: nem dolgozik sem a kormánynak, sem kampánystábnak,

csak egy kibaszott troll vagyok a Twitteren.

Schwartz a Trump családba az egyik legelszántabb védelmezőjükként édesgette be magát, mindenkinek nekimegy, akik szerinte ártanak nekik. Republikánusoknak is: Trump volt kabinetfőnökéről, Reince Priebusról azt állította, hogy szeretője van, de később kénytelen volt beismerni, hogy ez alaptalan pletyka volt.

A Breitbart-cikket Schwartz Twitter-fiókjáról osztotta tovább Donald Trump Jr. több mint 3,8 millió követőjének, majd más ismert republikánusok, köztük Ted Cruz texasi szenátor is felhívták a figyelmet a New York Times újságírójának régi posztjairól szóló beszámolóra. A cikk külön kitér arra, hogy a New York Times megtámadta Stephanie Grishamet, jóllehet Tom Wright-Piersanti nem is foglalkozott a sajtótitkárral.

Az újságíró még csütörtökön reggel bocsánatot kért a Twitteren, és törölte a bejegyzéseit. Schwartz erre közölte: „ha a New York Times úgy gondolja, hogy ezzel el van intézve, leleplezhetjük még pár elvakult emberüket. Van még onnan, ahonnan ez jött.”

A 32 éves Wright-Piersanti azzal védekezett, hogy a bejegyzéseket szarkazmusnak szánta, és amikor azokat írta, nagyrészt még csak személyes ismerősei követték a Twitteren. Hozzátette, hogy a posztok „tényleg nem viccesek, nyilvánvalóan sértőek, szégyellem őket, és őszintén sajnálom, hogy ilyeneket írtam”.

Az én generációmnak, amely beleszületett az internetbe, minden ifjúkori tévedését egy digitális borostyánkő foglalja magába. Mindegy, hogyan változol meg felnőttként, mindig ott maradnak, arra várva, hogy valaki felfedezze őket

– magyarázkodott az újságíró. Wright-Piersantihoz hasonlóan más célpontok is a közösségi médiával együtt felnőtt fiatalok, akik tizen-huszonéves korukban írták kifogásolt bejegyzéseiket, többnyire azelőtt, hogy hivatásos újságíróvá váltak.

Aki másról előás

Kaitlan Collinst, a CNN tudósítóját tavaly kitiltották egy fehér házi rendezvényről, mert az elnök sajtótitkársága szerint oda nem illő kérdéseket tett fel Trumpnak. A botrány után egy héttel elővették, hogy a 27 éves Collins nyolc évvel ezelőtti Twitter-bejegyzéseiben melegeket sértő megjegyzéseket tett: egy barátját leköcsögözte, egy másiknak pedig azt írta, hogy „nem vagyok biztos benne, hogy egy szobában akarok lenni egy leszbikussal”. Az újságíró bocsánatot kért, de Schwartz folytatta ellene a hadjáratot.

Kaitlan Collins Fotó:Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images

Júliusban a CNN arról tudósított, hogy Monica Crowley, aki a Fox News korábbi munkatársaként Trump jelöltje volt a pénzügyminisztérium szóvivői tisztségére, korábban személyes blogján és a Twitteren is azt terjesztette, hogy Barack Obama titokban muszlim, és Amerika ellenségeivel szimpatizál. Erre válaszul Schwartz a CNN egy képszerkesztőjének 2011-es Twitter-bejegyzéseit ásta elő azzal a megjegyzéssel, hogy az az újságíró, aki másról ás elő régi dolgokat, a saját munkatársainak is a körmére nézhetne.

A képszerkesztő antiszemita tartalmú bejegyzéseivel azután is foglalkoztak, hogy bocsánatot kért, és kilépett a CNN-től. A most 25 éves Mohammed Elshamy azt mondta: Egyiptomban nőtt fel, a bejegyzéseket ott írta 15-16 évesen, amikor még nem volt egészen tisztában a dolgok jelentésével. Állítása szerint azokat a szlogeneket ismételgette, amiket az utcán hallott a forradalom idején. „Azt gondolom, hogy a későbbi munkámmal és nézeteimmel törlesztettem a gyerekként elkövetett tévedéseimért” – jelentette ki.

Hozzátette: megérti a megjegyzéseinek a súlyosságát, de megkérdőjelezi az erre alapozott hadjárat motivációját. Szerinte piszkos taktikát alkalmaznak, hogy a lehető legtöbb kárt okozzák azoknak, akik az ellenségesnek tartott médiumoknál dolgoznak.

A kultúrharcban elesettek

A New York Times idézi Leonard Downie Jr.-t, aki 1991-től 2008-ig volt a Washington Post főszerkesztője. Szerinte semmi új nincs abban, hogy egy elnök és a munkájáról tudósító sajtó között feszült a viszony, de az új, hogy szervezett és kiterjedt politikai erőfeszítést tegyenek az újságírók hiteltelenítésére. Szerinte az egy dolog, ha egy hatalomban lévő vezető negatív véleményt fogalmaz meg az újságírókról, de az megint más, ha valaki emberek után nyomoz, hogy megpróbálja őket nyilvánosan lejáratni és eltávolítani állásukból.

A New York Times kiadója, A. G. Sulzberger szerint ez a taktika új szintre emelte Trumpnak a szabad sajtó ellen vívott harcát. „Ennek a kampánynak a célja világosan az, hogy eltántorítsa az újságírókat a munkájuk végzésétől, aminek egyik célja a hatalom ellenőrzése és a visszaélések feltárása” – közölte, hozzátéve, hogy lapját nem fogják tudni megfélemlíteni vagy elhallgattatni.

Steve Bannon, Trump korábbi stratégája, aki a Breitbart vezetőjeként került az elnök közelébe, úgy vélekedett: az a munka, amit Schwartz magára vállalt, annak a jele, hogy Trump támogatói elszánták magukat arra, hogy frontális támadást hajtsanak végre az ellenségesnek tekintett sajtó ellen. „A kultúrharc is harc, a harcnak pedig vannak áldozatai” – mondta.

Kiemelt kép: Chip Somodevilla/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.