Nagyvilág

Ötmillióan állnak sorba vízért egy indiai városban, és ez csak rosszabb lesz

India hatodik legnépesebb városában már a csapból sem folyik a víz, mert a település négy víztározója teljesen kiszáradt a száraz időjárás miatt.

Csennai utcáin immár több mint egy hete kígyózó sorokban állnak az emberek, hogy hozzájussanak napi vízadagjukhoz. A város nagyjából ötmillió lakójának minimális mennyiségű vízből kell megoldania a mosást, a főzést, a fürdést és a folyadékpótlást. Nehezítő tényező, hogy hetek óta pokoli meleg uralkodik nemcsak ott, hanem az egész országban, a hőmérséklet helyenként az 50 Celsius-fokot is meghaladta.

Víz nélkül gyakorlatilag az egész városban leállt az élet. A legtöbb vállalkozás otthoni munkára küldte dolgozóit, a hotelek arra figyelmeztetik a vendégeiket, hogy óvatosan bánjanak a vízzel. Sok étteremnek is le kellett húznia a rolót, mert víz nélkül nincs mivel főzni, mosogatni. A vízhiány kórházak működését és így az egészségügyi ellátást szinte teljesen ellehetetlenítette. A WC-ket csak időközönként lehet lehúzni, az orvosi eszközöket nem tudják megtisztítani, sterilizálni. A metróállomásokon leállították a légkondicionáló berendezéseket, hogy azzal se pazarolják a vizet.

A tehetősebbek megtehetik, hogy magánkézben lévő vállalatoktól vásárolnak vizet, de akkora a kereslet, hogy már arra is napokig kell várni.

A helyi sajtó szerint egyes családok a víz vásárlásával felélik a havi jövedelmük felét. És mivel egyre kevesebb a víz, az ára folyamatosan kúszik felfelé.

Sokan kétségbeesésükben kutakból próbálják kimerni a még bennük lévő maradék vizet, de az sárgás és szennyezett, emiatt egyáltalán nem ajánlott a fogyasztása.

A helyiek elfogadták, hogy egy darabig biztosan nem fog változni a helyzet, ezért mindenki kincsként kezeli a vizet. A gyerekek kulacsokban viszik magukkal a vizet az iskolákba, de néhányan úgy érzik, így a családjuktól lopják el az életben maradáshoz elengedhetetlen folyadékot.

Klímaváltozás és politikai hanyagság

A probléma összetett, de részben a klímaváltozással magyarázható. Egy magas rangú tisztviselő a múlt héten arról beszélt, a várost csak az eső mentheti meg katasztrófától. Csütörtökön végül közel 200 nap után megérkezett a csapadék, az ott élők pedig hangot adtak örömüknek. Mégis naivitás lenne azt gondolni, hogy ezzel helyreáll a világ rendje.

Az októbertől decemberig tartó monszunidőszak tavaly az azt megelőző évekhez képest rendkívül enyhe volt, ennek következményeként az év elején a város víztározói száradásnak indultak. Erre tett rá egy lapáttal az Indián májusban átvonuló brutális hőhullám, ami miatt szinte minden csepp víz elpárolgott, és legkevesebb 137 ember veszítette életét az országban.

Az alábbi felvételen az látszik, hogyan tűnt el hárommilliárd köbméter víz Csennai egyik víztározójából alig egy év alatt.

Mindehhez hozzájárul, hogy az elmúlt hatvan évben 1,3 Celsius-fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a városban, ami befolyásolja víz körforgását.

A súlyos vízhiány kialakulásában az esőzések elmaradása mellett nagy szerepet tölt be a túlfogyasztás. A város és a környező régió hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedekben, ami arányosan növelte a vízfogyasztást is.

A problémával komolyabban sosem foglalkoztak állami szinten, a politikusok a monszunesőre hagyatkoztak, de amikor az késik, semmivel nem tudják kompenzálni a hiányát.

Tamilnádu állam kormánya nehezen, de beleegyezett, hogy elfogadja más államok segítségét. Kerala napi kétmillió liter vízzel segít a szomszédos államnak, amit vonatokon visznek  Csennai térségébe. Bár ez még mindig csak csepp a tengerben egy olyan városban, ahol normális napokon 820 millió liter vizet használtak el, mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakók megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak.

Fotó: Arun Sankar / AFP

Ez még csak a kezdet

Tudósok az utóbbi kétszáz év indiai monszun időszakait vizsgálva arra jutottak, hogy kilenc éve radikális változás állt be az időjárásban. Bár a csapadék mennyisége minimálisan változott, az esős napok száma drasztikusan csökkent. Mindez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a monszunesők sokkal erősebbé váltak, lefolyásuk felgyorsult.

Klímakutatók egyre hangosabban próbálták az utóbbi években felhívni a figyelmet, hogy a globális felmelegedés nemcsak a jégtakarókra lehet visszafordíthatatlan hatással. Ezt igazolják az Indiában zajló drámai események is.

Várhatóan az idei monszunszezon alatt fellélegezhet majd India és így Csennai is, környezetvédők szerint az országnak hosszú távú vízvédelmi tervet kell kialakítania, ha nem akar olyan krízisekkel szembe nézni, mint a mostani.

Az indiai kormány kutatóintézete, a NITI Aayog egy tavalyi jelentésben arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra huszonegy indiai városban, köztük Új-Delhiben, Csennaiban és Bengaluruban is eltűnhet a talajvíz. Becsléseik szerint ha minden így megy tovább, az 1,34 milliárd fős indiai lakosság 40 százaléka nem fér majd hozzá ivóvízhez 2030-ra.

Kiemelt kép: Arun Sankar/ AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik