Az elmúlt években az EU éllovas lett az internet szabályozásában. Ez leginkább a GDPR-nek köszönhető, ami még az Egyesült Államok szabályozását is befolyásolja. Vannak olyan hírek, hogy Kaliforniában hasonló törvényt fogadhatnak el, és hasonló ügyekben Kaliforniát követni szokta az Egyesült Államok. A GDPR bevezetése után az EU az internetszabályozás egyik hőse lett, az ön nevével fémjelzett szerzői jogi szabályozás viszont ellentmondásosabb. Hogy érzi magát attól, hogy sokak szemében a szabad internet egyik elpusztítója lett?

Nem érdekel, ha azt gondolják, hogy a nagy médiacégek oldalára állok, mert én alapvetően egy problémát látok, és a cél az, hogy jobban kiegyensúlyozzuk a helyzetet. Most komoly egyenlőtlenség van az újságkiadók és a platformok között. A kiadó, természetesen, el szeretné adni a munkáját, a cikkeit, az újságjait. És mindenkinek, aki szeretne cikkeket olvasni az interneten, be kell látnia, hogy ha valaki más tulajdonát szeretné használni, akkor azt ki kell fizetnie. Sok újságkiadó egyre kevesebb ellentételezést kap a tartalmaiért. Ezért van az, hogy a jogszabály alkotójának tennie kell valamit, mert valaki tulajdonának kérdés nélküli ingyenes felhasználása nem olyasmi, amit tisztelnünk kellene. Ugyanígy van az offline világban is.

Nem túl durva piacmenedzsment ez? Nem kellene inkább hagyni, hogy az online piac természetesebben növekedjen?

Mi a természetes? A Google talán nem monopólium? Erre kellene mennünk?

Nyilván nem.

Akkor csinálnunk kell valamit. Mi csak megadjuk a lehetőséget a kiadóknak az érdekképviseletre, az, hogy hogyan használják ezt a lehetőséget, az ő dolguk. Ez az, amit mi meg tudunk tenni, megadjuk a lehetőséget az egyenlőtlenségek rendezésére. Nekik viszont ezt a jogot bölcsen kell használniuk.

Bölcsen fogják?

Ha nem lépnek fel a jogaikért a monopóliumok ellen, akkor valószínűleg kikerülnek ebből a játékból.

A jogszabály előírja, hogy a platformoknak ki kell építeniük olyan mesterséges intelligenciával rendelkező szűrőket, amelyek észreveszik, ha valaki lopott vagy újrahasznált tartalmakat tölt fel. Működni fog ez? Nemrég a Tumblr bevezette ugyanezt a meztelenség ellen, és mondjuk úgy, nem igazán működött.

Valamikor biztosan működni fog. Ha 30 éve azt mondom önnek, hogy az interneten lesznek közösségi oldalak, nem hitte volna el. Valószínűleg nem lesz elsőre tökéletes a megoldás, de fejlődni fog. Azt hiszem, jelenleg ez a jó lépés, amit lehet, hogy később majd kicsit korrigálnunk kell. Valószínűleg a jogszabályokat is rugalmasan kell majd kezelni, de nem hiszem, hogy azt kellene csinálnunk, mint az e-kereskedelem szabályozásánál, hogy 17-18 évet várunk vele, és a platformok közben semmiért nem felelősek, ami rajtuk megjelenik, miközben nem tisztelik mások tulajdonát és rengeteg pénzt keresnek vele.

Nem fél attól, hogy ez majd a kevésbé szabályozott országokba tolja az online tartalmakat, mondjuk Kínába vagy Oroszországba?

Ha a Google News azt mondaná, hogy kihagyja a teljes európai sajtót, szerintem az európai állampolgárok azt válaszolnák, hogy minket nem érdekel az orosz vagy kínai sajtó. Ez egy lehetőség az európai sajtónak, hogy saját platformot építsen a jelenlegiek helyett. Ha a Google News azt mondja, nem tud együtt élni ezekkel a szabályokkal, akkor legalább lesz verseny, mert valaki együtt fog tudni élni.

Biztos látta az Apple News bemutatóját, ami ugyan egyelőre nem működik Magyarországon, de a platform hozzáférhetetlennek tűnik kívülről, és az is sejthető, hogy a kiadók számára nem lesz sikeres az a modell, amely hasonló ahhoz, amit a Spotify használ a zeneiparban, mert nem fedezi az online tartalmak előállításának költségét. Fizetősnek kellene valójában lennie a sajtónak, és ha igen, akkor kinek kellene érte fizetnie: a felhasználónak vagy a platformnak?

Ha a platformok saját üzleti modellt építenek, akkor nekik is. A Spotify végülis megmentette a teljes zenei piacot, ha nem lett volna valami ilyesmi, akkor most mindent ingyen néznénk a Youtube-on, senki nem fizetne az előállítóknak, mert mindenki csak úgy feltöltene bármilyen videót, amilyet szeretne. Ezek a cégek még a kényszert sem érzik arra, hogy valamilyen módon kárpótolják a készítőket.

Elvileg minden nem saját tartalmat demonetizál a Youtube, miközben a saját tartalmakkal pénzt kereshetnek rajta a készítők.

Ha megnéz néhány videót, akkor azt látja, hogy húszmillió körüli megtekintések vannak, és ebből gyakran csak a platform keres pénzt. Annyit, hogy képesnek kell lenniük ebből valamennyit törleszteni a készítők felé is.

És a Google vajon ugyanazt fogja csinálni az Egyesült Államokban is, mint amit Európában kénytelen?

Azt tudom, hogy a kiadók vizsgálják a tervezetünket. Azt gondolom, hogy amit kitaláltunk, az fair gondolkodásmód, és olyan alapvető munka, amelyet a tagállamok átvisznek majd a saját szabályozásukba. Meglátjuk, hogy végül mi lesz a teljes egész, amely ebből a keretből összeáll. Ez csak egy direktíva, nem szabályozás, bár azt gondolom, hogy utóbbi jobb lett volna, jobb lett volna kialakítani a közös digitális piacot. Erre viszont politikai esélyünk nem volt, mert a tagállamok büszkék a saját piaci szabályozásaikra.

Minden tagállam el fogja fogadni ezt a keretet?

A többség igen. Számot nem tudok, de szerintem nem lesz blokkoló kisebbség.

Volt olyan tagállam, amelyik jobban tiltakozott, mint a többiek.

Németország trükkös volt, mert hatalmas demonstrációk voltak, de nem hiszem, hogy máshol is történt volna ilyen. Persze szerintem rengeteg téves információ ment át a német közéletbe ezzel kapcsolatban, ezért is voltak ekkora tüntetések, miközben szerintem ezzel a direktívával mindenki együtt tud élni.

Úgy néz ki, hogy belesétált a fiatalok egyik legkritikusabb témájába. Nem tudom, emlékszik-e, de az elmúlt tíz év egyik legnagyobb tüntetése Magyarországon is az internettel kapcsolatban volt, amikor a Fidesz meg akarta adóztatni. Úgy tűnik, hogy tényleg a klímaváltozás és az internet a két legfontosabb dolog, ami a fiatalokat érdekli.

Az látszik, hogy a klímaváltozással kapcsolatban a fiatalok jóval türelmetlenebbek, mint amire a lassú, demokratikus rendszerek reagálni tudnak. A mi direktívánkkal kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy a platformoknak rengeteg pénzük múlik ezen, ezért nem informálják róla megfelelően a fiatalokat, és nem is igazán figyel senki arra, hogy pontosan mit mond a szöveg, amelyet elkészítettünk.

Kicsit nagyobb kérdés, de mit gondol, fel kellene darabolni a monopolhelyzetben lévő Google-t vagy Facebookot?

Komolyabban kellene szabályoznunk, hogy pontosan mit kell tenniük a monopóliumoknak a piacon. Csak arra koncentrálunk, hogy ezek monopóliumok, de ha hagyjuk, hogy ezek a cégek minden versenytársat agyonnyomjanak, akkor semmi esély nem lesz arra, hogy bárki ugyanekkora legyen, mert mindenki ezektől a platformoktól függ. Ezért igen, komolyabban kellene szabályoznunk a monopóliumokat. Nem feltétlenül ártani nekik, de kiegyensúlyozni a piacot.

Ön egy német képviselő, aki az Európai Néppárt frakciójában ül. Elégedett azzal, hogy a Fidesz felfüggesztette önmagát a Néppártban?

Azt gondolom, hogy ez egy bölcs megoldás volt. Mi azt mondtuk, hogy nem vagyunk elégedettek az európai politikához való megközelítésetekkel, amelyben folyamatosan hibáztatjátok az Európai Uniót, olyan dolgokért, amelyekért az nem is felelős. A migrációs kérdés nem az EU, hanem a tagállamok hatásköre, nekik kell eldönteni, hogy ki léphet be az országba. A német politikai helyzet más, mint a magyar, ezért a megoldások is mások. De ha valaki tagja az EU-nak, miközben kizárólag az EU ellen politizál, akkor beszélnünk kell arról, hogy továbbra is ugyanúgy képzeljük-e el a jövőnket, vagy eltávolodtunk egymástól.

Akkor miért engedték az önfelfüggesztést, miért nem függesztette fel a Fideszt az EPP többi tagja?

Ha egyszer elválnak az útjaink, akkor nincs többé párbeszéd, nem kérhetünk meg senkit arra, hogy legyen kiegyensúlyozottabb, fontolja meg, amit mondunk. Fontos, hogy legyen diplomáciai kapcsolat közöttünk. Néha én is azt gondolom, hogy nincs sok közös bennünk a Fidesszel, de ha megnézi az itteni fideszes kollégákat, akkor azt látja, hogy teljes mértékben támogatják az európai vonalat.

Attól függ, meghallgatja-e azt is, hogy ugyanezek a képviselők mit mondanak otthon. Ha hallotta volna Szájer József kampánynyitó beszédét, lehet, hogy meglepődött volna. De az önfelfüggesztéssel kapcsolatban a valódi kérdésem az lett volna, rendben van-e az, hogy úgy néz ki, mint ha a Néppártot jobban érdekelnék a mandátumok az elveknél.

Azt gondolom, hogy elég határozott volt az EPP döntése, majdnem mindenki megszavazta a felfüggesztést.

Igen, azt, hogy a Fidesz saját magát függeszthesse fel. Ettől azért kevésbé lett határozott a dolog.

Szerintem ez egy érthető utalás arra, hogy ha a Fidesz visszajönne, azt értékelnénk, de ha nem, akkor nem lesz más választásunk, mint elválni. A mostani helyzet csak idő arra, hogy mindenki átgondolja, mit szeretne tenni. Ha nem sikerül, annak nyilván az EPP-re is lesznek következményei.

Sajnálná, ha a Fidesz kiválna a Néppártból és Le Pennel meg Salvinivel menne tovább?

Ez nem lenne jó jel az Európai Uniónak. Ha akarják, csinálják meg a saját Európai Uniójukat, de hagyjanak minket fejlődni.

(Az interjú még az előtt készült, hogy az irányelv 20 igen és 6 nem szavazattal átment az illetékes tanácsban.)