Nagyvilág
Ukrainian soldier stands behind a fence while unidentified armed men block the headquarters of the Ukrainian Navy in Sevastopol on March 3, 2014. The Russian Black Sea Fleet commander Aleksandr Vitko has issued an ultimatum to the Ukrainian military personnel in Crimea, the Interfax-Ukraine news agency reported. Ukraine accused Russia on Monday of pouring more troops into Crimea as world leaders grappled with Europe's worst standoff since the Cold War and the Moscow market plunged on fears of an all-out conflict. AFP PHOTO/ VIKTOR DRACHEV (Photo by VIKTOR DRACHEV / AFP)

Az erősebb kutya élvezi a szexet világrend jön vissza

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a jelenlegi struktúrában már nem kezelhetők a kihívások, s éppen valami új születik a világban.

A korszak végének kezdetét a 2001. szeptember 11-i merényletekhez lehet kötni. Akkor vált világossá, hogy az államokkal vetélkedő szervezetek kezében is lehet olyan hatalom, ami utolérheti, vagy akár túl is nőheti az államok lehetőségeit. Azóta látjuk, hogy a terrorizmus elleni harcban mennyire fontos a nemzetközi együttműködés. De ugyanezt tapasztaljuk a gazdaságban is, a multinacionális cégek esetében, ahol a szabályozás hatékonyságához kevesek egyenként az államok

— mondta a 444.hu-nak adott interjúban Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő szerint véget ér az államokra épülő vesztfáliai világrend kora.

A CEID nevű kutatóintézet elnökségi tagja úgy véli, ma már nagyon sok olyan szereplő van a multiktól a nemzetközi civil szervezetekig, a terrorista csoportoktól a világsajtóig, amelyet az egyes államok eszközeivel már nem lehet kezelni. Éppen ezért az állami feladatok egy része más szintre kerül, így az államok szerepe és befolyása csökken. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a biztonság ügyében vagy a globalizáció hatásainak kezelése miatt a piaci viszonyok között megnő az állam súlya.

Gyarmati szerint ugyanakkor ez a folyamat eltérő ütemben és sebességgel éri el az egyes államokat, s részben ennek a következménye a terrorizmus:

Akkor alakul ki, amikor a törzsi társadalmakra lecsap a globalizáció, és nyugati típusú államszerkezetet várnak el tőlük. (…) A terrorizmus eredője, amikor azt látják, hogy idejönnek mások, megmondják mit csináljunk, és elviszik a nyersanyagokat. Az iszlám fundamentalizmusban találják meg az ideológiát, de a lényeg nem ez, hanem a védekezési mechanizmus az ellen, hogy túl gyors változásra kényszerülnek ezek a társadalmak. Éppen ezért azt gondolom, hogy hiába minden háború, a terrorizmus még jó ideig velünk lesz.

Magyarország helyzetéről Gyarmati így vélekedik:  Magyarország a modernizáció vége felé jár, de nem sikerült befejezni, a nyugati államokhoz hasonlóvá válni, az átalakulás befejezéséhez tőkét próbál szerezni az ország. Ő ezzel magyarázza a centralizációs törekvéseket, úgy véli, Magyarországon azért van most centralizáció, mert a gazdaság tőkehiányos, és emellett azt követeli, hogy védjék meg, mivel a magyar gazdaság ugyanis sok területen nem bírja a rázúduló, globalizációból eredő kihívásokat.

Mint mondja:

1990-ben anélkül csináltunk demokráciát, hogy lett volna középosztályunk, pedig enélkül nem megy. A britek és a franciák 200 évig csinálták, amit nekünk azonnal kellett. És a modernizáció mindig valamiféle korrupcióval jár. Az eredeti tőkefelhalmozás legalábbis mindig. Angliában a bekerítések idején az keríthette el magának a földet, akinek a király megengedte. Az ilyen átalakulások sajátossága, hogy nem tiszta módon alakul ki egy nemzeti burzsoázia, egy középosztály.

Gyarmati megemlíti, hogy magyarázata nem a korrupciót védi, hanem a körülményeket mutatja be, amelyek kedveznek a kialakulásának.

A nemzetközi kihívásokról szólva megemlíti, hogy az egyes államok jogrendszerei már nem tudnak ezekkel mit kezdeni. Ezért demokratikus államok is sorra sértik meg a nemzetközi jogot, mint például Izrael. De tartsa be, amikor rakétázzák? Vagy az Egyesült Államok inkább engedjen át országokat Al-Kaida-féle terrorszervezeteknek? Miközben ezek a lépések persze alapot adnak Vlagyimir Putyinnak, hogy érvelhessen azzal, a Krím elfoglalásáért kiszabott szankciók képmutatóak, mert nem csak Oroszország szegi meg a nemzetközi jogot. Azaz lényegében az amerikai elnök dönti el, mikor szabad megszegni a nemzetközi jogot:

Ez pedig oda vezet, hogy az erősebb kutya élvezi a szexet világrend jön vissza.

Ebben a világpolitikai átalakulási folyamatban különösen érdekes, hogy mennyire veszélyes a magyar külpolitika, amely a nyugati szövetségi rendszerből tesz gesztusokat Oroszországnak és Kínának. Gyarmati szerint a politika mindig veszélyes, és Julius Nyererét, Tanzánia korábbi elnökét idézi, aki azt mondta:

a fűnek mindegy, hogy az elefántok szeretkeznek vagy harcolnak rajta.

Két tábor között lenni mindig nehéz, ugyanakkor azt gondolja, Magyarország nem lépett át a Rubiconon: nem vétózott meg érzékeny döntéseket sem a NATO-ban, sem pedig az EU-ban, például az oroszokkal szembeni szankciókat sem. A magyar hadsereg a NATO-ban hozzájárul olyan feladatokhoz is, amelyek kifejezetten Oroszország ellen irányulnak, például a balti térségben.

Kiemelt kép: Viktor Drachev / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.