Ki ne örülne egy tíznapos fizetett szabadságnak?
Olyan ember nincs
– vágnánk rá, de ezen a válaszunkon módosítaniuk kell egy friss felmérés szerint. A helyes válasz tehát:
A japánok.
Japánban április 27-én, pár nappal azelőtt, hogy Akihito japán császár lemondana a trónról legidősebb fia, Naruhito javára 10 napos nemzeti ünnep kezdődik, aminek május 6-án lesz vége.
A turizmusnak persze nagyon jót tesz, főleg a tengerentúli – és azon belül is európai – utakat szervezőknek, akiknél a szünetnek hála már most összejött az évi átlagos foglalásszám. A Guardiannek nyilatkozott az egyik utazási ügynökség szóvivője, aki azt mondta, hogy már tavaly eladták az összes helyet, és sokan vannak a várólistán is.
De nem mindenki örül a hosszú szabadságnak. Leginkább azok a munkavállalók, akiket a ledolgozott órák, napok után fizetnek, attól tartanak, így komoly bevételtől esnek el. Aztán a szülők, akiknek amiatt fáj a feje, hogy ennyi időre hogyan tudják majd lekötni a gyerekeiket. A napközik, óvodák is zárva lesznek.
Aztán vannak azok, akik csak szimplán nem tudják, mit csináljanak a felszabadult idejükkel.
Őszintén szólva, nem tudom, hogyan töltöm el az időmet, most hogy hirtelen adnak nekünk 10 nap szabadságot
– mondta a lapnak a 31 éves, a pénzügyi szektorban dolgozó Széjsu Szato, majd azzal folytatta:
Ha utazni akarsz menni, mindenhol tömegek lesznek, és a túrák ára megugrott… Lehet, hogy a szüleimnél maradok végül.
Az Asahi – nem a sörgyártó, hanem az újság – egy felmérést készíttetett, ami alapján nem Szato az egyetlen, aki hasonlóan érez.
Az ünnep arra kényszeríti a legtöbb alkalmazottat, hogy távol maradjon a munkájától, és elkerülje a hosszabb távú szabadságot gyakran kísérő bűntudatot. A japán munkások ugyanis kevesebb fizetett szabadságot vesznek igénybe, mint a hasonló országok lakói. Erre jutott egy tavaly év végén nyilvánosságot látott felmérés. A japánok veszik ki a legrövidebb szabadságokat a 19 országot és régiót összehasonlító, az utazási ügynökség Expedia Japan által készített tanulmány szerint. Ez évi 10 napot jelent, ami a fele az évi engedélyezett szabadnapoknak.
Majdnem 60 százaléka a japán dolgozóknak bűntudata van, mert fizetett szabadságot vesznek ki, és sokak ilyenkor az ezt helytelenítő főnökökre hivatkoznak.
Hétfőn a japán parlament elfogadott egy felső határt, aminél többet nem lehet túlórázni. Mindezt azután, hogy egyre tömegesebbé vált a karósi, vagyis a túlmunka miatti halálozás. A bevándorlási törvényeket is felülbírálták, és a következő öt évben 340 ezer külföldi, kék galléros (fizikai) munkás előtt nyitják meg az ajtókat, hogy leküzdjék az egyre szorongatóbb munkaerőhiányt.
Kiemelt kép: Chris McGrath/Getty Images
