Az európai parlamenti választás előtti sorozatunk első részében megnéztük, milyenek a pártviszonyok a legnagyobb nyugat- és dél-európai országokban, s megállapítottuk: a jobboldali populizmus előretörőben van, de erősödnek a „zöld” és a baloldali irányzatok is.
Kelet-Közép-Európában más a helyzet. Itt a szlogenek ellenére nem a jobb- vagy a baloldal a fontos, térségünkben ugyanis a populizmus a sikerrecept. A visegrádi négyek országaiban és Romániában is ilyen pártok alkotják a kormányok gerincét.
Hogy a bal- és jobboldali felosztásnak mennyire nincs jelentősége itt, arra az egyik populista párt, a szlovén SDS elnöke, Janez Jansa mutatott rá egy tévéinterjúban. Szerinte a Fidesz álláspontja például a bevándorlás kérdésében nem különbözik attól, amit a cseh vagy a szlovák fő kormánypártok képviselnek. Vagyis Jansa szerint
A néha túlságosan is szókimondó – és az említett pártokhoz hasonlóan bevándorlóellenes – Jansa tehát jobban segít eligazodni térségünkben, mintha a jobb- vagy baloldaliságot elemezgetnénk. Romániát is említhette volna a szlovén politikus, hiszen ott is egy nevében szociáldemokrata párt (a PSD) vezetője, Liviu Dragnea képvisel sokszor hasonló nézeteket, mint Orbán Viktor.
Mindezek után nézzük, hogy állnak régiónkban a populista kormánypártok, azaz a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a román PSD, a szlovák Smer és a cseh ANO, amelyeket a populizmus fűz össze.
Fotó: Marian Ilie / EPA / MTI
A cseh milliárdos, Andrej Babis kormánypártja, az ANO a liberális ALDE pártcsalád tagja az Európai Parlamentben. A román PSD és a szlovák Smer baloldalinak tekinthető bizonyos szempontból. A Fidesz és a szlovén SDS pedig a konzervatív Európai Néppárt tagja, de a magyar kormánypártot nemrégiben felfüggesztették. Mire Jansa azzal fenyegetett: ha kizárják a Fideszt, ők kilépnek a Néppártból. A lengyel PiS viszont már most sem a Néppártban, hanem az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában ül az uniót épp elhagyni próbáló brit torykkal együtt.
Lengyelországban, akárcsak Magyarországon, a 2010-es években a baloldal teljesen szétesett, így az előbb említett PiS kormányoz. A magyar Fidesszel sok tekintetben azonos véleményen lévő, de határozottan oroszellenes párt támogatottsága 35 és 46 százalék között hullámzik. Varsóban kétpártrendszer látszik kialakulni, méghozzá torz szerkezetben. A jobboldali populista PiS-szel csak egy másik jobboldali párt versenyez érdemben: az Európa iránt sokkal nyitottabb Polgári Platform, amelynek korábbi vezetője, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke. Ez utóbbi 15-26 százalékos támogatásával erős ugyan, de nem tudja megelőzni a PiS-t, hiába teljesített jól a városokban az ellenzék a 2018-as regionális választásokon.
A korábban a szélsőséges jobboldallal is együttműködő Kukiz’15 pártot egy korábbi punk-rock énekes, Pawel Kukiz irányítja. Ez és a Wiosno nevű párt viszonylag friss erőt jelent Lengyelországban. A Wiosno támogatja az EU-t, némi „zöld” tendenciát is követ, a modernizáció pártjának is minősíthető. A Kukiz’15 és a Wiosno 6-10 százalék körül áll.
Romániában a populista szociáldemokraták népszerűsége apadni látszik az utóbbi hónapokban. A párt sokáig a legnépszerűbb volt, de a gazdasági növekedés lassulása, a korrupciós botrányok, a Dragnea pártelnök elleni vádemelések és a belső bomlás együttes hatásaként a PSD holtversenyben áll a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Hetente változik közöttük a sorrend, de a hibahatáron belül, hol a PNL vezet, hol a PSD. Mindkét tömörülés 26-27 százalék körül jár.
Nem elhanyagolható a PSD liberális szövetségese, az ALDE, továbbá a Victor Ponta volt kormányfő által irányított baloldali PRO Romania párt 9-9 százalék körüli népszerűsége sem. Az RMDSZ, a romániai magyarok pártja 5 százalékot hoz, egyelőre a populista PSD-ALDE-kormányt hallgatólagosan támogatva.
Viszonylag új erő a Mentsétek Meg Romániát! (USR), amely a modernizációt, a korrupció elleni harcot hirdeti, de ideológiailag nehezen besorolható. Nincs kizárólagos ideológiája a PLUS-nak sem, amely nevének rövidítésében a szabadság, a szolidaritás és az egység szavakat sűríti. A PLUS és az USR idén összefogást hirdetett a 2020-as parlamenti választásra. Ennek az összefogásnak a főpróbáját a májusi EP-szavazás jelenti majd. A két párt együttes népszerűségét 15-17 százalék között mérik.
Gyengülőben van a Fidesz szlovén szövetségese is, Janez Jansa pártja az SDS tavaly relatív győztese volt a választásoknak, de nem tudott kormányt alakítani, és most az LMŠ, az új kormányfő, Marjan Šarec politikai tömörülése élvez nagyobb támogatottságot.
Fotó: Ludovic MARIN / AFP
A tavaly hivatalba lépett kormányfő idén az év elején átmenetileg a legnépszerűbb politikus volt délnyugati szomszédunkban, míg Jansa továbbra is a legkevésbé kedveltek között van. Ám Šarecnek személyesen is esett az utóbbi két hétben a népszerűsége, az államelnök, Borut Pahor mögött a második helyre esett vissza, és pártja is elvesztette támogatóinak egyötödét. Ennek oka, hogy koalíciós kormányának tagjai szinte hetente mondanak le.
Šarec pártjának, a miniszterelnökről elnevezett LMŠ-nek az egyik parlamenti képviselője is lemondott, miután egy boltból ellopott egy szendvicset. Az LMŠ népszerűsége 20-30 százalék körül is mozgott februárban és március elején, de a friss eredmények szerint 16,6 százalékon áll. Ám a többség a balközép koalíciós kormányt támogatja – ez az LMŠ-en kívül a szociáldemokratákból, kisebb liberális pártokból és egy erősen oroszbarát „nyugdíjaspártból” (DeSUS) áll.
Az SDS viszont nem tudja kihasználni Šarecék gyengülését, a jobboldali populisták csak a második helyen állnak, 15,9 százalékkal. Mellettük a jobboldalon egyre népszerűbb a kereszténydemokrata Nova Slovenija (NSi) a harmadik helyre ugrott 6,6 százalékkal. Az NSi Jansáéknál kevésbé lelkes híve a Fidesznek, így amikor az SDS azzal fenyegette az Európai Néppártot, hogy kilépne a Fidesz kizárása esetén, a Nova Slovenija nem tett ilyen kijelentést.
Vagyis a jobboldali populizmus a jelentős gazdasági növekedést felmutató, balközép-irányultságú kormánnyal rendelkező Szlovéniában egyértelműen visszaszorulóban van.
Szlovákiában a baloldali Smer népszerűsége folyamatosan csökken a hírhedt újságíró-gyilkosság, a tényfeltáró cikkeket író Ján Kuciák megölése óta. Kuciák a kormánypárt zavaros ügyeiről készült újabb cikket írni, amikor megölték. A botrány hullámai elérték az akkori kormányfőt is. Robert Fico megpróbálta Soros Györgyre fogni a megbuktatására irányuló mozgalmat, de az ellenállás vele szemben annyira széles körűvé növekedett, hogy végül távozni kényszerült a hatalomból, és legutóbb már alkotmánybíróként tért volna vissza.
Bukása után is Sorost okolta a botrányokba keveredett exkormányfő. Utódja addigi szoros szövetségese, Peter Pellegrini lett, ugyanakkor a Smer azóta sem tért magához a csapásoktól. A párt támogatottsága 2016 környékén még a 30 százalékot súrolta alulról, mostanra alig valamivel 20 százalék fölött teljesít.
Fotó: Vaszil Donev / EPA / MTI
A Smer hagyományos parlamenti ellenfelei közül azonban nem tudtak a középerők igazán megerősödni. A liberális (de „kissé” euroszkeptikus) SaS és a konzervatív Ol’aNO, a szociálliberális PS párt egyaránt a 9-15 százalék körüli sávban mozog (a PS azután, hogy választási koalíciót kötött a SPOLU nevű mozgalommal), ezzel szemben a jobboldali szélsőséges idegengyűlölő pártok, az SNS és a Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárt erősödött. Az utóbbi immár tíz százalék fölött jár. Marian Kotlebáék a legveszélyesebb politikai ideológiát képviselik a közép-kelet-európai populista pártok közül, egyesek gyakorlatilag neonácinak minősítik őket.
A Smer gyengülését inkább a parlamenten kívüli erők látszanak kihasználni. A szlovák elnökválasztás első fordulójában a liberális ellenzék, és a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia párt jelöltje, a környezetvédőként is ismert Zuzana Caputová nyert az első fordulóban, 40 százalékkal. A második fordulóba rajta kívül az Smer jelöltje jutott be 19 százalékkal, míg Kotleba 10,5 százalékot kapott. Caputova a Kuciák-gyilkosság utáni tiltakozások során vált ismertté, azaz a Smer gyengülése az ő pozícióit javította, nem véletlen tehát az elnökválasztás első fordulójában aratott sikere sem.
Csehországban Andrej Babis a szociáldemokratákkal együtt és a kommunisták külső támogatásával kormányoz jelenleg. Pártja, az ANO 30 százalék körüli népszerűsége messze meghaladja a másik jobboldali pártét, a konzervatív-liberális Polgári Demokrata Pártét, amely 13-15 százalék körül mozog, s most még a Kalózpárt is megelőzi őket 17 százalékkal. A baloldali pártok 6-10 százalék körül ingadoznak, ami az ANO-kormány támogatásán kívül nem sokra elég. Így Csehországban a populista Babisnak nincs igazi ellenfele egyelőre.
Kiemelt képünkön: Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Varsó Wesola kerületében rendezett ünnepségen, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország húsz, Szlovákia pedig tizenöt éve csatlakozott a NATO-hoz. Fotó: Szecsődi Balázs /Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
