Nagyvilág
Former Bosnian Serb leader Radovan Karadzic reacts at the court room of the International Residual Mechanism for Criminal Tribunals in The Hague, Netherlands, on March 20, 2019, while waiting to hear the final judgement on his role in the bloody conflict that tore his country apart a quarter of a century ago. - Karadzic is sentence to life imprisonment by UN judges on March 20, 2019. Radovan Karadzic  was notorious for his role in the 1995 Srebrenica massacre where more than 8,000 Muslim men and boys were slaughtered in the worst bloodletting on European soil since World War II. (Photo by Peter Dejong / POOL / AFP)

Életfogytiglanit kapott Radovan Karadzic

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a volt boszniai szerb elnököt, Radovan Karadzicot a Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit mandátuma lejárta után átvevő hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT). A törvényszék súlyosbította a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott 40 éves ítéletet.

Vagn Joensen elnöklő bíró úgy vélekedett, hogy az elsőfokú verdikt “túl enyhe” volt az egykori elnök által elkövetett bűncselekmények súlyosságához és “módszeres kegyetlenségéhez” képest.

Néhányan a boszniai háború túlélői közül a törvényszéken várták és hallgatták az ítéletet:

A szarajevói városházán pedig így fogadták a hágai döntést:

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában sújtotta 40 év börtönnelRadovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.  Tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találták az exelnököt, aki az ítélet szerint a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. 2016-ban kimondták azt is, hogy Karadzic felelős a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért is.

A magát ártatlannak valló, most 73 éves Karadzic akkor a verdikt érvénytelenítését és új tárgyalás kiírását kérte. A fellebbviteli tárgyaláson 2018 áprilisában életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség.

Karadzic pere 2009-ben kezdődött Hágában. A 499 napig tartó eljárás során 586 szemtanút hallgattak meg. A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban, majd adták ki Hágának. Elfogása előtt egy magánklinikán dolgozott természetgyógyászként, Dragan Dabic álnéven.

Az egykori államfő a legbefolyásosabb vezető, aki a Jugoszlávia szétesését követő bűncselekmények és erőszakos cselekedetek miatt bíróság elé került. Ügyét tartják a legfontosabb háborús bűnügyben folytatott tárgyalásnak a második világháborút kísérő esetek óta.

Nagy-Szerbia volt az álma

Radovan Karadzic 1945. június 19-én született a montenegrói Savnikban egy cipész fiaként. Tizenöt évesen került Szarajevóba, ahol az egyetem orvosi karán szerzett diplomát. A szenvedélyes szerencsejátékosnak és életművésznek tartott férfi Jugoszlávia szétesése idején kezdett politikával foglalkozni.

Politikai célja Nagy-Szerbia megteremtése volt: saját szerb állam létrehozása a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára, és egyesülés az anyaországgal.

(FILES) In this file photo taken on August 5, 1993 Radovan Karadzic (C), the Bosnian Serb warlord and leader of the Serb-run part of Bosnia during the 1992-1995 war, addresses the media in his stronghold of Pale. - UN judges will rule on March 20, 2019 on former Bosnian Serb strongman Radovan Karadzic's appeal against his conviction for genocide and other atrocities during the bloody civil war in the 1990s. (Photo by MICHAEL EVSTAFIEV / AFP)
Radovan Karadzic 1993-ban. Fotó: MICHAEL EVSTAFIEV / AFP

Slobodan Milosevic szerb elnök támogatásával lett az 1992. január 5-én egyoldalúan kikiáltott boszniai Szerb Köztársaság elnöke, az 1992-ben kitört véres boszniai polgárháború idején ő volt a boszniai szerbek első számú politikai vezetője. A fegyveres konfliktust lezáró daytoni békemegállapodás 1995. decemberi aláírása után háttérbe szorult, majd 1996 júliusában visszavonult a politikai szerepléstől.

A hágai Nemzetközi Törvényszék 1995. július 25-én letartóztatási parancsot adott ki, majd 1995. november 16-án vádat emelt Karadzic ellen emberiesség elleni és háborús bűntettek, valamint népirtás miatt. Az elfogására tett kísérletek sokáig eredménytelenek voltak, hiába tűztek ki a fejére ötmillió dolláros vérdíjat.

Végül 2008. július 21-én fogták el. Hosszú hajat és szakállt viselt, az utolsó időben Belgrádban élt Dragan Dabic néven, és egy magánrendelőben alternatív gyógyászattal foglalkozva keresett pénzt. Elfogása volt az egyik fő feltétele az EU-szerb kapcsolatok szorosabbra fűzésének.

Bosnian Serb wartime leader Radovan Karadzic appears in the courtroom for his appeals judgement at the International Criminal Tribunal for Former Yugoslavia (ICTY) in The Hague, The Netherlands, on July 11 2013. AFP PHOTO/ POOL/MICHAEL KOOREN / AFP / POOL / MICHAEL KOOREN
Karadžić gondolkodás nélkül ölt és rombolt
Ha annak idején csak egy picivel több pénz van a zsebében, 100 ezer ember talán még ma is élne. Bosznia-hercegovinai politológus cikke a szerb háborús bűnösről.

Kiemelt kép: Photo by Peter Dejong / POOL / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

BRUSSELS, BELGIUM - APRIL 10: Czech Prime Minister Andrej Babis attends the EU Leaders Summit on Brexit at the European Council in Brussels, Belgium on April 10, 2019. Dursun Aydemir / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.