Nagyvilág

Pusztul a baloldal, jönnek fel a zöldek

Nem a keresztényszocialisták bukták a legnagyobbat, a szélsőjobb viszont végre szélsőjobb lett. A legfontosabb tanulságok a bajor választásról.
Korábban a témában:

A német politika gyakorlatilag hónapok óta a vasárnapi bajorországi választásról szólt. Sőt, azt se nagy bátorság kijelenteni, hogy a teljes európai politika erről a vasárnapról szólt egy ideig.

Nézzük, mik lettek az eredmények. Az eddig kormányzó, és a bajor politikát a második világháború óta meghatározó CSU nagyot bukott. A német kormánypárt úgy néz ki, hogy Angela Merkel pártja, a kereszténydemokrata unió (CDU) minden német szövetségi tagállamban állít jelölteket, kivéve Bajorországban. Ott a CDU testvérpártja, a keresztényszocialista unió indul. Ez a két párt alkotja a jobboldali szövetségi kormánypártot, a CDU/CSU-t. Ez a rendszer hét évtizeden keresztül működött, de mostanában nagyon úgy néz ki, hogy vége lehet. A CSU a legutóbbi választáson még 47,7 százalékkal szerzett abszolút többséget, most viszont csak 37,2 százalékot kapott, ami története második legrosszabb eredménye.

A második helyen a zöldek végeztek 17,5 százalékkal, ez hatalmas előrelépés, öt év alatt majdnem megduplázták a támogatottságukat. A CSU-tól jobbra két párt jutott be a parlamentbe. Az egyik a Szabad Választók Pártja, 11,6 százalékkal, a másik pedig a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), 10,2 százalékkal. A szociáldemokrata SPD hatalmasat bukott, 9,2 százalékot szerzett, miközben a legutóbbi választáson még a második legnagyobb párt volt. Bejutott a bajor parlamentbe a liberális, de migrációellenes szabaddemokrata párt, az FDP is, a szélsőbalos Linke viszont nem ugrotta meg az ötszázalékos küszöböt.

A legnagyobbat a baloldal bukta

Az egyik fontos tanulsága a választásnak, hogy nem a CSU bukta a legnagyobbat. A bajorok készültek a nagy zakóra, de szerencséjükre a végeredmény valamivel jobb lett, mint amit egyes felmérések mutattak. Az SPD viszont szinte a megszűnés szélére került Bajorországban. A baloldali párt 2013-ban még 20 százaléknál is többet szerzett, országosan pedig jelenleg is tagja a nagykoalíciónak. De épp a Merkellel kötött nagykoalíció, ami elkezdte őket felszámolni.

Horst Seehofer
Fotó: Christof Stache / AFP

Egész Európában azt a tendenciát lehet észrevenni, hogy a Tony Blair-i mintára létrejött baloldali ernyőpártok meggyengültek. A brit Munkáspártot is csak az mentheti meg az összeomlástól, hogy Jeremy Corbyn elnöksége óta sokkal határozottabban lett balos, mint évtizedek óta bármikor, és hogy a toryk még náluk is szerencsétlenebbül kormányoznak.

A szocdemek már a Bundestag-választások után is azt érezték, hogy ki kell lépniük a nagykoalícióból, mert szövetségi szinten is nagyot gyengültek. De végül nyert a stabilitás igénye, ami Németországban nem lebecsülendő politikai reflex, és az SPD belement egy újabb nagykoalícióba. De az, hogy az SPD tökéletesen elvesztette a karakterét, miközben a Merkel-kormány összes vélt vagy valós hibájáért ugyanúgy vállalja a felelősséget, a megszűnés szélére sodorta őket.

Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese most ki is mondta, újra kell gondolni a kormányzást.

Nincs ok arra, hogy mindenáron ragaszkodjunk a nagykoalícióhoz.

A szélsőjobb végre szélsőjobb lett

A CSU valamivel jobbra állt eddig is, mint Merkel CDU-ja, de alapvetően a szélsőjobbtól a liberális-konzervatívokig fedte le a bajor politika jobb oldalát. A 2015-ös menekültválság és az azóta tartó politikai hisztéria viszont elérte, hogy a határozott szélsőjobb leváljon a CSU-ról, amivel a párt jelentős bázist vesztett.

A Szabad Választók nevű párt furcsa alakulat, olyasmi, mintha a CSU jobbszárnya lenne, de messze nem annyira agresszívan menekültellenesek, mint mondjuk az AfD. Így a jelenleg centrista CSU és a szélsőjobboldali AfD között helyezkednek el, de sokkal erősebb fókusszal a helyi ügyeken, mint bármelyik másik párt.

Bjoern Hoecke AfD
Fotó:Arifoto Ug/Michael Reichel/dpa/AFP

A tippek szerint az Alternatíva Németországért pont azért nem teljesített olyan jól Bajorországban, mint máshol, mert ott volt a Szabad Választók, hogy lecsatolja róluk a kevésbé határozottan szélsőjobboldali, de az eurózóna mentőcsomagjait ellenző és keményebb határőrizetet akaró szavazókat.

A Szabad Választókat érdemes komolyabban venni, mint az AfD-t, ugyanis jó eséllyel ők lesznek a kormánykoalíció másik tagja. A CSU egyedül nem tud kormányozni, de a Szabad Választókkal együtt már megvannak a szükséges mandátumaik.

Zöld forradalom

A bajor választás másik nagy tanulsága, hogy a Zöldek kétszer annyi szavazatok szereztek, mint a legutóbbi választáson. Sok jel utal arra, hogy ez egy általánosabb tendencia lehet majd az EP-választáson is, és a zöld, valamint egyes – nevükben nem is feltétlenül – liberális pártok még jobban megerősödhetnek majd, mint a szélsőjobb. A legtöbb várakozás szerint az EP liberális frakciója, az ALDE lesz a választás legnagyobb nyertese, már csak azért is, mert ide ülhet majd be Emmanuel Macron En Marche nevű pártja.

A bevándorlóellenes retorika véreztetheti ki Orbán bajor szövetségesét
Bajorország vasárnap választ, és úgy tűnik, a hatalmon lévő keresztényszocialistáknak nem volt jó ötlet szinte csak a migrációval foglalkozni az elmúlt években.

A bajor választás előtt például az emberek harmada fontos ügynek nevezte a migrációt, miközben az éghajlatváltozást már a választók fele tartotta fontosnak. A zöldek pedig több német tagállamban is szerepet játszanak a kormányzásban, és Bajorországban sincs teljesen kizárva a koalíció lehetősége.

Robert Habeck és a zöldek ünnepelnek
Fotó: Odd Andersen / AFP

Merkel egy darabig elfoglalt lesz

Már a választásokhoz felvezető hónapokat is az a harc uralta, amelyet Horst Seehofer, a CSU vezetője vívott Merkellel Berlinben, azért, hogy kicsit elszeparálja magát a kancellár menekültbarát politikájától. Ez nem igazán sikerült, pedig Seehofer tényleg mindent megtett, Merkelt még egy olyan EU-csúcsba is belekergette, ahol kétoldalú megállapodásokat kellett kötnie, hogy a CSU maradjon a kormánykoalícióban. Perszer az a CSU-nak se lenne jó, ha szakadna a pártszövetség, mert akkor a CDU is indítana jelölteket Bajorországban, ami még jobban elaprózná a centrumba sodort párt támogatottságát.

Seehofer és a CSU miniszterelnök-jelöltje, Markus Söder egymással is harcoltak a választások előtt, és még hónapokig tarthat majd, mire meg tudnak egyezni abban, hogy kinek a hibája lett ez az eredmény. Addig pedig kevés esély van arra, hogy Németország szövetségi kormánya kormányozni is tudjon.

A bevándorlóellenes retorika véreztetheti ki Orbán bajor szövetségesét
Bajorország vasárnap választ, és úgy tűnik, a hatalmon lévő keresztényszocialistáknak nem volt jó ötlet szinte csak a migrációval foglalkozni az elmúlt években.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.