Donald Trump márciusban még felháborodottan kelt ki az amerikai sajtóban megjelent hírek miatt, hogy elégedetlen az őt védő jogászcsapattal, és változtatásokra készül. Az akkori beszámolók szerint az elnök harciasabb, kemény fellépést várna el ügyvédjeitől, akik azonban inkább az együttműködést választották Robert Mueller különleges ügyésszel, aki a legjobb amerikai jogászokból álló csapatával vizsgálja az elnökválasztásba történt orosz beavatkozást. És azt, hogy Trump kampánya összejátszott-e az oroszokkal.
A héten bebizonyosodott, igazak voltak a hírek. A már március végén távozó John Dowd után otthagyta az elnök védelmét Ty Cobb is, aki szerdán távozott Trump jogászcsapatából. Cobb tavaly nyár óta dolgozott az elnöknek, és fő feladata a különleges ügyésszel való kapcsolattartás volt. A veterán jogász konfrontáció helyett igyekezett teljesíteni Muellerék minden kérését. Abban bízva, így hamarabb véget ér a nyomozás, ami szerinte úgy is azzal zárul majd, hogy kiderül, Trump nem követett el semmilyen törvénysértést.
A távozó ügyvédek helyére sokkal agresszívabb jogászok kerültek. Két hete New York egykori polgármestere, a szövetségi ügyészként is dolgozott Rudy Giuliani vállalta az elnök védelmét. Szerdán pedig kiderült, hogy Cobb helyére Emmet Flood kerül, aki Bill Clinton védelmét látta el a demokrata elnök ellen indított impeachment eljárás alatt. Az elismert washingtoni jogász a kétezres években a republikánus George W. Bush elnököt segítette a Fehér Ház ellen indított kongresszusi vizsgálatok alatt.
Tanúskodásra kényszeríthetik-e az elnököt?
A különleges ügyész és Trump jogászai már hónapok óta tárgyalnak a lehetőségről, hogy Muellerék kihallgathassák az elnököt az orosz beavatkozással kapcsolatban indított nyomozás részeként, de a két fél egyelőre nem tudott megegyezni a feltételekről.
Fotó: Saul Loeb / AFP
Trump támogatói alig győzték a sajtón keresztül figyelmeztetni az elnököt, hogy szerintük nagy hiba lenne odaállnia Mueller elé, és válaszolni a kérdéseire. Attól tartva, hogy a kiszámíthatatlanságáról ismert Trump, akire jellemző, hogy nem hallgat ügyvédjei jogi tanácsaira, esetleg olyan kijelentéseket tehet, ami még nagyobb bajba keveri.
Leginkább azzal, hogy hazugságon kapják az őt kihallgató ügyészek. Eskü alatt tett tanúvallomás közben hazudni súlyos bűncselekménynek számít, amiért a szövetségi jogszabályok szerint akár öt évig tartó börtönbüntetést is kiszabható. Az elnök esetében pedig alap lenne a közjogi felelősségrevonás, vagyis az impeachment megindítására, ahogy az Bill Clinton esetében is történt.
Giuliani több interjúban jelezte az elmúlt napokban, hogy egyre távolabb kerülnek a lehetőségtől, hogy az elnök önként vállalja a kihallgatását. Ha mégis vállalja, csak nagyon szigorú feltételek mellett. „Maximum 2-3 óra lehet”, és azt is nagyon szűkre szabnák, hogy milyen témakörökben kérdezhetik – mondta a Washington Postnak.
Jogi elemzők szerint valószínű, hogy Mueller csak azzal érné be, ha személyesen hallgathatná ki Trumpot, így azt teljesen kizártnak tartják, hogy hagyná, hogy az elnök esetleg írásban válaszoljon a kérdéseire. A témakörök nagyjából ismertek.
Hosszú lista
A New York Times a héten tett közzé egy listát azokról a kérdésekről, amit Mueller fel akar tenni az elnöknek. A 49 kérdésből álló listát Trump jogászai állították össze, miután a különleges ügyész hivatala a két fél közötti tárgyalások alatt megosztotta az elnök embereivel, hogy miről akarják kérdezni Trumpot. A kérdésekből jól látszik, hogy az orosz szál mellett Muellerék komolyan vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, például akkor, amikor kirúgta az FBI igazgatóját, James Comey-t.
Ez utóbbit azonban nehéz bíróság előtt megfelelően bizonyítani, és elengedhetetlen hozzá, hogy személyesen hallgassák ki az elnököt. Ha ebbe Trump ügyvédjei nem mennek bele, vagy csak olyan feltételekkel, amik Muelleréknek nem felelnek meg, a különleges ügyész előtt egy lehetőség áll. Idézést nyújtanak be az elnöknek, és így kötelezik, hogy megjelenjen egy vádesküdtszék előtt, hogy válaszoljon a kérdéseikre.
Ez rendkívüli megoldás lenne. Még soha egyetlen egy hivatalban lévő elnököt sem köteleztek idézéssel, hogy tanúskodjon egy szövetségi vádesküdtszék előtt. Eddig egyedül Bill Clinton kapott ilyen idézést, de Clinton végül önként vállalta, hogy videón keresztül válaszol a Monica Lewinsky-botránnyal kapcsolatban is vizsgálódó különleges ügyész, Kenneth Starr kérdéseire. Az idézést ezután visszavonták.
Arra nagyon sok példa van, hogy elnökök különböző ügyekben tanúskodtak. Bill Clinton, George W. Bush, Ronald Reagan és Jimmy Carter is tanúskodott már büntetőügyekben, miközben elnökök voltak. De megtette ezt a 19. században Ulysses Grant elnök is. Ők azonban mind önként vállalták a tanúskodást.
Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróságnak még soha nem kellett dönteni a kérdésről, hogy egy elnök beidézhető-e tanúként. Az amerikai jogi szakértők között általánosan elfogadott vélemény szerint szinte teljesen biztos, hogy bíróság végül amellett fog dönteni, hogy egy elnöknek is lehet idézést adni. De ez nincsen kőbe vésve.
Ha Mueller mégis idézést nyújtana át az elnöknek, Trump jogászai biztosan a bíróságok előtt kérdőjeleznék meg annak törvényességét, és az ügy végül a legfelsőbb bíróság előtt kötne ki. Ez hónapokig tartó jogi csatározást jelentene, aminek a végét csak sejteni lehet, de biztosan tudni nem.
Trump még akkor is megtagadhatja, hogy tanúként hallgassák ki, ha erre a legfelsőbb bíróság kötelezi, de ekkor teljesen biztosan az impeachmentet kockáztatja. Emellett az 5. alkotmány-kiegészítésre hivatkozva megtagadhatja a tanúskodást, aminek azonban politikai kockázatai vannak. Hogy Donald Trump elnökjelöltként elmondott szavait idézzük még 2016-ból: „Ha ártatlan vagy, miért hivatkoznál az ötödikre?”
TRUMP in September 2016: “The mob takes the Fifth. If you’re innocent, why are you taking the Fifth Amendment?” pic.twitter.com/xuta4kGVuz
— Kyle Griffin (@kylegriffin1) 2018. április 25.
Végül mégis lehet, hogy ez lesz számára a legjobb megoldás. Az elnök ugyanis az elmúlt egy év alatt belesulykolta híveibe, hogy az egész orosz nyomozás egy kitalációt, a belterjes washingtoni bürokrácia lejárató kampánya, amit megbuktatására eszeltek ki. És könnyű lesz majd nekik megmagyarázni, hogy nem azért nem válaszol a kérdésekre, mert bűnös lenne, hanem csak azért, mert nem hajlandó bármilyen módon is részese lenni az ellene indított „boszorkányüldözésnek”.
Kiemelt képünkön: Donald Trump és Rudy Giuliani találkozója Trump megválasztása után 2016-ban New Jersey-ben.
Fotó: Drew Angerer/Getty Images/AFP
