Közeleg a végső határidő, fenyeget az új választás réme, így Szlovéniában kezdik összeszedni magukat a radikális és kevésbé radikális baloldali, illetve a balközép, a liberális sőt még talán a jobbközép pártok is. Tudják ugyanis, hogy ha nem sikerül kormányfőt jelölniük, egy megismételt választáson kevesebb szavazatot kapnának, mint a két hónappal ezelőtti voksoláson. És a júniusi relatív győztes, az egyre jobboldalibb és egyre inkább a bevándorlók ellen kampányoló Janez Jansa pártja, az SDS még több mandátumot szerezne a jelenlegi 25-nél.
Éppen ezért a héten hat szlovén párt megegyezett abban, hogy Marjan Šarecet (a tavalyi elnökválasztás „ezüstérmesét”, aki azóta a magáról elnevezett, LMS rövidítésű párt élén a júniusi választásokon is a második legtöbb mandátumot szerezte) jelölik miniszterelnöknek. Šarec mögé besorolt az eddigi kormányfő, Miro Cerar liberális színezetű pártja, az SMC és a szociáldemokraták (SD), továbbá a nyugdíjasok szavazataira hajtó, az orosz nagykövet által is lelkesen buzdított kisebb párt, a DeSUS és a szintén egy volt kormányfő, Alenka Bratušek által vezetett SAB, illetve utolsóként péntek este a Levica (Baloldal) nevű radikális tömörülés, amely kívülről fogja támogatni a kormányt. Mindez azt jelenti, hogy Šarec a miniszterelnök-választáson már 52 szavazatra számíthat a 90-ből, ennélfogva az SDS és Janez Jansa aligha alakíthat kormányt, helyette egy balközép tömörülés képezheti a következő szlovén kabinet magját.
Fotó: AFP / Jure Makovec
Ráadásul a fejlemények hatására most újabb tojástáncot kezdett egy jobbközép-kereszténydemokrata párt, az NSi (Nova Slovenija). A párt a Siol.net legfrissebb értesülései szerint nem zárná ki, hogy – bár korábban egyszer már kivonult a koalíciós tárgyalásokból – mégis Marjan Šarecet támogassa. Ha ez megtörténik, akkor Šarecék akár abszolút többséggel is kormányozhatnának, de ez már rendkívül törékeny koalíciót jelentene, amelyik bármelyik pillanatban széteshetne.
Az NSi normál esetben Janez Jansa SDS-ével alkothatna koalíciót, hiszen mindkét párt európai jobbközép irányzatú volt korábban. Jansa azonban az SDS-t egyre közelebb kormányozta a magyar Fideszhez. Orbán Viktorral jó barátságba került az utóbbi időben, és számos hír szólt arról az elmúlt háromnegyed évben, hogy az SDS által tulajdonolt médiacégekbe (tévékbe, újságokba) a magyar kormányhoz közeli vállalkozók fektettek be pénzt. Elsősorban Mészáros Lőrinc és Habony Árpád üzleti köreihez tartozó magyar befektetőkről van szó, akik mintegy kétmillió eurót invesztálhattak a szlovén sajtó szerint az SDS-hez közeli cégekbe. Ennek kapcsán a 24.hu-n már írtunk arról, hogy lehet: kicsit túltolták a magyar tanácsadók és befektetők a szlovéniai kampányt, ami utólag úgy tűnik, tényleg túlzásnak bizonyult.
A magyar cégek és befektetők többek között a Nova Obzorja kiadóvállalatba is befektettek, amely részben az SDS tulajdonát képezi, illetve a párthoz közel álló Nova 24 tévé tulajdonos cégébe.
A Nova Obzorja lapjai és internetes kiadványai, illetve a Nova 24 élesen bevándorlóellenes álláspontot képviseltek – hasonlóan a magyar Fideszhez –, a szlovén kampányban, és az SDS így a január 9 százalékos népszerűség után a júniusi választásokon már 25 százalékot kapott. A magyar kapcsolat tehát a kampánystratégiában jól jött az SDS-nek, ugyanakkor a többi szlovén párttól elidegenítette Jansáékat, akik korábban koalícióban is kormányoztak más erőkkel együtt.
Az SDS egyik ilyen korábbi partnere a nyugdíjaspárt, a DeSUS volt, amelynek vezetője, Karl Erjavec külügyminiszter a mostani kampány után kijelentette: nem akarnak Jansával összefogni, mert akkor az vár rájuk, mint a magyarországi kisebb pártokra a Fidesz kormányzása alatt. Vagyis Erjavec nem akart sem beolvadni a SDS-be (ahogy a magyar KDNP-vel történt gyakorlatilag), sem eltűnni a politikai életből, mint az az MDF-fel fordult elő itthon.
Szintén nem rajong Jansáékért Miro Cerar, aki mostanáig, éveken át, Erjavecékkel és a szociáldemokratákkal kormányzott együtt, és most mindhárom párt Šarec mellé sorakozott fel.
Azaz Jansáék megnyerték a választást, de a magyar támogatás miatt politikai karanténba kerültek, egyetlen olyan párt sem fogott össze velük a győzelem óta, amelyikkel együtt koalíciót alkothatnának. (Az NSi elvileg nem lenne kizárt partnerként, ahogy egy kisebb szélsőséges jobboldali párt sem, de velük nem lenne elég mandátuma az SDS-nek.)
MTI Fotó: Varga György
Az SDS körüli ügyek nemcsak a politikai pártok figyelmét keltették fel. Korábban már a 24.hu-n részletesen beszámoltunk arról, az SDS 450 ezer eurós kölcsönszerződést kötött egy Dijana Đuđić nevű boszniai szerb nővel. (Jansa egy tévéinterjújában utalt arra, hogy a Nova Obzorjában társtulajdonos partnerei segítettek a kölcsön intézésében, ami közvetetten a magyar üzletemberek szerepét veti fel.) A szlovén Számvevőszéki Bíróság – a magyar Állami Számvevőszéknek megfelelő intézmény – folytatott is vizsgálatot az ügyben és a ljubljanai Speciális Államügyészség szintén vizsgálódott emiatt.
Az SDS a felvett pénzt visszafizette, miután a Számvevőszéki Bíróság az ügylet esetleges jogellenességére hívta fel a figyelmet. Ám vizsgálatot indult a szlovén igazságügyi minisztérium felkérésére a szlovén közjegyzői kamara. E vizsgálat célja annak tisztázása, hogy milyen körülmények között hitelesítette a kölcsönszerződést Jože Sikošek közjegyző. Sikošeket éppen a napokban felmentették tisztségéből, az igazságügyi minisztériumi határozat ellen a közjegyző minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni akar.
Mindez jelzi, hogy az SDS finanszírozása körüli ügyek nem csillapodnak, és nem várható túl sok jó két olyan projekt esetében sem, amelynek lennének magyar vonatkozásai is. A koperi kikötőfejlesztésről, illetve az Adria partján lévő kikötőhöz vezető vasútvonal kiépítéséről van szó. Mindkét projektben korábban felmerült az esetleges magyar részvétel.
Ám ha például a Levica tényleg támogatni fogja a Šarec-kormányt, akkor Koperben és a vasútvonal kiépítésekor a kabinet aligha tud majd koncessziót adni a magyaroknak, a Levica kampányában ugyanis sarkalatos pont volt az, hogy az Orbán-kormány részvétele nélkül építsék meg a második vasúti vágányt Divača települése és Koper között, Koperben pedig tüntetések is zajlottak a Levica támogatásával a magyar tulajdonszerzés, pontosabban hosszú távú kikötői haszonbérlet ellen.
Nem segíti a kikötő fejlesztését az sem, hogy a közeli Ankaran településének polgármestere az elmúlt héten kifogásolta a bővítési terveket, és azt, hogy őket nem kérdezték meg az ügyben. Így Ankaran újabb akadályt gördíthet a projekt megvalósítása elé.
Szlovéniában tehát sok minden bizonytalan, de két idős szlovén már révbe ért az elmúlt napokban: az amerikai elnök apósáról és anyósáról van szó. Melania Trump édesapja és édesanyja csak egy, illetve két évvel idősebbek vejüknél, de most végre megkapták az amerikai állampolgárságot. Érdekes, hogy mindez Trump politikájának ellentmond: az USA elnöke ugyanis kifejezetten ellenzi, hogy családegyesítés címén kapjanak amerikai állampolgárságot a bevándorlók. Szlovéniában született felesége, Melania egyébként 2006-ban lett amerikai állampolgár.
Kiemelt kép: Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök (b-j) érkezik a két kormány együttes ülésére a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2016. január 22-én.
MTI Fotó: Varga György
