Belátta a kormány, hogy a több milliárd forintos veszteséget termelő kereskedőházi rendszer tarthatatlan, ezért világszerte, több tucat országban bezárja a kereskedelmi kirendeltségeket – értesült a 24.hu. Bár arról már korábban beszámoltunk, hogy alapjaiban szervezik át az állami cégcsoportot, mégis meglepő, hogy a kereskedőházakat övező sikerpropaganda ellenére ilyen drasztikus döntést hozott a kormány.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egybeolvad leányvállalatával, a fúzióból pedig egy új társaság jön létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven.
MTI Fotó: Miniszterelnökség
A külügyminisztérium visszafogott tájékoztatása szerint az új társaság irányítása alatt a jövőben – a nemzetközi trendeket követve – az eddiginél kisebb számú, területileg és ágazatilag fókuszált exportfejlesztési ügynökségek, úgy nevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központok jönnek létre.
Vagyis az eddigi, több milliárd forintért kialakított kereskedőházi rendszer megszűnik. Ami azt is jelenti, hogy még ennél is több kirendeltséget zárnak be, hiszen több országban – mint az Egyesült Államok vagy Kína – több irodát is kialakítottak. Igaz, olyan is volt, amit már korábbi hírek szerint bezártak, mint az oroszországi kereskedőházat, ám azt nemrég újranyitották – legalábbis a közbeszerzési értesítő alapján. A kereskedőházak honlapja jelenleg 41 partnerországot sorol fel.
Nagyítható térképünkön pirossal jeleztük azokat az országokat, ahol mostanáig kereskedőház működött. Világosabb színnel pedig azokat a dél-amerikai és afrikai országokat, amelyekben már korábban döntés született a kereskedőház bezárásról. (Az afrikai régióban működő kereskedőházhoz tíz, a szubszaharai régióban működőhöz további 36 ország tartozott, ezeket is jelzi a térkép.)
A külügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy az új struktúra célja a hazai kis- és közepes vállalkozások exportképességének fejlesztése mellett a magas hozzáadott értéket előállító és megfelelő kapacitással rendelkező vállalkozások célzott külpiacra jutásának segítése. Ezt az új társaság kisebb munkaszervezettel látja majd el, amelynek kialakítása jelenleg még folyamatban van. Tehát várhatóan létszámleépítés is lesz a vállalatnál.
Az átalakított szervezetet Ligetfalvi Gábor vezeti majd, aki több állami cégben is feltűnt a 2010 óta tartó Fidesz-KDNP-kormányzás óta. Dolgozott többek közt:
- a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-nél,
- a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalatánál,
- a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nél,
- legutóbb pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Bank Kockázati Tőkealap-kezelőjénél.
Ligetfalvi előtt, 2015 óta Oláh Zsanett vezette a szervezetet, aki úgy vette át a kereskedőház irányítását, hogy a társaság a 2012-es alapítása után három év alatt összesen 9,5 milliárd forint üzemi veszteséget produkált. De neki sem sikerült az állami pénznyelővé vált vállalatot racionalizálnia, 2016-ban például 9,1 milliárd forintos anyagi ráfordítással 5,6 milliárd forintos bevételt tudott összehozni a cég.
Tavaly pedig két évnyi próbálkozás után felszámolták a Szijjártó Péter külügyminiszter által 2015-ben meghirdetett déli nyitás programot, amelynek részeként Afrika és Dél-Amerika számos országában nyitottak új önálló kirendeltségeket, 2017 novemberében azonban több mint egy tucatnyit be is zártak a sikertelenség miatt.
A kudarcok közt említésre méltó a török régióban létrehozott öt kereskedőházi kirendeltség, amelyek a 444.hu-nak adott tájékoztatás alapján 2013 és 2016 között egyetlen üzletet sem bonyolítottak le. Pedig az üzemeltetésre kiírt 3,3 milliárd forintos pályázatot versenytárs nélkül nyerte meg egy a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal is összefüggésbe hozható cég, az ALX Magyar–Török Kft. A török pályázat fontosságát egyébként anno nem győzte hangsúlyozni a kereskedőház a Magyar Nemzet kérdésére. Azt írták:
a sikeres közép-ázsiai jelenlét elérése érdekében kiemelt jelentőségű a magyar külgazdasági eszközrendszer hatékonyságának maximalizálása Törökországban, amely a régió motorjaként kapu lehet a térség más országainak piacaira is.
Az ALX Magyar–Török Kft. tulajdonosa a Polat Holding, ami a török milliárdos, Adnan Polat tulajdona. Az Orbán Viktorral magyar kormányfővel és a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyaránt jó viszont ápoló üzletember korábban a Galatasaray sportklub elnöke volt, újabban pedig a magyarországi napelembizniszben érdekelt. Az ALX egyik vezető tisztségviselője az a Suat Gökhan Karakus, aki korábban szintén ügyvezető volt egy olyan társaságban, amely a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt. tulajdonában állt. Ennek a cégnek a többségi tulajdonosa pedig Tiborcz István.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor török jó barátján kívül számos kormányközeli figura kifizetőhelye volt a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Így szerződésben állnak vagy álltak:
- Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter cégével.
- Kuna Tibor, azaz Szijjártó Péter jó barátjának cégével – Kunát ma már börtönbe küldené az ügyészség,
- Matolcsy Mátyással, aki Matolcsy György jegybank elnök rokona,
- Nógrádi György kormányközeli biztonságpolitikai (migrációs) szakértővel és
- Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzul cégével.
Utóbbi szereplő egyébként tavaly lett igazán híres, amikor kiderült az FBI által is körözött – de 2017-ben elhunyt – szaúdi üzletemberrel, Gaith Pharaonnal együtt kérelmet adott be a magyar hatóságokhoz, hogy megszerezze az állampolgárságot. Pharaon kérelmét Áder János köztársasági elnök utasította el, Naffaé pedig a Terrorelhárítási Központ átvilágításán akadt fenn a kockázatok miatt. Ez viszont nem akadályozta abban, hogy a karzatról hallgassa végig Orbán Viktor újabb miniszterelnöki eskütételét.
Az sem mellékes, hogy Pharaon és a magyar kereskedőház közös céget is alapított, ám a botrányok hatására Oláh Zsanett a kereskedőház vezetője mindezt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt tagadta le.
Kiemelt kép: A Miniszterelnökség által közreadott képen Szijjártó Péter, a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos (j) és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója megnyitja a magyar kereskedőházat Moszkvában 2013. április 22-én, amelyet a magyar állam a Quaestor Csoporttal együttműködve hozott létre. (MTI/Miniszterelnökség)
