17 hosszú nap után kedden mind a tizenkét fiú és az edzőjük is elhagyta a thaiföldi barlangot.
A focicsapat tagjait azonnal kórházba szállították, és még szüleikkel sem találkozhatnak a baktériumok és vírusok veszélye miatt. Eddig két fiúnál enyhébb, tüdőt érintő fertőzést diagnosztizáltak. Az orvosok mindkettejüket antibiotikummal kezelik, állítólag olyan jól vannak, hogy hétfő este már viccelődni is volt kedvük.
A fiatalok még június 23-án rekedtek a barlangrendszerben, és kisebb csodával ért fel, hogy kilenc nappal később kissé legyengülve bár, de a körülményekhez képest kiegyensúlyozottan talált rájuk két brit búvár.
Egyszer már kijátszotta a halált
Ekapol Chantawong – becenevén Ake – tízéves korában elárvult. Szülei és hétéves öccse egy fertőzésben veszítette életét, amely végigsöpört az egész falun. A kórt csak ő élte túl.
Családtagjai halála után távolabbi rokonai vették magukhoz, de nagynénje elmondása szerint szomorú volt és egyedül érezte magát, ezért elküldték egy buddhista templomba, ahol szerzetesnek tanult. Tíz évvel később el kellett hagynia a monostort, hogy betegeskedő nagymamáját gondozhassa, ugyanakkor mostanáig visszajárt meditálni.
A barlangban rekedt fiúk többségével már évek óta együtt dolgozott. A nagynénje arról beszélt, azért imádja ennyire ezeket a srácokat, mert elveszítette az édesapját, és mindent megadott volna értük.
20 nem fogadott hívás
A csapat vezetőedzője, a 37 esztendős Nopparat Khanthavong június 23-án különleges feladattal bízta meg Akét: vigyázzon egyedül a gyerekekre, mert neki aznap reggel találkozója volt.
A volt szerzetes a thaiföldi-mianmari határon húzódó Doi Nang Non hegységbe vitte a fiatalokat egy vízesésekkel és barlangokkal körülölelt futballpályára, amire már korábban is volt példa.
Khanthavong azt kérte tőle, hogy mindig biciklizzen a csapat mögött, hogy rálásson az összes gyerekre. Mivel Ekapol a fiatalabb korosztályért felelt, a vezetőedző velük küldött néhány tagot az idősebbektől is, hogy szem előtt legyenek.
Néhány órával később bekövetkezett, ami azóta az egész világot lázban tartja: a csapat besétált a barlangrendszerbe, de a beömlő víz miatt ki már nem jutottak.
Félő, hogy magát fogja okolni
Ekapolt többen élesen bírálták, amiért bevezette a fiúkat a mélybe. Mentségére szól, hogy korábban már több alkalommal is jártak a barlangrendszerben, de a bejáratnál hatalmas tábla figyelmeztet, hogy a monszunidőszakban életveszélyes a belépés. Erről pedig tudnia kellett.
Bár barátai, ismerősei kivétel nélkül arról beszéltek, az edző biztosan mindent megtett, hogy a gyerekek épségben maradjanak, magát fogja hibáztatni a történtekért. Tisztában van vele, hogy a gyerekek száz százalékig megbíztak benne, és nélküle nem vágtak volna bele a túrába.
Erre utal az is, hogy egy múlt héten írt levelében máris bocsánatért esedezett.
Megígérem, hogy a legjobb tudásom szerint vigyázok a gyerekekre. Köszönjük a segítséget és szeretnék elnézést kérni mindenkitől
– mondta.
Ahogy a gyerekek esetében, úgy nála is fennáll a veszélye, hogy poszttraumás stressz szindróma jelentkezik nála. Ez állandósult szorongással, félelemérzéssel járhat, a történteket akaratlanul újra és újra végigélheti, elvonulhat a külvilágtól, depresszióssá válhat, és ha egyáltalán nem tudja feldolgozni az esetet, akár öngyilkosságot is elkövethet.
Erre erősíthet rá, ha valamelyik gyereknek maradandó lelki vagy fizikai sérülése keletkezik, mert mindenki azt hangoztatja, jobban szereti a srácokat, mint saját magát. Ráadásul nem elképzelhetetlen az sem, hogy a rendőrség eljárást indít majd ellene.
Nélküle aligha élték volna túl a gyerekek
Bár Ekapol még nem tudja, Thaiföldön sokan arról beszélnek, isteni csoda, hogy ő ment a gyerekekkel. A közösségi médiában néhány nap alatt több ezren megosztottak egy rajzot, amin az edző tizenkét vaddisznót tart az ölében törökülésben, utalva a csapat nevére.
Közzétette: NooNud Jensarikorn – 2018. július 6., péntek
Félretéve az előzményeket, hogy Ekapol miatt rekedtek a barlangban, a szakértők egy dologban egyetértenek: nélküle a gyerekek halálra lettek volna ítélve.
A mentőcsapatok szerint amikor rátaláltak a csapatra, az edző volt a legvékonyabb, főként azért, mert az eltűnésük utáni napokban minden élelmet odaadott a gyerekeknek.
Mivel buddhista szerzetesnek tanult és gyakran meditált, megtanította a fiúknak, hogyan tudják a legtöbb energiát megspórolni, amíg rájuk nem találtak. Pszichológusok ezzel kapcsolatban azt állítják, nem hiszik, hogy a meditációnak tényleges hatásai lettek volna, viszont a gyerekeknek szüksége volt valakire, aki gondoskodik róluk, törődik velük saját szüleik helyett is.
Az egyik bent rekedt gyerek édesanyja egy thaiföldi televíziónak úgy nyilatkozott, nem tudja, mi történt volna a gyermekével, ha az edző nincs velük.
Amint kijön, meg kell gyógyítanunk a szívét. Soha nem fogjuk hibáztatni.
Kiemelt kép: A thaiföldi haditengerészet által közreadott képen néhány fiú az edzőjével a Tham Luang-barlangba. Fotó: EPA/MTI
