Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték szerdán Peter Madsent, akit azzal vádoltak, hogy 2017. augusztusban a tengeralattjáróján meggyilkolta Kim Wall svéd újságírót, a holttestet feldarabolta, a testrészeket pedig Koppenhágánál a tengerbe dobta – írja a dán TV honlapja. Az esetről a magyar sajtóban elsőként a 24.hu számolt be.
Az indoklásban hozzátették: a férfi előre eltervezetten és különös kegyetlenséggel hajtotta végre a gyilkosságot, áldozata pedig egy olyan újságíró volt, aki csak a munkáját végezte.
A dán feltaláló mindvégig tagadta, hogy megölte volna Wallt, igaz, a csonkítást elismerte. A nyomozást vezető ügyész, Jakob Buch-Jepsen életfogytiglani börtönbüntetést kért Madsenre, amely a Local hírportál helyi kiadása szerint Dániában átlagosan 16 év börtönt jelent. A döntés ellen Madsen és ügyvédje azonnal fellebbeztek.
A TV2 tudósításában azt írta, hogy a bíróság Madsen vallomását több ponton megbízhatatlannak tartotta.
A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Jakob Buch-Jepsen azt mondta: elégedettek a bíróság ítéletével és azzal, hogy a vádpontok többségében igazat adtak az ügyészségnek. Az ügyész megköszönte a bűncselekmény feltárásában közreműködő svéd rendőrség munkáját.
Az újságíró eltűnése
Kim Wall 2017. augusztus 10-én éppen a saját búcsúbuliján vett részt – a barátjával arra készült, hogy Pekingbe költözzön –, amikor sms-t kapott Madsentól, amelyben meghívta a Nautilus nevet viselő tengeralattjárójára, hogy készítsen vele interjút. Wall már korábban e-mailezett Madsennal egy jövőbeli riportról, elfogadta a meghívást és este 7 óra körül a hajóra lépett. A nőről akkor készült az utolsó fotó életében.
Miután éjszaka nem tért vissza Wall, barátja értesítette a rendőrséget az eltűnéséről. Addigra Madsent, aki azt állította, hogy elsüllyedt a tengeralattjáró, kimentették a tengerből. Az újságírónőt továbbra sem találták, jóllehet, a tengeralattjárót is kiemelték a vízből. Augusztus 23-án aztán egy megcsonkított emberi törzset találtak a tengerparton. A törzsön számos szúrásnyomot találtak, főleg ágyéktájon. Október elején rendőrségi búvárok két műanyagzsákra bukkantak a Køge-öbölben, benne Wall koponyájával, lábaival, ruháival és egy késsel. November végén megtalálták a karokat is.
Madsen letartóztása
Madsent augusztus 11-én gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával tartóztatták le és a rendőrség azt gyanította, hogy szándékosan süllyesztette el a Nautilust. A férfi előzetes letartóztatását rendre meghosszabbították, saját maga és ügyvédje kérte mindig a négyhetes elnapolásokat, így a börtönben kellett kivárnia a bírósági tárgyalás márciusi kezdését.
A feltaláló, akinek életéről hosszabban itt írtunk, az eljárás során többször is megváltoztatta a vallomását. Először azt mondta, hogy Wall azért halt meg, mert ráesett a tengeralattjáró egyik ajtaja. Tavaly októberben már arról beszélt, hogy műszaki problémák következtében mérgező füst keletkezett a hajótérben és azok ölték meg az újságírót. Később ezen a sztorin is változtatott kicsit, akkor a mérges gázok mellett a légnyomáskülönbséget okolta. Wall koponyáján a boncolás során nem találtak törést, amely igazolta volna Madsen első vallomását.
A dán ügyészség azzal vádolta a férfit, hogy előre eltervezetten, egy deviáns szexuális fantázia részeként megkínozta és megölte Wallt. Jacob Buch-Jepsen ügyész a tárgyaláson arról beszélt, hogy a 47 éves amatőr feltaláló többek között fűrészt, éles csavarhúzókat és műanyag szíjakat vitt fel a Nautilusra, mielőtt augusztus 10-én kihajóztak volna rajta.
Madsen a tárgyaláson azt mondta, hogy azért hazudott Wall halálának körülményeiről, mert meg akarta védeni a nő családját. Állítása szerint a hajóút nem egy gonosz terv része volt és Kim Wall jól érezte magát egészen „a balesetig”.
Az ügyészség azonban a perről tudósító lapok szerint egészen más képet festett Peter Madsenról: a férfi nagyfokú szexuális devianciával rendelkezik és rajong a lefejezésekért.
Nárcisztikus és pszichopata tulajdonságok jellemzik, manipulatív, alig érez empátiát és megbánást
– mondta a Buch-Jepsen ügyész.
Felkavaró részletek a gyilkosságról
A bizonyítékok alapján Madsen a fejénél és a végtagjainál fogva megkötözte Kim Wallt, majd megverte és megkéselte ágyéktájon. Ezt követően megölte és a holttestet brutális kegyetlenséggel darabolta fel: beleállította a wc-kagylóba és úgy vágta le a fejét. Madsen állítása szerint nem így tervezte és nagyon kellemetlenül érezte magát közben.
A törzsön talált késszúrásokról a feltaláló azt mondta, hogy így akarta elérni azt, hogy a bomlás során kialakuló gázok távozzanak a testrészekből. Arra a felvetésre, hogy Wall nemi szervei körül és a vaginájában is számos szúrásnyomot találtak, Madsen azt válaszolta, hogy annak nem volt semmilyen szexuális indíttatása.
A feldarabolásról a férfinak a vallomástétel közben az 1995-ös Hetedik című film jutott eszébe, amely egy őrült sorozatgyilkosról szól. Amikor az ügyész megkérdezte, hogy ezt nem tartja-e furcsának, Madsen nemmel válaszolt, hozzátéve: „van benne egy olyan jelenet, amelyben valakinek levágják a fejét”.
A tárgyalás során meghallgatták a férfi egyik korábbi szeretőjét is, akinek a több fétisklubban is tagsággal rendelkező Madsen egyszer leírta a számára tökéletes gyilkosságot: kamerára veszik, ahogy meghal egy női áldozat és Madsen a barátaival együtt darabolja fel a testet.
A gyilkosság reggelén Madsen arra keresett rá az interneten, hogy „lefejezett lány agónia”, a keresés egy filmhez vezetett. Arra a kérdésre, hogy miért néz nők megkínzásáról és lefejezéséről szóló videókat, a férfi tagadta, hogy azért, mert annak köze lenne Wall meggyilkolásához vagy ezek a filmek felizgatnák:
Nincs szexuális oka. Ez az erős érzelmekről szól. Azért nézem ezeket a filmeket, hogy sírjak és érezzek valamit.
Amikor a férfit a gyerekkoráról kérdezték, azt mondta, mindenféle magyarázat nélkül, hogy
áldozat akartam lenni egy gyerekpornófilmben.
Jakob Buch-Jepsennek ez volt az utolsó ügye a koppenhágai rendőrséggel, májustól új helyen dolgozik tovább, de a bírósági ítéletet követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy továbbra is követni fogja az eseményeket. Hozzátette: Kim Wall eltűnése és gyilkossága nagy hatással volt az életére, munkaidő után sem tudta „letenni”.
Az ügyről írt további cikkeinket itt olvashatják.
Kiemelt kép: Europress/Ida Marie Odgaard/Ritzau Scanpix/AFP