Jellemző a cseh politikai életre az a látvány, ami az olvasót fogadja, ha megnyitja az Aktualně nevű hírportált. Egy nappal se vagyunk már a cseh elnökválasztás előtt, erre a címlapon a vezető hírt az adja, hogy az Aktualně és a Hospodářské Noviny lapok megszerezték az uniós csaláselleni hivatal, az OLAF jelentését Andrej Babiš miniszterelnök Gólyafarm becenevű szabadidőközpontjáról. Ez az ősszel enyhe többséggel parlamenti választásokat nyert Babiš sebezhető pontja ellenfelei szemében, ezért különösen fontos, valóban visszaélt-e fejlesztésekor az uniós támogatásokkal.
Miközben ez a sztori sokakat foglalkoztat, jól jelzi, mennyire fontos, ki fog felbicegni a Hradzsinba az elnökválasztás után öt évre. Ugyan a magyarországinál nagyobb legitimációt ad az államfőnek, hogy immár másodszor nem a parlament, hanem a nép választja meg, azért a köztársasági elnöknek túl nagy szerepe nincs. Ennek megfelelően a cseh elnökök eddig kitöltötték dupla ciklusaikat: Václav Havel és Václav Klaus is egy évtizedet szolgált.
Ez idő alatt, 1993 óta 12 kormányfő váltotta egymást.
Botladozó alak vagy bátor ellenálló?
A csehek tehát elnököt választanak, és a sok ellenérv ellenére a 73 éves Miloš Zemannak akár sansza lehet, hogy megint ő legyen az államfő, már másodszor. Mik ezek az ellenérvek? Utálói szeretik a szemére vetni azt a Hradzsin által tagadott dolgot, hogy Zeman túlzottan szereti a dohányt és a szeszt, ami nagyban hozzájárul roskatag egészségügyi állapotához. Ennek megfelelően tele van a Facebook gúnyoldalakkal, az egyik legszemetebb címe például Még mindig életben van Miloš Zeman? Zeman pár hónapja valóban alig tudott felkapaszkodni az Európa Tanács emelvényére.
Zemannak a világ és országa helyzetéről alkotott véleménye az, ami miatt sokan rászavaznak, sokan pedig utálják őt. Az egykori szociáldemokrata miniszterelnök ugyanis sose fogja vissza magát, és néha méretes hülyeségeket mond. A Krím kérdését például azzal rendezte volna, hogy az oroszok kifizetik az ukránoknak a megszállt területet.
Zeman nyíltan kiáll a cseh szuverenitás mellett, az euró ellen, Babiš mellett és a migráció ellen (pedig ugyebár baloldali politikus). Az egyre valószínűbb, hogy a jelenlegi elnök második fordulóra kényszerül: a mostani, péntek-szombati első után január 26-27-én eshet ez meg. Zeman pedig szorulni fog, ha így lesz, azaz nem szerez 50 százalékot az első körben.
Kilencen Zeman ellen
Ugyanis a második fordulóba már csak azok jutnak be, akik 20 százalék felett teljesítenek a pénteken kezdődő első körben. Kilenc jelölt indul Zeman ellen, közülük a 68 éves Jiří Drahoš a legesélyesebb, esetleg a 65 éves Michal Horáček okozhat meglepetést, már azzal is, ha a második fordulóba jut.
Drahoš a vidéki Csehország által kedvelt, a nép körében könnyen vegyülő, szókimondó Zeman ellentéte: centrista, atlantista, EU- és NATO-párti, mérsékelt, értelmiségi figura, aki a városokban valószínű, hogy megveri majd Zemant. Drahoš fizikus és kémikus, több mint tucatnyi szabadalom kötődik a nevéhez, élete zömét akadémiai közegben élte le, épp ezért túl magasan lévő, túl entellektüell figura lehet az egyszerű cseh-morva választó számára. Az elemzők ennek ellenére azt vallják, Drahoš elbillentheti a mérleg nyelvét a második körben, főleg ha ő marad az egyetlen állva maradt jelölt Zemannal szemben.
Ehhez az kell, hogy a várhatóan szintén sok voksot kapó Horáček ne rondítson bele a képletbe. Róla érdemes tudni, hogy a magyar szólással élve minden volt, csak akasztott ember nem: vállalkozó, fogadóoldal alapítója, író, újságíró, zenei producer és dalszerző. Még 2016-ban jelentette be, hogy megpróbálja az elnökválasztást. Drahoš azért kerülhet kellemetlen helyzetbe, ha Horáček beesik a második körbe, mert ő is inkább a városok voksaira számíthat. És mivel Csehország sokkal városiasabb, mint Magyarország, ez nem kevés szavazat, de az elnökséghez kevés lesz, ha megoszlik a két értelmiségi között. És akkor hiába jó a zene, Zeman fog feltáncolni a Hradzsinba.
(Kiemelt kép: AFP PHOTO / WANG Zhao AND Michal CIZEK)
