Nagyvilág

A végén még Kim Dzsongun lesz az év embere

Az amerikai Time magazin helyi idő szerint szerdán reggel hirdeti ki, hogy ki 2017-ben az év embere, aki akár jó, akár rossz irányban, de a lehető legtöbbet tette azért, hogy befolyásolja a világot.

A díjat 1927-ben adták át először, a fennmaradó hagyományt pedig a kényszer szülte. Egyrészt ezzel próbálták orvosolni, hogy Charles Lindbergh az Atlanti-óceán történelmi átrepülése után lemaradt a címlapról, másrészt a december hírszempontból nem a legmozgalmasabb időszak volt.

A név ellenére az év embere címet nem csak természetes személyek kaphatják meg, hiszen korábban házastársak, politikai riválisok, népcsoportok, egy számítógép és a veszélyeztetett Föld is részesült a kitüntetésben.

Bár az év embere címet gyakran a díjak díjának tekintik, nem mindig pozitív alakok kapták meg. A Time magazin több ízben is ellentmondásos embereknek ítélte oda a képzeletbeli trófeát: 1938-ban Adolf Hitlernek, 1939-ben és 1942-ben Joszif Sztálinnak, 1957-ben Nyikita Hruscsovnak, 1979-ben pedig Ruholláh Homeininek.

A Time magazint rengeteg kritika érte, miután a volt iráni legfelsőbb vezető Homeinit választották az év emberének, ezért a lap gyorsan le is szokott róla, hogy az amerikaiak számára erősen megosztó személyeket díjazzon, mert féltek, hogy lecsökken a hirdetési bevételük.

A Time online szavazást is tart az olvasói számára, hogy ők is elmondhassák, szerintük ki volt az év embere. Ugyanakkor sokan tévesen hiszik azt, hogy a szavazás győztese lesz a díjazott, mert arról a lap szerkesztői döntenek. A félreinformáltság több ízben nagy felháborodást váltott ki a szavazók körében.

Az idei jelöltek

Donald Trumpot a tavalyi győzelme után ismét jelölték, ami azért sem meglepő, mert viharos első elnöki éven van túl. Trump egyébként két hete arról írt a Twitteren, hogy felhívták a magazintól és közölték vele, hogy valószínűleg idén is ő lesz az év embere, de ehhez bele kellett volna egyeznie egy interjúba és egy nagyobb fotózásba. Mire ő állítólag azt felelte, hogy a valószínűleg neki nem elég, és passzolta a lehetősége. A Time szerint kamu az egész sztori.

Fotó: AFP/Saul Loeb

Az egyik legmeghökkentőbb név a top 10-es listán Kim Dzsongun, az észak-koreaiak diktátora, akit Trump csak kicsi rakétaembernek becéz, és aki a sorra kilőtt ballisztikus rakétáival nukleáris sakkban tartja az egész világot.

A Time esélyesei között szerepel Robert Mueller volt FBI-igazgató is, akit az amerikai igazságügyi minisztérium májusban különleges ügyésznek nevezett ki az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek vizsgálatára. Azóta négy embert vádolt a kampány manipulálásával, köztük Michael Flynnt, az elnök tanácsadóját is.

A #MeToo mozgalom azokat az embereket, főként nőket képviseli a listán, akik a szexuális zaklatásukról és támadásukról világméretű vitát indítottak. A hashtag a múlt hónapban kezdett el pörögni, miután több közismert férfit is szexuális visszaéléssel vádoltak kollégáik.

Fotó: WireImage/Gabriel Olsen

Szintén esélyes a díjra a Dreamers, amely azon fiatal felnőttek összefoglaló neve, akiknek jogi státusza zátonyra futott az Amerikai Egyesült Államokban az idén. Azok a bevándorlók, akik gyerekként érkeztek az országba, most a deportálás veszélyének vannak kitéve, ha a kormány jövőre hatályon kívül helyezi az illegálisan az országba érkezett fiatalok védelméről szóló DACA-programot.

Ott van a top 10-ben Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg, aki alaposan felforgatta a Közel-Kelet politikai életét, miután bemutatta a moderáltabb iszlámra törekvő programját, és múlt hónapban több szaúdi tisztviselőt és herceget is rács mögé csukatott a korrupció elleni fellépése részeként.

Fotó: AFP/Fayez Nureldine

Az év embere lehet még Hszi Csin-ping kínai elnök, a világ egyik legnagyobb befolyással bíró vezetője, valamint Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója, aki idén a világ leggazdagabb emberévé vált.

Végül, de nem utolsó sorban egy sportoló és egy popikon is felkerült a listára.

Colin Kaepernick, a San Fransico korábbi irányítója kezdte el a mozgalmat, hogy a himnusz alatt térdeljenek le a sportolók. Így tiltakozott az ellen, hogy az amerikai rendőrök feketéket lőnek le, majd megússzák büntetésként felfüggesztéssel, vagy fizetett szabadsággal.

Patty Jenkins pedig az egyik legsikeresebb idei mozifilm rendezőjeként vált esélyesé. A Wonder Woman című szuperhős kalandfilmet sokan azért méltatják, mert a filmmel nőtt a nők szerepe a médiában.

Kiemelt kép: AFP/KCNA

Ajánlott videó

Olvasói sztorik