Az utóbbi évek romániai belpolitikáját a követhetetlen káosz jellemzi, ami sorra zabálja fel a pártokat és kormányfőket is, most épp Sorin Grindeanut. Miután a szociáldemokrata Victor Pontát sikerült az ellenzékének eltávolítania a hatalomból – bár ebben komoly szerepe volt a tragikus Colectiv klubban történt tűznek, ami után Ponta beadta lemondását –, bő másfél éven belül hárman is beleülhettek a miniszterelnöki székbe.
Noha a stabilitás fájóan kéne az amúgy egyre stabilabb gazdasági alapokon nyugvó (bár egy a bizonytalanság miatt egy gyengülő lejjel birkózó) román gazdaságnak és társadalomnak, ez egyelőre nem adatik meg. Az aktuális válság eredete arra nyúlik vissza, hogy év eleji választáson markáns győzelmet aratott a szociáldemokrata párt, ám a PSD nem javasolhatta miniszterelnöknek Liviu Dragnea pártelnököt, mert korábban jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték.
Klaus Iohannis államfő pedig – a törvényeknek megfelelően – nem volt hajlandó kinevezni egy ilyen politikust. Ahogy elutasította Dragnea jelöltjének, a pártelnököt korábban a miniszteri székben váltó Sevil Shhaideh kinevezését is. Így került elő a 43 éves Sorin Grindeanu, aki volt már temesvári alpolgármester, parlamenti képviselő és távközlési miniszter is. Kinevezésekor mindenki készpénznek vette, hogy a háttérből a szálakat mozgató Dragnea hű embere lesz, magyarán egy báb, de aztán a helyzet fordulni látszott. Grindeanu önjáróvá vált, a PSD vezetése pedig úgy döntött, odapörköl.
Fehér golyó, fekete golyó, kigolyózás
Itt adjuk át a szót Pászkán Zsoltnak, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjének, aki elmondta, úgynevezett golyós szavazáson határoztak a képviselők az indítványról: egy fekete vagy egy fehér golyót kellett az azonos színű urnába dobni, tehát gyakorlatilag nyílt szavazás volt (bár Pászkán szerint korábban előfordult már, hogy valaki a párttársai megtévesztésére csak egy fehér galacsint dobott be, az meg ugye érvénytelen szavazat).
A szavazás előtti interjúnkban a szakértő még több opciót vázolt. Ha Grindeanu bukik (ez történt), átmeneti jelleggel még akkor is marad pár hónapig ügyvivőként, amíg meg nem nevezik az új kormányfőt. Ez azért lényeges, mert Romániában nem létezik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amivel például – saját kezdeményezésére – Gyurcsány Ferencet menesztették Magyarországon, tehát a szavazással nem pótolják egyből a miniszterelnököt. Mindenesetre így Iohannis köztársasági elnök kezében lesz a döntés.
Ő akárkit jelölhet kormányfőnek, csak akkor kötnék meg a kezét, ha lenne a parlamentben egy 50 százalék +1 szavazatnyi többséggel rendelkezőpárt, de nincs. Persze Iohannisnak is kell egyeztetnie a pártokkal előtte, ezt hétfőn teszi meg. Mindenesetre a jelöltjéről ezután a parlament szavaz, és ha kétszer is elutasítja az államfői javaslatot, feloszlik, jöhetnek az előrehozott választások.
Mindenki bénázik
Az ellenzék nem tudott élni ezzel a lehetőséggel
– magyarázta a 24.hu-nak Pászkán, mondván egy ilyen kormányzaton belüli torzsalkodás pedig magas labda lett volna. Azonban két fő ellenzéki erő (A PNL – Nemzeti Liberális Párt és az USR – Unió Románia Megmentéséért) is épp pártkongresszust tartott júniusban, a saját ügyeikkel voltak elfoglalva. Mindenesetre a nemzeti liberálisok már közölték, nem terveznek szavazni Grindeanuról a parlamentben.
Ugyanez lett a legnagyobb, magyarokat tömörítő párt, az RMDSZ álláspontja is. Kelemen Hunorék a napokban még majdnem átvertek pár magyarpárti javaslatot a szenátuson (így március 15. munkaszüneti nappal is járó nemzeti ünnep lett volna a magyarságnak), de végül a román döntéshozók „a média által feltüzelt szélsőségesek” miatt visszatáncoltak.
Így az maradt a kérdés, a román kormánykoalíció két pártja (a PSD mellett a liberális ALDE) lesz-e elég erős a javaslat átnyomásához. A matek része annak ellenére végül összejött, hogy az indítványhoz éppcsak megvoltak, mivel akadnak olyanok a PSD-ben, akik Grindeanut támogatják (aki ráadásul egyesek szerint a volt kormányfő, Ponta embere, aki a pártvezetésre ácsingózik).
Nem valószínű az előrehozott választás
Mindenesetre Pászkán nem valószínűsítt előrehozott választást, azzal mindenki bukna: az államfő hitele, a kormánypártok renoméja és támogatottsága és pozíciója, ráadásul a képviselők a legutóbbi választáson arra bazíroztak, hogy négy évre kapnak mandátumot, ezt nem szívesen adnák fel. De ha Grindeanu maradt volna, kérdéses lett volna a későbbi parlamenti támogatottsága, még ha át is álltak volna mellé PSD-s képviselők. Pászkán szerint
egyik esetben sem látszik könnyűnek a helyzet.
Eleve két-három hónapba kerülhet új kormányt alakítani. Eközben a hajszálrepedések kikezdhetik a PSD-t, Dragnea pártelnök helyzete tovább romolhat, pláne ha azt vesszük, hogy még mindig vannak folyamatban ellene büntetőügyek. A korrupcióellenes jogszabályokat márpedig épp Grindeanu ellenállása miatt nem sikerült puhítani. A PSD pedig nem egy kegyelemben tobzódó párt, ahogy megérzi, hogy egy vezetője bajban van, lecsap rá. Ahogy Pászkán mondta frappáns hasonlattal:
Olyanok, mint egy sakálfalka, ha gyenge a vezetőjük, széttépik.
