Könyékig beletúrtak Orbánék a romániai kampányba

Annyira felpörgött az utóbbi napokban a romániai dilivonat, hogy alig tudjuk követni a száguldását. Választási kampány van persze, a magyar kormány nyakig beleártotta magát ebbe, és olyan csacska kijelentések hangzottak el, mint:

• Kövér László házelnök november 29-én azt mondta, össze kell fogni az erdélyi magyar pártoknak. Mindezt úgy tette, hogy közben keményen támadta az RMDSZ-t.
• Aztán Szijjártó Péter nyúlt bele a romániai méhkasba: megtiltotta a magyar diplomatáknak a részvételt a december 1-i román nemzeti ünnepen, amikor Erdély és a Román Királyság 1918-as egyesítésére koccintanak. Erre Traian Basescu, aki amolyan román Gyurcsány Ferencként egy ötszázalékos pártocskát vezet, azzal válaszolt, hogy Románia a Tiszáig tart.
• Erre jött Semjén Zsolt – ezúttal nem lovon -, és közölte, Magyarországnak már “korábban az asztalra kellett volna csapni.” Arra utalt, hogy túl passzív a magyar külpolitika a román hatalom magyarokat érintő, vélt vagy valós jogsértéseivel szemben.
• A csíksomlyói búcsút a kormány és az RMDSZ közösen rángatta bele a kampányba: az utóbbi hozta fel, hogy az előbbi nem küldte el az UNESCO-nak a kérelmet, hogy váljon a világörökség részévé a százezreket megmozgató vallási ünnep.
• Aztán Orbán Viktor magyar kormányfő is befutott, hogy Romániában kampányoljon. Tőkés László EP-képviselő nagyon felhorgadt ezen, szerinte az RMDSZ Orbánt is félrevezette, a párt a romániai MSZP, korrupt egy szervezet, az összefogás pedig kamu.
• Dacian Ciolos független miniszterelnök reagált magyar kollégája szavaira, hogy a magyarokon nem kéne átnézni. Azt mondta: “a magyar kormányfőnek visszafogottabban kellene megnyilvánulnia”.

Azt mondani a román politikai életre, hogy turbulens, olyan, mintha kijelentenénk, hogy az ég kék. Pedig történtek azért dolgok azóta, hogy legutóbb elemeztük a Nagylakon túli helyzetet. Először is a Colectiv klubban pusztított tömeges tűzhalál hatására megbukott Victor Ponta miniszterelnök, mire némi kapkodós casting után Dacian Ciolost bízta meg Klaus Iohannis államfő kormányalakítással. A jobbos beállítottságú Ciolos nevét nem véletlenül nem hallottuk az utóbbi egy évben: független, szakértői kormányt kreált, szóval nem feltétlen a beszólogatás volt a célja.

Ettől függetlenül tovább folytatódtak azok a tendenciák, amik nyugtalanítják az erdélyi és partiumi magyarságot. Itt van például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester esete, akinek zárolták a bankszámláját egy bírság miatt, és sok határon túli magyar szerint ez csak a jéghegy csúcsa.

Közben a politikai harc is folyamatos, pártok egyesültek és szakadtak szét. A 2012-es választásokon egy balos blokk győzött, de a politikai erők hamar összevesztek, az egyiket kidobták a koalícióból, a Nemzeti Liberális Párt éles jobbos fordulatot vett, majd kettészakadt. A Demokrata Liberális Párt is feleződött, Traian Basescu volt államfő saját pártot alapított Népi Mozgalom néven, amivel ő is indul a választásokon (innen a nagy magyarellenes hörgései).

Két új párt is alakult: a nacionalista Egyesült Románia Párt, valamint a Bukarestben gyökerező Unió Románia Megmentéséért, ami egy alulról szerveződő, korrupcióellenes szervezet, a Podemos-Sziriza-Trump vonalra adott román válasz, ami kezdőként akár 10-20 százalékot is elérhet a felmérések szerint.

Itt a lista a főbb indulókról (pártok és vezetőik), aztán lássuk, mit mond a szaki:

• Szociáldemokrata Párt (PSD) – Liviu Dragnea
• Romániai Szocialista Párt (PSR) – Constantin Rotaru
• Romániai Ökologista Párt (PER) – Danut Pop
• Unió Románia Megmentéséért (USR) – Nicusor Dan
• Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – Daniel Constantin, Calin Popescu-Tariceanu
• Szövetségünk Romániáért (AN) – Marian Munteanu
• Népi Mozgalom Párt (PMP) – Traian Basescu
• Nemzeti Liberális Párt (PNL) – Alina Gorghiu
• Nagy-Románia Párt (PRM) – Emil Strainu
• Egyesült Románia Párt (PRU) – Bogdan Diaconu
• Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ, román rövidítása UDMR) – Kelemen Hunor

A felmérésekben sokáig a PNL vezetett, de 2016 elejétől magabiztosan, 40 százalék felett mérik a közvélemény-kutatók a PSD-t is, ők a nagy esélyesek most. Az újonc USR végezhet még 10 százalék fölött, a többi párt, így az RMDSZ is a bejutás küszöbén billeg.

PSD+ALDE-USR=???

A PSD, azaz a szocdemek egyedül nem valószínű, hogy kormányt fognak majd alakítani, a fura liberális-konzervatív töredkékekből összekalapált ALDE segítségére fognak szorulni – mondta a 24.hunak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, Székely István Gergő. Persze az bökkenő lehet a történetben, hogy az ALDE bejutása a parlamentbe még nem biztos.

Érdekes kérdés az említett outsidereké, az USR-é, akik “kicsit protestpártként viselkednek” Székely szerint. Ő a 2009 környékén alakuló-kirobbanó LMP-hez hasonlította őket. Az USR azonban nem zöld párt, még ha van is köztük pár környezetvédő. A bázisukat elsősorban azokból merítik, akik 2014-ben megszavazták Klaus Iohannis elnökségét, ám nem a jobboldali pártok (elsősorban a PNL) szavazói, tehát vagy olyanok, akik egyszer már kiábrándultak a politikából, vagy pedig első szavazók.

Az USR rendszerellenes párt jellegét csökkenti azonban az, hogy a PNL-vel való együttműködést nem zárták ki.

A PNL egyébként úgy tűnik, leszálló ágban van. A jobboldal eleve nagy gondban lesz, sokpárti koalícióval, jó választási eredménnyel kerülhet csak hatalomra, ehhez pedig a magyar RMDSZ-re is szükségük lehet. A baloldalon is nagy a krízis, hiába vezetnek, nincs egy markáns arc akit a kirakatba tehetnének miniszterelnök-jelöltként. Ahogy Székely fogalmazott:

vagy elítélték őket, vagy folyamatban vannak ellenük eljárások.

Liviu Dragnea pártvezérrel is ez a helyzet: lenne ő kormányfő, de a köztársasági elnök már jelezte, felfüggesztett börtönbüntetése miatt nem nevezné ki miniszterelnöknek. Ha az ALDE sikerrel jár, nekik még van egy kevésbé megkopott nevük, Calin Popescu-Tariceanu exkormányfő, de egy kisebbik párt emberét ritkán ültetik a miniszterelnöki székbe. Amúgy Basescu volt elnök pártja talán bejut, az ő koalíciós affinitásukat viszont nehezebb megjósolni.

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogásáról Székely elmondta, az már 2014 óta létezik ilyen-olyan formákban. Az RMDSZ a magyar pártokra leadott szavazatok nagyjából 85 százalékát tudhatja magáénak, vagyis egyértelműen ők a dominánsak ebben az összefogásban, politikailag mégis jól is járhatnak a szövetségkereséssel: ugyanis ezek után hihetőbben kommunikálhatják, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) ellentétben ők össze tudtak fogni. Az MPP “hajója süllyed” eközben, de az összefogással néhány politikusuk is mandátumhoz jut legalább.

Az RMDSZ pedig simán bejut, ugyanis ha nem is érik el az 5 százalékos küszöböt, akkor is van egy kiskapu, egy alternatív küszöb: legalább négy megyében meg kell lennie a 20 százaléknyi szavazatnak. Egyébként Székely szerint a nem induló EMNP-nek paradox módon talán most lett volna története során a legnagyobb esélye bejutni a parlamentbe: egy független jelöltet támogatva Hargita megyében, akinek elég lett volna a megyei szavazatok 20 százalékát megszerezni.

A választók megosztottak abban, hogy örüljenek-e az RMDSZ-MPP összefogásnak, de még furcsább az, ahogy a Fidesz megjelent a kampányban.

Ilyen még talán sohasem történt

– mondta Székely, hogy a Tőkés által romániai MSZP-nek becézett RMDSZ vezetőjével együtt kampányoljon Orbán Viktor. A magyarországi kormánypárttól érkező kemény üzenetekre pedig azt mondta, szerinte ezek inkább a tömbmagyarságban hathatnak mozgósító erőként, a szórványban nemigen.

Kérdéseinkkel megkerestük az RMDSZ-t is, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.