Nagyvilág

Szárnyal a lesajnált francia elnökjelölt, aki kilépne a NATO-ból és 32 órás munkahetet vezetne be

Botrányokkal tarkított idáig a francia elnökválasztási kampány, a legújabb fordulatot az esélytelenek nyugalmával induló Jean-Luc Mélenchon hozta, aki az elmúlt hetekben nyújtott teljesítményével a jobbközép Francois Fillont megelőzve megérkezett a baloldali Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen nyakára.

A radikális baloldali jelölt kimagaslóan teljesített a két televíziós vitában, népszerűsége erősédését pedig jól mutatja, hogy vasárnap hetvenezer ember előtt tartott beszédet Marseille-ben napra pontosan két héttel a választás első fordulója előtt.

A 65 éves politikus az őt éltető tömegnek elsőként arról beszélt, látja, hogy elnökválasztási kampánya új lendületet nyert.

Nem ez az első alkalom, hogy ilyen szép számmal és lelkesedéssel gyűlünk össze, de a mostani esemény tovább növeli a buzgalmunkat.

Üdvözölte mindazokat, akik arra vágynak, hogy munkájukból, találmányukból, verseikből, tehetségükből éljenek.

Naponta két gyermek fullad a Földközi-tengerbe. Hogyan lehetséges az, hogy a nyílt víz harmincezer ember temetője lett?

– utalt arra, hogy az Afrikából érkező illegális bevándorlók közül évente több ezren veszítik életüket az elsüllyedt hajókon.

A tömeget arra kérte, egyperces néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra.

Figyeljenek, ez a halál csendje. A bevándorlás még mindig egy kikényszerített száműzetés, a szenvedés jelképe.

Mélenchon elmondta, gyalázatos háború zajlik a világ és a régió legjelentősebb hatalmai között Irakban és Szíriában.

Katar, Szaúd-Arábia, Irán, az oroszok, az amerikaiak a saját érdekeiket védik, és sajnos a mi gyönyörű országunk keze is benne van a pusztításban.

A múlt heti, szíriai gáztámadással kapcsolatban úgy fogalmazott, a nagy zűrzavarban senki nem tudja, ki követte el, de a bűnözőknek meg kell bűnhődniük.

Hozzátette, megfelelő nyomást kellene gyakorolni a felekre, hogy a térség és az egész világ újból vegyifegyverektől mentes lehessen.

Ha békét akarnak, válasszák a jó szavazólapot. Ha a rossz mellett döntenek, ne lepődjenek meg, hogy a háború bekövetkezik. Én a béke jelöltje vagyok.

Fotó: Europress/AFP/Manon Thaust

Ukrajnáról és a Krim-félszigetről szólva Mélenchon egy európai biztonsági konferencia megrendezését szorgalmazta, amelyen minden felvetődő problémát orvosolni lehetne.

Mi, franciák ki fogjuk mondani, hogy kis, közepes és nagy háborút sem akarunk az idős kontinensen.

A radikális baloldali jelölt megerősítette, ha megválasztják, Franciaország kilép a NATO-ból, hogy Oroszországgal egyeztessen.

Fillont már lehagyta

A legfrissebb, korábban már említett közvélemény-kutatás szerint ha most lenne a választás, Jean-Luc Mélenchon a szavazatok 18 százalékát gyűjtené az első körben, és ezzel megelőzné a harmadik helyen a korábban nagy esélyesnek tartott, de – családtagjainak fiktív foglalkoztatása miatt – botrányokba keveredett Francois Fillont.

Az élen továbbra is Marine Le Pen és Emmanuel Macron állnak egyaránt 24-24 százalékkal. Ami a második kört illeti, a felmérések szerint Macron 61 százalékkal aratna győzelmet.

Egy másik, szintén friss felmérés szerint a választók Mélenchont tartják a leghitelesebbnek. A megkérdezettek 51 százaléka érzi őt meggyőzőnek, miközben ugyanez az arány Macronnál 38, Le Pennél 28 százalék.

Mélenchon 42, Macron 44, Fillon 29, Le Pen a válaszadók 28 százaléka szerint lenne jó elnök.

A programja

Mélenchon 2000 és 2002 között oktatási miniszterként szolgált a szocialisták színeiben, majd 2008-ban kilépett a pártból.

A Kommunista Párt által támogatott jelölt alapította meg a “La France insoumise”, azaz Lázadó Franciaország mozgalmat azoknak, akiket elkeserít Francois Hollande elnöksége és a szocialista párt megosztottsága.

A trockista ötletekkel túlfűtött politikus kampányígéretei között szerepel

  • a javak újraelosztása,
  • a minimálbér-emelés,
  • a magas jövedelmek utáni adók növelése,
  • a nyugdíjkorhatár 60 évre való csökkentése,
  • a 32 órás munkahét,
  • és a NATO-ból való kilépés.

Megválasztása esetén alkotmányozó nemzetgyűlést hozna létre az új francia köztársaság alapjaként. Az új alkotmányos rendszer alappillérei a társadalmi és környezeti jogok lennének.

Alkotmányba iktatná a munkához, az otthonhoz, az abortuszhoz és az eutanáziához való jogot is.

Mélenchon felhagyna a nukleáris energia hasznosításával, legalizálná a marihuánát, bevezetné az alapjövedelmet, és tízezer új köztisztviselőt alkalmazna.

L’avenir en Commun című könyvét kétszázezer példányban adták el országszerte, és egyre inkább szót ért a választókkal. YouTube-csatornájára tavaly októberig 40 ezren iratkoztak fel, a követők száma mostanra 275 ezerre nőtt.

Megjósolhatatlan eredmény

A L’Obs baloldali hírportál kommentárjában arról írt, hogy Jean-Luc Mélenchon hirtelen felemelkedése minden korábbi előrejelzést megdöntött. Szakértők szerint az idei választás végkimenetelét sokkal nehezebb megjósolni az átlagosnál, mert a vártnál jóval több szavazó tartózkodik, vagy nem döntött még voksáról.

Mélenchont erősítheti, hogy a közelmúltban több jelölt is botrányba keveredett: Francois Fillon családtagjai fiktív parlamenti állása miatt magyarázkodik hónapok óta, Le Pen pedig a minap azt nyilatkozta, hogy Franciaország nem felelős a franciaországi zsidók deportálásáért a második világháború idején, amiért az izraeli külügyminisztérium és vetélytársai is bírálták.

Az elnökválasztás első fordulóját április 23-án rendezik meg. Innen az első két jelölt továbbjut a második fordulóba, ami május 7-én lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik