Az észak-koreai rezsim ügyel arra, hogy csak olyan információk szivárogjanak ki az országról, amelyek úgy keltenek félelmet, hogy közben a rendszer vezetői büszkék lehetnek rá. Ebbe a kategóriába tartoznak a rakétakísérletek is.
Vasárnap reggel a Banghyon légibázisról indított észak-koreai rakéta a Japán-tengerben landolt. A teszt végrehajtása nem hatott a meglepetés erejével, a részletek annál inkább.
Más volt, mint a többi
Az észak-koreaiak korábban tesztelt nagy hatótávolságú, szárazföldi rakétáival ellentétben a legutóbb fellőtt darab nem folyékony, hanem szilárd hajtóanyagú volt.
A kettő között lényeges különbség, hogy a folyékony hajtóanyagú rakéta előkészítése macerásabb, jóval több támogató eszközt igényel, és emiatt nagyobb a veszélye, hogy az ellenségnek idő előtt tudtára jut a kilövési szándék.
A szilárd hajtóanyagú rakéta működési elve jóval vonzóbb.
Phenjan azt is közölte, hogy a korában külföldről importált és később átalakított rakétahordozó járművek gyártása immár belföldön történik, és kerekek helyett lánctalppal látják el azokat. Ez alapján feltételezhető, hogy az észak-koreaiak nem a fő útvonalakon közlekednek majd a rakétakonvojjal, így még nehezebb lesz felkészülni egy esetleges támadásra.
Kérdőjelek
Ami biztos, hogy Észak-Koreának van nukleáris bombája.
Ahhoz, hogy az ország a szomszédjaira nukleáris támadást mérjen, az atomrobbanófejnek elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy beleférjen egy rakétába. Azt hajtogatják, hogy ez sikerült nekik, de megerősíteni még senki nem tudta, és a szakértők zöme sem veszi készpénznek az állítást.
Észak-Korea öt alkalommal hajtott végre nukleáris kísérletet: 2006-ban, 2009-ben, 2013-ban, illetve tavaly kétszer: januárban és szeptemberben.
A kettő között atomi szinten fedezhető fel a különbség, a hidrogénbomba mégis ezerszer pusztítóbb erejű lehet. Energiájuk atommag-átalakulásból származik: az atombomba esetén maghasadás, míg hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel.
Kim Dzsongun állítása szerint 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban atombombát, tavaly januárban hidrogénbombát robbantottak, de a diktátor ebben az ügyben is azt mond, amit akar, senki nem tudja ellenőrizni.
Az sem tisztázott, hogy urániumot vagy plutóniumot használnak az atomfegyverekhez dúsítóanyagként. Észak-Korea plutóniumkészlete véges, de ha sikerült az nukleáris készletet urándúsítással feltölteni, jelentős előrelépést tehetnek a program hosszútávú fenntartása felé. És a legfrissebb hírek szerint ez összejött nekik.
Lehet-e hatástalanítani?
Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint a haditengerészetnek két torpedórombolója is a Japán-tengeren volt a vasárnapi rakétakísérlet idején.
Az elsősorban interkontinentális ballisztikus rakéták elleni aktív védekezésre kifejlesztett rendszerrel ellátott hadihajók akár száz ballisztikus rakétát is nyomon tudnak követni egyszerre, és szükség esetén semlegesíteni is tudják azokat.
Az Aegis BMD jól teljesített a teszteken, 2008-ban például ezzel semmisítettek meg egy Föld felé haladó működésképtelen műholdat is, de háborúban még nem alkalmazták.
Az amerikai haditengerészetnél 22 rakétacirkálót és 62 torpedórombolót láttak el az Aegis-rendszerrel. Japánnak hat, Dél-Koreának három ilyen hajója van.
Kupaktanács
Az amerikai, dél-koreai és japán hírszerzés a jövőben a jelenleginél is szorosabban együttműködik majd, legalábbis ezt mondják.
A dél-koreai védelmi minisztérium keddi sajtóközleményében bejelentette, hogy az USA megerősítette elkötelezettségét két szövetségesével mellett, és márciusban amerikai F-22-es lopakodó vadászgépek és nukleáris meghajtású tengeralattjárók csatlakoznak majd az Észak-Korea által jelentett fenyegetettség miatt elrendelt közös hadgyakorlathoz.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az érvényben lévő szankciókra nézve súlyosan sértőnek titulálta a legújabb rakétatesztet és sürgette a szövetség tagjait, hogy fokozzák Észak-Korea elleni erőfeszítéseiket.
A Biztonsági Tanács decemberben elfogadott, de érvénybe még nem léptetett szankciója szerint betiltják a szén és a fém exportját Észak-Koreába. Ez alaposan betehet a gazdaságnak, ugyanakkor látszik, hogy minél komolyabb mértékben büntetik őket, annál keményebben fitogtatják erejüket.
Trump tavaly még felnézett a diktátorra
Megválasztása előtt Donald Trump szeretett volna leülni hamburgerezni Kim Dzsongunnal. Dél-Koreának pedig azt üzente, ideje, hogy megvédje magát, mert az USA csak akkor avatkozik be a konfliktusba, ha fizetnek neki. Kínával kapcsolatban úgy fogalmazott, ők irányítják Észak-Koreát, ezért nekik kell megszüntetni a problémát.
Sőt, tavaly januárban egy kampányrendezvényen Kim Dzsongunt mániásnak nevezte, akinek meg kell adni a tiszteletet.
Hány fiatal, 25 vagy 26 éves fiatal lenne képes rá, hogy apja halála után átveszi a tábornokok nehéz feladatát? Hihetetlen, ha belegondolok. Hogy csinálja ezt?
– tette fel a költői kérdést egy éve Trump.
Sok idő eltelt azóta, és az időközben elnökké választott ingatlanmágnás rájöhetett, nem érdemes szórakozni azzal az emberrel, aki a saját unokatestvérét is kivégeztette. Főleg úgy, hogy újévi üzenetében Kim Dzsongun megfenyegette az Egyesült Államokat: közel vannak hozzá, hogy olyan ballisztikus rakétákat teszteljenek, amelyekkel Amerikára is csapást mérhetnek.
A vasárnapi rakétateszt pedig épp akkor történt, mikor Trump Abe Sinzó miniszterelnökkel találkozott floridai nyaralójában. Mindketten érezték, hogy üzenetet kaptak.
Hétfőn, a Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az amerikai elnök nagyon nagy problémának nevezte Észak-Koreát. Mint fogalmazott, komolyan veszi a helyzetet, de konkrétumokkal nem szolgált, és egyébként is igen visszafogott volt.
Nincs ami megállítsa
Nem mondhatni, hogy a semmiből, de Kim Dzsongun rendesen befűtött Észak-Korea nukleáris és atomprogramjának.
Az elmúlt 13 hónapban kétszer kísérleteztek atombombával és hússzor ballisztikus rakétával. Ha tovább tart a nyugtalanító tendencia, akkor Donald Trumpnak elsőként a világ egyik legveszélyesebb államfőjével kell szembeszállnia elnökként.
