A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényesen, a voksok csaknem 46 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai parlamenti választásokat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6 százalék körüli támogatottsággal juthat be a bukaresti törvényhozásba a vasárnap este közzétett első becslések szerint.
Romániában két szociológiai intézetet akkreditált a központi választási bizottság, hogy az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján felmérést készítsen.
Az IRES közvélemény-kutató cég exit pollja szerint a PSD 45,9, szabadelvű szövetségese, az ALDE pedig 6,3 százalékos támogatást szerzett, míg a jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,8, az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 9,2 százalékot ért el. A Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP) az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 4,6 százalékon mérték.
Az adatsor az urnazárás előtt egy órával érvényes becslést mutatja. Az IRES szerint a hibahatár 1,6 százalékos.
A Curs-Avangarde exit polljában a PSD-t 45,5, a PNL-t 21,7, az USR-t 8,5, az RMDSZ-t pedig 6 százalékkal mérték. Ebben a becslésben a PMP is bejut a parlamentbe 6 százalékkal.
A legutóbbi, 2012-es parlamenti voksoláson a jogosultak 41,7 százaléka adta le szavazatát. Idén a külföldi román külképviseleteken mintegy százezren szavaztak, csaknem kétszer annyian, mint a négy évvel ezelőtti parlamenti voksoláson.
Mint arról felvezető cikkünkben írtunk, jelenleg nagy méhkas a román politika, amiben most nyakig elmerült a magyar kormány is.
Hatpárti parlament
A központi választási bizottság (BEC) honlapjára az éjszaka folyamán a voksolás után készült jegyzőkönyvek 94 százalékát töltötték fel, miután 6,8 millió szavazatot számoltak meg a leadott 7,2 millió közül – írta a Mediafax hírügynökség.
Az előző esti exit pollok után a részeredmények is igazolják, hogy magabiztosan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ színeiben indult – a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató – magyar összefogás.
A Szociáldemokrata Párt több mint 46 százalékkal nyerte meg a választásokat, és szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe 6,1 százalékkal. A baloldalon így meglesz a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.
A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékon áll, az internetgeneráció lázadóit tömörítő, idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8,4 százalékot ért el.
A szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésben még kérdéses volt, de már a részeredmények szerint bejut a bukaresti parlamentbe a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely az adatok 94 százalékának feldolgozása után 5,05 százalékon áll. Így viszonylag kevés – be nem jutott pártra adott – szavazatot kell újraosztani, és nem valószínű, hogy a szociáldemokraták 46 és fél százaléka 50 fölé emelkedjen.
A PSD már a kormányalakítást tervezi
A Szociáldemokrata Párt történelmi győzelmet kiáltott ki, szerintük őket illeti meg a kormányalakítás joga – erről Liviu Dragnea pártelnök nyilatkozott.
Dragnea úgy vélte, a választók egyértelműen döntöttek, és az eredmények alapján a PSD-nek kell kormányt alakítania. Ennek érdekében tárgyalni fognak a Calin Popescu Tariceanu vezette szabadelvű ALDE-val, amely az exit poll eredmények szerint a voksok mintegy 6 százalékát kapta.
A PSD a választások előtt nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, ugyanis a jobbközép liberálisok által hatalomra juttatott Klaus Iohannis államelnök már október elején leszögezte: nem fog kormányalakítással megbízni olyan személyt, akit elítéltek vagy bűnvádi eljárás alatt van. Dragneát áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
Dragnea kijelentette, a liberálisok a választási kampány idején úgy állították be, hogy Dacian Ciolos jelenlegi technokrata miniszterelnök és Dragnea közül kell választaniuk az állampolgároknak. Kijelentette, a választók egyértelműen döntöttek a vasárnapi szavazáson.
Értékelésdömping
- Calin Popescu Tariceanu, az ALDE társelnöke felszólította Iohannist, fogadja el a választói akaratot, amely a vasárnapi voksoláson megnyilvánult, és ne akadályozza meg egy legitim, demokratikus kormány megalakulását.
- Alina Gorghiu, a PNL elnöke rövid nyilatkozatábanarról beszélt, a játszma még nem ért véget, és nagymértékben függ a végeredménytől, hogy a liberálisok által kormányfő-jelöltként támogatott Ciolos miniszterelnök maradhat vagy sem.
- A választások győztesének nevezte magát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amelynek elnöke, Nicusor Dan a demokrácia győzelmének nevezte, hogy pártja újoncként bejutott a parlamentbe a harmadik legnagyobb politikai erőként úgy, hogy áprilisban még csak 40 alapító tagja volt. Az USR a nyári bukaresti helyhatósági választáson való sikeres szereplés után alakult országos párttá.
A Fidesz boldog
Az előzetes adatokból az látszik, hogy meghozta az eredményét a két magyar párt összefogása, ami jótékony hatással volt a választói részvételi hajlandóságra és a hangulatra
– értékelte Hídvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a romániai választások urnazárás előtti adatait.
A kommunikációs igazgató elmondta, az országos részvétel 38-40 százalék körül alakul, míg a magyarok lakta megyék többségében ennél magasabb volt a szavazói hajlandóság.
Arányaiban a legutóbbi választásnál jobb eredmény várható magyar szempontból
– mondta, hozzátéve, hogy idén már kisebb parlamentet választanak meg Romániában, így a magyar képviselet arányosan nagyobb lehet.
Az igazgató kérdésre válaszolva kitért arra is, a Fidesz számára kiemelten fontos, hogy a helyi magyar közösségek szélesebb képviselethez jussanak a román parlamentben, hiszen ez nemcsak hosszú, de már középtávon is jelentős javulást hozhat az erdélyi magyar politikában.
Alacsony részvételi arány
Három órával az urnazárás előtt a választóknak csupán 34,34 százaléka adta le szavazatát.
A részvétel megyei bontású statisztikájában továbbra is négy dél-romániai megye vezet, ötödik helyen azonban a székelyföldi Hargita megye szerepel 38 százalékos részvételi aránnyal. A Hargita megyei adat másfél százalékkal haladja meg a négy évvel ezelőtti részarányos adatot. Átlag fölötti ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy (37,48 százalék) és Bihar (37,34) megye részvételi adata. A székelyföldi Maros (32,62) és Kovászna (32,35) megyében a részvétel elmarad az átlagostól, a partiumi Szatmár megye (30,25) pedig a sereghajtók között szerepel.
A korábbi évek adataitól eltérő módon a bukarestiek – akik az ország választóinak csaknem a tizedrészét teszik ki – az átlag fölött vettek részt a választásokon. Felborulni látszik az a trend is, hogy a falusi lakosság dönti el a romániai választások kimenetelét. Most először lényegesen nagyobb arányban szavaztak a városiak. A jelenség azzal állhat összefüggésben, hogy a falvak lakói nagyobb arányban vándoroltak el az országból, mint a városiak.
Míg a két korábbi romániai államfőválasztáson a külföldön leadott szavazatok jelentős mértékben befolyásolták a verseny kimenetelét, most a külföldön élő román állampolgárok közül csak kevesen kívántak beleszólni abba, hogy milyen összetétele legyen a román parlamentnek.
Feljelentést tesz az RMDSZ
A párt vasárnap közleményben számolt be arról, hogy több megyében is olyan SMS-eket küldözgetnek a választópolgároknak, amelyek arra buzdítják a román szavazókat, hogy járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a parlamentből.
A Tepes gárdája (Vlad Tepes középkori havasalföldi fejedelem) nevében írt üzenetek arra buzdítják a választókat, hogy szavazzanak a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Pártra (PRU).
Kovács Péter elmondta, az RMDSZ jogászai dolgoznak a feljelentés szövegén. Azt kifogásolják, hogy az üzenet küldői megsértették a kampánycsendet és a nacionalista uszítás eszközét használták.
