Amikor még a stáb kormányoz
Németh Bence, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a 24.hu megkeresésére elmondta, Trump a győzelmi beszédében rengeteg nevet felsorolt támogatói közül, és tőle eddig szokatlan módon az egységet hangsúlyozta.
Ez máris egy fontos politikai üzenet volt. Trump ugyanis aligha rohanhat majd fejjel a falnak, és komoly szerep hárul majd a jövendő elnöki stábra, tanácsadóira is.
A szakértő megjegyezte, Trump az üzleti életben már hírnevet szerzett magának, az eddigi karrierjét nézve pedig nehezen elképzelhető, hogy ne törekedne hatékony vezetésre.
Az amerikai rendszerben ugyanakkor az elnök egyéni jogköre jól körülhatárolt, a fékek és ellensúlyok rendszere miatt. Továbbá Trump számára is fontos kell legyen, hogy az amerikai értékek és érdekek mentén kezdjen kormányozni.
Németh Bence úgy látja, az első száz nap után jobban körvonalazódik a helyzet. Mint fogalmazott, nagyban fog számítani, hogy a kulcspozíciók kiknek a kezébe kerülnek.
Nem lesz könnyű a párton belüli manőverezés sem, hiszen a republikánus pártelittel megromlott a kapcsolata, kérdéses, mennyire engedi be ezeket az establishment politikusokat a stábjába. Korábban ugyanis többször hangsúlyozta, el kell távolítani azokat, akik jelenleg meghatározzák és korrumpálják a rendszert. Trump számára azonban – figyelembe véve a szenátus és a képviselőház összetételét – kifizetődőbb lehet politikailag közelednie pártjához.
A kutató név szerint kiemelte az alelnök Mike Pence-t, aki szerinte nagyon jó és kiegyensúlyozott választás volt, hiszen egy jól képzett és higgadt politikust helyeztek Trump mellé. Nem tudni, milyen pozíciót tölthetnek majd be Trump fiai, vagy akár Chris Christie elnöki bizalmas, aki a kampány- és lobbitevékenységével nagyban meghatározta Trump előmenetelét. Felmerülhet még Jeff Sessions szenátor személye is, aki első republikánus politikusként állt ki nyíltan Trump mellett az előválasztási küzdelmek idején; akárcsak az elnök győzelmi beszédében többször kiemelt Rudy Guiliani, aki megkerülhetetlennek látszik, mondta Németh Bence.
Donald Trump a kampánya alatt kifinomult gyilkosnak nevezte saját pártja adományozóit, akik akár ötmillió dollárt is fizettek azért, hogy Jeb Busht bábként mozgassák – írja a The Nation.
Ezért is különösen érdekes, hogy Mike Pence lehet az alelnöke. Pence ugyanis évek óta politikai szövetségese a republikánus-libertárius meggyőződésükről ismert, a világ tíz leggazdagabb emberei közé sorolható Koch-testvéreknek.
Pence a Koch-testvérek számos dolgozóját alkalmazta hivatalaiban, és fordítva, miközben Pence az ő pénzükből finanszírozta a választási költségeit. Pence 2013-tól volt kormányzó Indianában, ami kísérleti terep volt a konzervatív politikai ötleteknek.
Indiana egy nagy szabad piac, ahol a Koch Vállalat és Mike Pence megfelelően helytáll
– mondta 2014-ben Kellyanne Conway kampányfőnök. Ő azon kevesek közé tartozik, aki mindkét féllel dolgozott már együtt.
Pence karrierje kezdetén, 1991-ben az Indiana Policy Review Foundation (IPRF) elnöke lett.
Az IPRF Pence elnöksége alatt kis csoportnak számított, de mostanra a Koch-testvérek támogatása által hatalmas költségvetésből dolgoznak.
Amikor Pence elindult a kongresszusi választásokon, ő lett a George W. Bush nagy kiadással járó programjait ellenző libertariánius gigatámogatók kedvence, és naná, hogy a Koch-testvérek pénzelték.
Szinte rögtön azután, hogy Indiana kormányzója lett, történelmi méretű adócsökkentést jelentett be az államban. Akkorát, hogy néhány republikánus jogalkotónak is szúrta a szemét, de Kochék imádták.
Ahogy közeledett a választás, a Koch-testvérek ösztönözték Pence-t, hogy induljon, de nem tette, inkább beszállt Trump kampányába. Trumpnak pedig meglett a saját bábja.
Amikor az indianai előválasztáson még Ted Cruzt pártolta, Pence alkotmányellenesnek nevezte Trump azon felvetését, hogy megtiltja a muszlimoknak az országba való belépést – írja a Telegraph. Miután Trump megnyerte az előválasztást, megvédte a későbbi elnököt és ezzel hidat épített a Trump-ellenes republikánusok és a liberális szellemű választók között.
Mikor elfogadta az alelnökjelölti nevezését, már egyenesen jó embernek nevezte Donald Trumpot. Pence legfőbb feladata az volt, hogy összetakarítsa a rendetlenséget a jelölt körül.
Rudy Giuliani
Giuliani sosem volt a tartós imádat megszentesítője. 1994 és 2001 között, New York polgármestereként politikáját nem a kompetenciája, hanem a karizma jellemezte. Ügyészi múltja miatt hajlamos volt rá, hogy megvédje a rendőrséget, és vakon tűrte a rendőri kötelességszegéseket – írja a The New Yorker.
2001. szeptember 11-én megváltozott az emberek szemében: végre azt a Giulianit látták, akit mindig is akartak. Megjelent és beszélt a néphez, a ’80-as években zajló maffiafőnökök elleni sikeres büntetőeljárása óta először tekintettek rá hősként, és sokan az Amerikai Egyesült Államok következő elnökét látták benne. Határozottan elutasította az elképzelést, miszerint a muszlimok vagy az arabok tehetők felelőssé a támadásokért. Két nappal a katasztrófát követően úgy fogalmazott:
Senki nem támadhat meg senkit. Ezt próbáljuk most megoldani. Az őrületet és a beteg gyűlöletet.
Polgármestersége alatt a kritikusok jobboldali autoriterként csúfolták, de csak mérsékelten konzervatív volt. Kiállt a melegek jogaiért és a fegyverellenőrzésért.
Ehhez képest 1994-ben, amikor Kalifornia elérhetővé tette a közoktatási és sürgősségi szolgálatok igénybe vételét a menedékkérőknek, Giuiliani elítélte az intézkedést, mondván az embertelen.
1996-ban a New York Times-nak adott interjújában továbbment.
A menekültellenes kérdés semmiben nem különbözik a korábbiaktól. Az amerikaiak elkezdtek félni a külföldiektől, félni a mástól, és meg akarták állítani a migrációt.
2008-ban elindult az elnökválasztáson, de rossz stratégiája miatt kudarcba fulladt kísérlete miatt a hét évvel korábban szeretett politikus emléke elhalványult. A bevándorlás kérdésében a jogi forma fontosságát emelte ki. De ellenezte a tömeges deportálásokat és állampolgárságot ajánlott azoknak, akik tisztességesen fizetik az adókat.
Trumppal akkor lett szorosabb a kapcsolata, mikor az iparmágnás lett a republikánusok jelöltje. A következő történt:
- 2015. december: Guiliani ésszerűtlennek nevezte Trump tervét a muszlim bevándorlók kitoloncolásáról.
- 2016. májusa: Trump felvetette, hogy kinevezi Giulianit az iszlám radikálisok megfékezésére létrejött munkacsoport élére (ami igazából a muszlimok regisztrációját jelenti), a korábbi polgármester pedig méltatta és jó lépésnek nevezte az ötletet.
Az elmúlt hónapokban többször megerősítette Trump állításait, miszerint Barack Obama alapította az Iszlám Államot, és megvédte az üzletembert, amiért nem fizetett adót. A republikánus jelölőgyűlésen pedig aláírta Trump fasiszta elképzeléseit a nemzeti biztonságról.
Giuliani trumpista útvonala nem teljesen átlátható, de az biztos, hogy benne látta az esélyt, hogy újra régi fényében tündököljön.
Chris Christie
Miután az előválasztásokon alulmaradt Donald Trumppal szemben, New Jersey kormányzója lett az első számú és legbefolyásosabb tanácsadója a párt elnökjelöltjének – írja a The New York Times.
A kampány alatt megvédte Trumpot a szabadelvű és néha sértő kijelentései miatt, még akkor is, amikor Trump beleszállt egy szövetségi bíróba mexikói vérvonala miatt. Állítása szerint ő személyes tapasztalatai alapján bátran mondhatja, hogy Trump nem rasszista. Trump hálája jeléül előkelő helyet ajánlott Christie-nek a Fehér Házban.
Christie a színfalak mögött piszkálta kormányzótársait és a republikánusok politikai adományozóit, hogy álljanak be a jelölt miatt. Hónapokig csak szerény előrelépést mutatott. Trump küzdött a forrásbevonással, Christie pedig telefonon és rendezvényeken könyörgött a potenciális támogatóknak, hogy hallgassák meg. Később már azzal érvelt a vonakodó támogatóknak, hogy egy kisebb lelkes támogatás is csapás lenne Hillary Clinton számára.
A kulcsfontosságú pillanatokban mindig Trump mellett állt, rangidős republikánusként négyszemközt tanácsolta neki, hogy menessze akkori kampánymenedzserét, Corey Lewandowskit, akivel széles körben bizalmatlanok voltak a párt vezetői. A jobb keze lett Trumpnak, aki neki köszönheti, hogy elnyerte a nők, a spanyolok és az ázsiaiak szavazatát.
Christie ezzel óriási kockázatot is vállalt, mert ha nem Trump nyert volna, politikai pályájának alighanem befellegzett volna. Barátainak bevallotta, hogy Trump számos olyan politikai játszmát csinál, amit ő akart a saját kampánya alatt. Ilyen a terrorizmus.
Ráadásul a mit sem érő közvélemény-kutatások szerint Trump népszerűsége tovább esett, miután átvette felette az irányítást. A demokraták szolgalelkűnek nevezték őt, ő pedig vállat vont, és még jobban a háttérbe vonult.
Thomas H. Kean korábbi New Jersey kormányzója elmondta, Christie mélyen beleásta magát Trump ügyeibe.
Ő készíti fel a beszédekre, ő látja el politikai tanácsokkal. Hogy Trump hallgat-e rá, vagy sem, azt nem tudom.
Az utolsó hetekben meg sem jelent Trump kampányeseményein, teljesen köddé vált. Mégis ő jött ki győztesen belőle.
