Sajnos ön nem dönthet úgy, hogy feláll a székből, elmegy a postára, és ajánlott levélben, az oslói irányítószámra (0255) kínosan ügyelve elküldi üzenetét a Nobel-békedíjat kiosztó bizottságnak a nevezettjével, és ezt el is fogadják.
Napokra vagyunk a tudományos világ egyik legfontosabb hetétől, amikor sorban kiosztják a Nobel-díjakat, kezdve jövő hétfőn az orvosi-élettanival. A laikus közvélemény azonban a legjobban a békedíjra szokott figyelni, amire sokan nevezhetnek jelölteket, a lista rég összeállt, a norvég fővárosban tán már el is dőlt, ki kapja meg a díjat. Nézzük, ki nevezhet, aztán rátérünk a jelöltekre is:
- a szuverén államok nemzeti parlamentjeinek és kormányainak a tagjai, valamint az államfők,
- a hágai Nemzetközi Törvényszék és a hágai Állandó Választottbíróság tagjai,
- az Institut de Droit International (Nemzetközi Jog Intézete) tagjai,
- egyetemi professzorok, professzor emeritusok, egyetemi tanárok történelemből, társadalomtudományokból, jogból, filozófiából, teológiából és vallástudományból, valamint egyetemi rektorok és igazgatók, illetve békekutató intézetek és külpolitikai intézetek igazgatói,
- a Nobel-békedíjjal kitüntetett személyek,
- a Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezetek igazgatótanácsi tagjai, vezetőségei,
- a Norvég Nobel Bizottság jelenlegi és korábbi tagjai,
- a Norvég Nobel Bizottság korábbi tanácsadói.
A nevezési határidő február 1. volt, februárban-márciusban tömörítettek a listán, márciustól augusztusig pedig a tanácsadókkal együtt vitatták meg a 20-30 fős shortlist tagjait. Az egyszerű többséggel megszületett döntés után október 7-én, pénteken kihirdetik a győztest, december 10-én pedig átadják neki a diplomát, az emlékérmet és a pénzdíjat igazoló dokumentumot. A nevezéseket a Nobel Bizottság ötven évre titkosítja, ami persze nem jelenti azt, hogy az egyes személyeket, szervezeteket nevezők nem dicsekednének el azzal, kiket neveztek.
A menekültsegítők diadalmenete?
Talán a legjelentősebb és legesélyesebb jelöltté lépett elő az évek óta Szíriában tevékenykedő Fehér Sisakosok szervezete, a Szíriai Polgári Védelem. A mentőalakulatról már mi is cikkeztünk: ha egy szír városban lebombáznak egy épületet, ők mennek ki először a helyszínre kimenteni a romok alatt rekedt embereket. Állításuk szerint a népirtó szír Aszad-rezsim katonáin ugyanúgy segítenek, mint az ellenzékieken vagy civileken. Rengeteg tagjuk meghalt már, hiába harcolnak a hordóbombák bevetése ellen. Most az aleppói ütközetben is sok dolguk van.
Egy élet megmentése az egész emberiség megmentése, áll a Koránból vett mottójukban.
Állításuk szerint 60 ezer embert húztak már ki a romok alól. Honlapjuk szerint egy norvég városka diákjai már nekik adták a díjat, de támogatókat is gyűjtenek erre a célra. Ugyan az ilyen támogatói kezdeményezések elvileg nem befolyásolják a döntést, már 152 ezer szignójuk van. Impozáns a Fehér Sisakosok támogatóinak listája is: 133 szervezet szeretné nekik juttatni a díjat, amihez rengeteg híresség is a nevét adta. A teljesség igénye nélkül
- Alicia Keys,
- Bear Grylls,
- Ben Affleck,
- Daniel Craig,
- Justin Timberlake,
- Michael Palin vagy épp
- Susan Sarandon is melléjük állt.
Hozzájuk hasonló díjazottak lehetnének a görög szigetlakók. Még év elején jött a hír, hogy neves egyetemek akadémikusai (ők jelölhetnek a díjra) a Törökországhoz közel fekvő, a menekültválságot testközelből átélő szigetek lakóinál szerették volna látni a Nobel-békedíjat. Leszbosz, Kósz, Kíosz, Számosz, Ródosz és Lérosz lakosai rengeteg, a tengeren érkező menekültnek segítettek, több szigeten már hálózatba is szerveződtek (csak egyén vagy szervezet kaphat békedíjat, így ez elengedhetetlen a jelölésükhöz). A jelölésbe Oxford, Princeton, Harvard, Cornell és Koppenhága egyetemei is beszálltak, és persze aláírásgyűjtés is kezdődött.
Egy szaki tippjei
Érdekes iránymutató még az Oslói Békekutató Intézet igazgatójának, Kristian Berg Harpvikennek az ötös listája arról, szerinte ki nyerhet (Harpviken nem tagja a díjat odaítélő bizottságnak). Szvetlana Gannuskina az egyik esélyes nála, az orosz aktivista a Putyin-rendszer visszásságaira hívja fel folyamatosan a figyelmet, valamint a menekültek ügyében is segít. Harpviken is azt állítja, az idén békét kötő kolumbiai (ellen)feleknek is esélyük lehet a díjra, így Juan Manuel Santos elnöknek és Timoleón Jiménez volt FARC-gerillavezérnek is.
A másik esélyes páros Ernest Moniz és Ali Akbar Szalehi, az amerikai energiaügyi miniszter és az Iráni Atomenergia Szervezet vezetője, akik közvetlen tárgyalásaikkal elérték az iráni atomalkut (érdekes, hogy ugyanezért tavaly még magas rangú politikusokat, például John Kerryt tippelte volna díjazottnak). A Fehér Sisakosok szerinte is befutók, de az utolsó név nagyon érdekes még: ő Edward Snowden, az amerikai nemzetbiztonság fenegyereke, aki irtózatosan sok dokumentumot szivárogtatott ki a jogtalan amerikai megfigyelésekről, majd száműzetésbe vonult Moszkvába.
Trumptól az afgánokig
A shortlistre nem tudni, felkerültek-e, de a nevezett 228 személyből és 148 szervezetből több érdekes is akad. Felkerült a nőket, latinókat, kínaiakat, mexikóiakat, muszlimokat ekéző amerikai republikánus elnökjelölt, Donald Trump (aki a jelölés indoklása szerint erőnek erejével harcol a béke mellett, a radikális iszlám, a nukleáris Irán és a kommunista Kína ellen). Vélhetően a menekültválságban játszott szerepük miatt Angela Merkel német kancellár és Ferenc pápa is jelölve lett. A Fehér Sisakosoknál már említett Susan Sarandont emberi jogi munkásságáért nevezték.
Egzotikusabb jelöltek is vannak, így egy kongói nőgyógyász, egy jazidi nő, akit elrabolt és szexrabszolgaként tartott az Iszlám Állam, illetve az Afgán Kerékpáros Szövetség női csapata, amit olasz képviselők jelöltek. Ha úgy érzi, valakit jelölhetnének, ötleteket azért adhat ezen a felületen, bár ez NEM számít hivatalos jelölésnek.
Fotó: Getty Images/Sean Gallup
Ők kapták tavaly
Tavaly egyébként óriási várakozás előzte meg a Nobel-békedíj átadását, szinte mindenki az akkor tetőző menekültüggyel kapcsolatos díjat várt. Merkel és a pápa díját ekkor is mindenki biztosra vette, ehhez képest meglepetés volt, hogy a tunéziai tárgyalókvartett kapta azt. A négy tunéziai (egy szakszervezetis, egy munkáltatókat képviselő, egy jogász és egy emberi jogi aktivista) azért kapta a díjat, mert mindent megtettek, hogy az Arab Tavaszt kirobbantó tunéziai forradalom után tárgyalásos úton menjen le az átmenet.
