Recep Tayyip Erdogan elnök a vértanúk emléknapjává nyilvánította július 15-ét, a sikertelen puccskísérlet napját. A török államfő csütörtök esti beszédében azt mondta, a jövő nemzedékek soha nem felejtik el „a demokratikus ellenállás hőseit”.
A puccskísérletben török források szerint 246-an vesztették életüket, köztük 179 civil, 62 rendőr és öt katona.
Mindenkivel leszámolnak
A török vezetés Fethullah Gülent, az Egyesült Államokba önkéntesen emigrált hitszónokot hibáztatja, és az általa kiépített „árnyékállamot” teszi felelőssé, mellyel megkezdte a leszámolást. Péntekre körvonalazódott az intézkedési terv: a közintézményekben dolgozókat a legmagasabbtól a legalacsonyabb pozíciókig átvilágítják. Akik közvetlenül kötődnek Gülen hálózatához, azokat végkielégítés nélkül elbocsátják és eljárást indítanak ellenük, a szimpatizánsokat pedig alacsonyabb beosztásba helyezik.
Betiltanak minden olyan egyesületet, alapítványt és civil szervezetet, valamint bezárnak minden olyan magániskolát és intézményt, amely akár közvetett kapcsolatban áll Gülennel. A puccskísérlettel összefüggésbe hozott személyek vagyonát lefoglalják, ebből térítenék meg az okozott anyagi kárt, valamint a halottak és sebesültek családjainak kárpótlását.
Turnéra indulnak a miniszterek
Megszüntetik a csendőrség önállóságát, a belügyminisztérium igazgatóságaként működtetik tovább. A katonaiskolákat az oktatási minisztérium, a katonai akadémiákat a Felsőoktatási Bizottság alá rendelik.
A kormány kampányt is indít, melynek keretében a török külügyminiszter és az igazságügyi miniszter ellátogat az Egyesült Államokba és az EU tagállamaiba, hogy ott Gülenre vonatkozó információkat osszon meg az illetékesekkel.
A vezérkari főnököt a védelmi minisztériumhoz rendelnék, de ehhez alkotmánymódosításra is szükség van. Az is felmerült, hogy a hadsereget és a titkosszolgálatot az államfői hivatalhoz csatolják. (MTI)
