Nagyvilág

Régen tényleg minden jobb volt, még terroristának lenni is

Ritkán állíthat az ember bármit teljesen biztosan, de most igen:

a hetvenes években sokkal jobb volt terroristának lenni, mint ma.

Viszonylag nehéz ezt mostanában elhinni, annyira sok a nagy profilú terrorcselekmény, de terrorizmus szempontjából a világ igazából nem lett rosszabb hely. Ennek természtesen egy csomó oka van, de a történet szempontjából csak egy részébe mennénk ezeknek bele. Ehhez viszont előbb, kedves olvasó, végig kell magát rágnia egy másik történeten.

Egy hete Micah Xavier Johnson Dallas-ban megölt öt rendőrt és megsebesített másik kilencet. A fekete férfi ugyan meghalt a tűzpárbajban (egy rendőrrobot robbantotta fel), így nehezen tudja megindokolni, mi vezette odáig, hogy fehér rendőröket öljön (főleg, hogy a megölt rendőrök között latin, és ázsiai is volt). Az mindenesetre kiderült, hogy Johnsont a fehér rendőrök feketékkel szembeni túlkapásai dühítették volt. A férfi egyébként a hadsereg tartalékosa volt. A másik viszonylag fontos tény, hogy Johnson szimpatizált a Black Lives Matter mozgalommal.

A Black Lives Matter egy laza kötődésű aktivistacsoport, akik pont azért tüntetnek, ami Johnsont is feldühítette: a fehér rendőrök túlkapásaival a feketékkel szemben. Valószínűleg most jutott el arra a szintre a technológia, hogy a rendőri túlkapásokat viszonylag gyorsan és nagy számban leplezze le. Egyre több rendőr visel magán testkamerát, és az áldozatok, vagy szemtanúk nagy része gyakorlatilag azonnal élőben közvetítheti az eseményeket a Facebookon, ahogy azt már tették is.

Fotó: Europress/Getty Images/Mark Wallheiser
Fotó: Europress/Getty Images/Mark Wallheiser

Fekete testek

Pár éve egyre több olyan feketékkel szembeni túlkapás derül ki, ahol a fehér rendőrök indokolatlanul (és többnyire utólag büntetlenül) öltek meg fekete férfiakat, miközben időnként nyilvánvaló volt, és utólag ki is derült, hogy fegyvertelenek.

Az volt az egészen furcsa, hogy a feketékkel szembeni túlkapások egyre gyakoribb reprezentációja nem szült semmilyen választ a radikális fekete csoportoktól.

Egészen idáig.

A kapcsolat miatt, mármint amiatt, hogy Micah Xavier Johnson szimpatizált a Black Lives Matter mozgalommal, az amerikai szélsőjobb hirtelen elkezdte azt követelni, hogy a szerveződést nyilvánítsák terrorszervezetté. A BLM szerintük amúgy is rasszista csoport, hiszen a fehérekkel szemben kiemeli a feketéket, ami egy régi, de elég buta érve a szélsőjobbnak. Ők egyébként pont ez ellen tüntetnek az All Lives Matter mozgalommal, mert szerintük nem csak a fekete életek számítanak.

A legfőbb érvük az, hogy az Egyesült Államokban a rendőrök több fehér embert ölnek meg, mint feketét. Ami igaz is, a megölt emberek majdnem 42 százaléka fehér, és csak kicsivel kevesebb mint 32 százaléka fekete. Az viszont már árnyalja a képet, ha hozzávesszük, hogy az Egyesült Államok lakosságának csak 13 százaléka fekete, és 62 százaléka fehér.

Rasszista feketék

A Breitbart körül csoportosuló új amerikai szélsőjobb szerint viszont a BLM a rasszizmusával erőszakra buzdítja a feketéket a fehér rendőrök ellen.

Ez egyébként nyilvánvaló félreértése a kisebbségek jogaiért küzdő összes csoportnak. A Black Lives Matter nem azért kampányol, hogy a feketék élete többet érjen, ahogy azért sem, hogy csak a feketék élete érjen valamit. Azért kampányol, hogy a feketék élete pontosan ugyanannyit érjen, mint a fehéreké. És a többségében nyugodt, civil tiltakozók között mindig lesz pár sokkal radikálisabb, a józanság határán mozgó, és azt sokszor át is lépő ember.

Ez eléggé hasonlít a hatvanas-hetvenes évek eseményire is. A feketék jogaiért rengeteg radikális baloldali szervezet harcolt, a legtöbben békésen. A Black Panther Party is többnyire ilyen volt, bár a Black Lives Matternél sokkal komolyabb és összeszedettebb szervezetként, ráadásul kifejezetten arról lett híres, hogy fegyveres járőrözéseket szervezett a feketék védelmében. Kaliforniában például pont emiatt nem lehet már nyilvánosan láthatóan fegyvert viselni.

A Fekete Párducok végül több darabra estek, és a békés (vagy nagyjából békés) ellenállással elégedetlen tagjaiból megalakult a Black Liberation Army. A fekete felszabadítási hadseregnek már kimondott célja volt, hogy fegyverrel szálljon szembe a fehér elnyomás ellen. Egyébként a hadsereg szó nem volt igaz a szervezetre, a szó konvencionális értelmében semmiképp. A BLA sokkal szétesettebb és szervezetlenebb volt annál, hogy hadseregnek lehessen nevezni. Ennek ellenére egy rakás gyilkosságot és robbantást tudtak végigvinni.

Fotó: Europress/Getty Images/Kevork Djansezian
Fotó: Europress/Getty Images/Kevork Djansezian

Felszabadító hadsereg

Hozzájuk kötődik az Egyesült Államok eddig egyik leghíresebb rendőrgyilkossága is. A BLA több tagja 1971-ben megölt két rendőrjárőrt Queensben. A rendőrség sokáig nem volt hajlandó elhinni, hogy a gyilkosságok mögött tényleg egy többé-kevésbé szervezett fekete csoport áll. Egészen addig, amíg konkrétan levélben nem jelentkeztek náluk, hogy magukra vállalják. Még így is sokáig kellett várni arra, hogy a gyilkosság elkövetőit elkapják. Ami ráadásul egy teljesen véletlen közúti ellenőrzés során történt, ahol szintén lelőtték az őket igazoltató rendőrt.

És amiért ez az egész fontos. A korábban már említett hatvanas-hetvenes években a mainál tényleg sokkal könnyebb volt terrorcselekményeket elkövetni. Az Amerikára ma jellemző rengeteg titkosszolgálat szinte nem is létezett, bár a Hoover-féle és az őt követő FBI a legalantasabb eszközökkel próbálta folyamatosan megbuktatni az olyan fekete polgárjogi mozgalmakat, mint a Fekete Párducok.

Érted jöttünk, nem ellened

A mai hírszerző apparátus nagyjából pont ennek az időszaknak a rengeteg terrortámadása miatt alakult. Az igazán érdekes pedig az, hogy a radikális baloldali terrorcsoportok fehér tagjai szinte alig kerültek börtönbe. A Weather Undergroundból egy ember töltött időt börtönben, miközben a fekete szervezetek tagjait szinte mind megölték, vagy lecsukták. Fehér, főleg gazdag fehér férfiként akkor is rengeteg mindent meg lehetett úszni Amerikában.

És hogy mi ebből az egészből a tanulság? Nagyjából az, hogy a rendszerszinten működő rendőri rasszizmust sokkal nehezebb lesz legyőzni, mint a rendőrök elleni terrorizmust. A mostani támadáshoz hasonló magányos farkasokkal a titkosszolgálatok is nehezen tudnak mit kezdeni, de a terrorszervezetek ellen összehasonlíthatatlanul keményebben és hatékonyabban lép fel az Egyesült Államok.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.