Az orvosi és a mérnöki diplomával rendelkező szíriai menekültek kaphatnak először török állampolgárságot – írta szombaton a Habertürk című tekintélyes török napilap.
Az újság értesülése szerint az úgynevezett “fehérgallérosokon” túl szintén előnyt élveznének a szakközépiskolai vagy szakiskolai végzettségűek, mivel így integrálni lehetne őket a “feketemunka világából” a foglalkoztatási rendszerbe. A török vezetés kiemelt célja továbbá, hogy befektetési lehetőséget nyújtson az Európába igyekvő, tehetős szíriai üzletembereknek és Törökországban tartsa őket. Az intézkedés keretében a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim ellenzői is védelemben részesülnének. Ők később a török titkosszolgálatot segítenék.
A Habertürk arról számolt be, hogy a törökországi szír menekültek kétharmadát nők és gyermekek alkotják, az egymillió férfi csaknem fele pedig maradandó egészségkárosodással küszködik a polgárháború következtében. A nagyjából 500 ezer egészséges szíriai többsége villanyszerelő, vakoló, keramikus vagy hasonló munkák elvégzésére képes. Az orvosok és a mérnökök száma körülbelül 10-15 ezerre tehető, bár kis részük az elmúlt években már Európába távozott.
A lap információi alapján a török állampolgárságot Ankara fokozatosan adná meg a szíriai menekülteknek. Első körben 30-40 ezer ember, majd 300 ezer fő és annak családja élvezhetné a jogi előnyöket. Jelenleg csak a regisztrált szíriai menekültek száma 2 millió 733 ezer 850, tehát Törökország teljes lakosságának 3,5 százaléka. A tervek szerint Ankara a jövőben azonban nemcsak a szíriai, de az összes menekültre kiterjesztené a lehetőséget. Az eurázsiai ország menedéket nyújt még mások mellett 300 ezer irakinak is, akik az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet előretörése miatt hagyták hátra otthonukat.
A Habertürknek nyilatkozó egyik szír férfi, Ahmed Türkmen Isztambulban él, családját az emberek segítségével tartja el. Mint mondta: nem tudja pontosan, milyen előnyei származnak a török állampolgárságból, de a jelenlegi nehéz körülmények ellenére nem látja esélyét, hogy visszatérhessen hazájába.
A hatályos rendelkezések szerint a külföldieknek legalább 5 évet kell Törökországban tartózkodniuk ahhoz, hogy állampolgársághoz juthassanak, de a szíriai menekültekre vonatkozóan a török kormány ezt az időtartamot csökkentené. Az újság azt is tudni vélte, hogy a szabályozás értelmében az újdonsült állampolgárok egy éven belül nem használhatnák választójogukat.
A lap kitért arra, hogy a kérdés kedvezőtlen társadalmi megítélésének az enyhítésére Ankara kampányt fog indítani. Arra emlékezteti például a lakosságot, hogy az I. világháborúban szírek és törökök együtt védték meg a Dardanellák tengerszorost a támadó brit és francia erőktől.
A Habertürk rávilágított: Törökország a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta összesen 11,5 milliárd dollárt fordított a menekültekre saját költségvetéséből. A lap azt írta, hogy a török belügyminisztérium irodákat állít fel a honosítási ügyek intézésére, az átvilágítást a török Nemzeti Hírszerző Szervezet (MIT) végzi el.
Az újság kifejtette: a szíriai menekültek török állampolgárságának kérdése már a tavaly június 7-i parlamenti választások előtt napirendre került, de Recep Tayyip Erdogan török elnök a lehetséges spekulációkra hivatkozva akkor késleltette az ügyet.
Erdogan a múlt szombaton jelentette be: Ankara meg akarja adni a lehetőséget az országban élő szíriai menekülteknek a török állampolgárság megszerzésére. Az államfő szavai nagy vihart kavartak a közvéleményben. Egyesek népszavazás kiírását követelték, mások azt vetették Erdogan szemére, hogy a szíriaiak honosításával az általa óhajtott elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges szavazatokat akarja csupán megszerezni.
Murat Erdogan, az ankarai Hacettepe Egyetem Migrációkutató Központjának igazgatója szerint a török állampolgárság kiterjesztésének köszönhetően Európa mentesül a migrációs nyomás alól és üdvözli majd Ankara döntését. A szakember hangsúlyozta: a Törökországban tartózkodó szíriaiak 90 százaléka a polgárháború végeztével is maradna, mivel otthonuk politikai stabilitásának és közbiztonságának megteremtése legalább 10 éves folyamat lesz.
A Habertürk adatai alapján a Brüsszel és Ankara között március 18-án létrejött menekültügyi megállapodás következményeként Törökország eddig visszafogadott 468 illegális bevándorlót a menekültválság által különösen sújtott Görögországtól, köztük 31 szíriai személyt. Az egyezmény értelmében az eurázsiai ország 796 szíriai menekültet küldött az unióba, többségüket Németországba és Svédországba. A napilap nyomatékosította: a szerződés előtt naponta 1740-en keltek át az Égei-tengeren, míg júniusban ez a szám átlagosan 45-re zuhant.
