Isztambul repülőterét július elején több robbanás rázta meg. Az öngyilkos merénylők terrorakcióiban összesen 45 ember halt meg és 236 megsérült. A támadást az Iszlám Állam követhette el. Ez volt az egyik legdurvább terrorakció, amit Törökország ellen a szervezet elkövetett. De szinte biztos, hogy nem az utolsó.
Ami Törökországnak kifejezetten rossz hír. Már a korábbi ankarai és isztambuli robbantások is nagyon sokat ártottak a törökországi turizmusnak, ami pedig nagyon komoly bevételi forrás az államnak. Isztambul mostanra teljesen kiürült, a nyáron eddig zsúfolt utcák üresen állnak, a bazárokban alig vásárol valaki.
Nem kifejezetten elegáns Törökország összes problémáját Recep Erdogan elnök számlájára írni, de ettől még az a helyzet, hogy Erdogannak nagyon komoly szerepe van abban, hogy idáig fajultak a dolgok. Természetesen egy terrortámadásra nincsenek kifogások. Ahogy Párizsban sem azért csapott le az ISIS, mert a francia kormány rosszul integrálta a sokadik generációs külvárosi muszlimokat, Isztambulban sem azért robbantottak, mert Erdogan rosszul kormányzott volna.
De abban, hogy egyáltalán képesek voltak robbantani, nagy felelőssége van Erdogan elnöknek. A török kormány szinte a megszületése óta támogatja az Iszlám Államot. Nem kimondva vagy expliciten, inkább hallgatólagosan. Persze, ez sem szokatlan, a világ összes féldiktatúrájának vannak kifejezetten kormánybarát terrorszervezetei. Van, ahol lehet őket irányítani (nagyrészt), mint a fegyelmezett és képzett Hezbollah-t, és van, ahol nem.
Hotel Kalifátus
És az nem túlzás, hogy a törökök támogatták, vagy legalábbis szemet hunytak az ISIS felett. Gunnar Hrafn Jónsson, az izlandi közrádió riportere (civilben humorista, de ez részletkérdés) abból csinált karriert, hogy jó kapcsolatot épített ki az Iszlám Állam tagjaival. Így sikerült megtudnia azt is, hogy mi volt az egyik beszervező-útvonal, amely a nyugati wannabe iszlamisták számára Törökországon keresztül vezetett.
Jónsson állítja, útbaigazították, hogyan kellene csatlakoznia a szervezethez. Azt mondták neki, a török-szír határ közelében menjen be egy hotelbe (kapott egy listát), és csekkoljon be egy bizonyos név alatt. Az Iszlám Állak munkatársai pedig minden nap felkeresik a hotelt, és begyűjtik azokat, akik ilyen név alatt vannak bejelentkezve. Aztán bepakolják őket a csomagtartóba, és irány Szíria.
Törökország titkosszolgálatát távolról sem lehet rossznak nevezni. Nem kérdés, hogy ezekről a kifinomult módszerekről ők is tudtak, mégsem érdekelte őket. Azért nem, mert az ISIS olyan harcokat vívott, amelyek Törökországnak kényelmesek voltak.
És nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor vagy szemet hunytak, vagy kifejezetten támogatták az ISIS-t. A török támogatás kérdése már akkor előkerült, amikor 2014-ben elraboltak majdnem félszáz török diplomatát. Aztán 2015-ben és 2016 elején többször is meglebegtették, hogy Törökország segít az Iszlám Államnak eladni az irakban megtermelt olajat a feketepiacon. Sőt, nem is csak szimplán Törökország, hiszen a vádak szerint maga Erdogan fia, Bilal, illetve az ő cége szállította el a lopott olajat. Ez az olaj pedig létfontosságú volt az Iszlám Állam túlélésében, ezért Törökország kifejezetten segített fenntartani az ISIS kalifátusát.
Kiűzetés
Most viszont megroggyant az ISIS kalifátusa. Szíriában egy ideje már visszaszorulóban vannak, ami nem is meglepő, hiszen több oldalról folyamatosan támadják őket. Az első nyilvános vereségüket is itt szenvedték el, amikor a kurd pesmergák kiverték őket Kobaniból. Persze a török kormány itt is közbelépett, ott akadályozták a kurdokat, ahol tudták.
Most viszont az ISIS számára sokkal ijesztőbb az, ami Irakban történik. Ez ugyanis az Iszlám Állam valódi hátországa, a szunnita háromszög, egy Bagdadtól nyugatra fekvő, sűrűn lakott terület, ahol szinte csak szunnita muszlimok élnek.
Ennek a szunnita háromszögnek a szélén fekszik Falludzsa is, ahonnan többévnyi uralom után az iraki hadseregnek nevezett szervezet kiüldözte az ISIS-t. Ez azért is meglepő, mert az iraki síita hadsereg eddig nem mutatott kifejezetten komoly harci képességeket, az amerikai haderő még azon is meglepődött, hogy amerikai támogatás nélkül próbálták megostromolni Falludzsát.
Mentősök az Atatürk repülőtéren. (MTI/EPA/Sedat Suna)
Mégis sikerült. És ezzel az ISIS elvesztette az egyik legkomolyabb iraki bázisát. Egyetlen nagyváros van már csak a kezükön Irakban: az ország második legnagyobb települése, Moszul. De a kétmilliós város ostromára is régóta készülnek az irakiak, és Falludzsa után úgy néz ki, sikerülni is fog. Az pedig nem lesz szép helyzet.
Földalatti kalifátus
Régóta kérdés, hogy mi fog történni az Iszlám Állammal, ha elveszíti a városait. Az Irak és Szíria határán fekvő, ISIS-uralta területet a térképeken többnyire összefüggő sávnak jelölik, pedig valójában nem azok. A városok stabilak, de közöttük sivatag és falvak fekszenek, ahol nagyon dinamikusan mozognak a határvonalak. Ha az ISIS elveszti a városait, akkor elveszti az egész kalifátust.
Jónsson szerint az ISIS katonái azt mondják, ha vesztenek, akkor sem lesz semmi. Visszavonulnak az illegalitásba, ahogy korábban tették, és folytatják. És ez valószínűleg így is lesz. Az ISIS ugyanis nem csak terrorcsoport, de szektariánus felkelés is.
Az Iszlám Állam legfontosabb támogatói mindig is az Irakban és Szíriában elnyomott szunniták voltak. Irakban ráadásul Szaddám alatt hozzá is szoktak a hatalomhoz, hogy aztán a síita iraki kormányok (Irak többségében síita, de ezt a szunniták tagadják) teljesen mellőzzék őket. Amíg ez a szunnita felkelés létezni fog a szunnita háromszögben, addig az Iszlám Állam is létezni fog, legfeljebb nem így fogják hívni.
És itt égett a gyertya Erdogan körmére is. Ahogy az ISIS egyre inkább veszít, egyre elkeseredettebbé és kiszámíthatatlanabbá válik majd. És egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő az Irakon és Szírián belüli katonai győzelmek helyett a törökországi robbantások.
