A leköszönő amerikai elnök valószínűleg nem fogja elrendelni a Guantánamo öbölben lévő katonai börtön bezárását, mert kormányzati tisztségviselők szerint ez nem járható út – mondták a Reutersnek a témát ismerő források.
A börtönt – amely az eljárás nélküli fogva tartásokról és kínzásokról vált hírhedtté, és a George W. Bush által meghirdetett terrorellenes háború túlkapásainak jelképévé vált – a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után hozták létre a potenciális terroristák elzárására.
Obama 2008-as kampányában még azt ígérte, hogy bezárja a Kuba szigetén található létesítményt. Erre főparancsnoki jogosítványainak köszönhetően lenne is módja, de úgy tűnik, hogy ezt a lehetőséget nem kívánja kiaknázni.
Annak ugyancsak minimális az esélye, hogy a kongresszuson verjenek keresztül egy Guantánamo bezárására vonatkozó törvénytervezetet, a katonai börtön felszámolása ugyanis azzal járna, hogy több tucat valóban közveszélyes lakóját az Egyesült Államok fogházaiban kellene elhelyezni, ezt viszont a jelenlegi jogszabályok tiltják.
Az egyik informátor szerint egyszerűen túl bonyolult lenne átverekedniük az összes akadályon, és kevesen sorakoznának fel mögöttük, ezért nem éri meg hozzányúlni ehhez a témához, főleg az elnökválasztási kampány érzékeny időszakában. A republikánusok ellenzik, hogy a guantánamói foglyokat amerikai börtönökbe vigyék, és készek akár bírósághoz is fordulni, ha Obama az elnöki rendelet mellett dönt.
A létesítményben „fénykorában” 800 foglyot tartottak elzárva, mára ez a szám tizedére csökkent. A kormányzat szeretné nagyjából 20 körülire csökkenteni a rabok számát, ami már olyan alacsony, hogy nem érné meg fenntartani miatta a börtönt – a Fehér Ház így próbálja a sajátja felé hajlítani a kongresszus akaratát. A nyolcvanból harminc foglyot külföldi országok hajlandóak befogadni: az átszállításra a külügyminisztérium még a nyáron szeretne sort keríteni.
Guantánamo fenntartása 2015-ben az amerikai adófizetőknek több mint 122 milliárd forintjába került, ez egy rabra vetítve több mint másfél milliárdos költséget jelent. (MTI)