Bendarjevskiy úgy látja: bár még korai messze menő következtetéseket levonni, az lesz a fontos a következő napokban, hogy melyik fél hogyan tudja alátámasztani az igazát. A törökök már publikáltak egy radarképet, amelyen látszik az orosz légtérsértés, de ennek eredetiségét még bizonyítaniuk kell. Igaz, szerinte azt nehéz lenne elképzelni, hogy az oroszok valójában nem repültek be török területre.
Bendarjevskiy arra is kitért: ugyan az orosz gép nem veszélyeztette semmilyen módon Törökországot, Erdogan a lelövéssel „belpolitikai jó pontokat szerzett” magának. Putyinhoz hasonlóan ugyanis az ő retorikájában is az állam megerősítése és határozott külpolitika szerepel.
Törökország kezében pedig „nagyon sok adu van”, miután az oroszok Kína mellett az ő szövetségükkel szeretnének kitörni a nyugati diplomáciai izolációból. Ráadásul az orosz konfliktusok – például Ukrajnában – ismét eszkalálódóban vannak. Ezért az intézetvezető arra számít: bár Putyin kemény válaszlépéseket ígért, diplomáciai úton próbálják majd elsimítani a helyzetet.
Válságos pillanat
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint is érett már egy ilyen válaszcsapás, miután az oroszok nem törődtek azzal, hogy olyan felkelőket is bombáznak, akik Törökországhoz vagy az USA szövetségeseihez kapcsolódhatnak. A törököknek pedig a nemzetközi jog alapján lehetőségük van akár így is megvédeni a légterüket.
Ez most egy válságos pillanat, de szeretnék megnyugtatni mindenkit, aki NATO-orosz összecsapásról vizionált: erről szó nincsen.
A szakértő kiemelte: mind Oroszország, mind Törökország és a NATO nagyon visszafogottan kezeli az ügyet, „nincsen kardcsörtetés ebben a kérdéskörben”.
Az pedig, hogy történt-e légtérsértés vagy nem, gyorsan ki fog derülni, mert a NATO-radarok nagyon pontosan dolgoznak. Emiatt nem fordulhat elő az, ami az Ukrajna fölött lelőtt maláj gép esetében, hogy nem derül ki, mi is történt pontosan.