Három és fél év szabadságvesztésre ítélték a CIA egy volt ügynökét, Jeffrey Sterlinget, aki egy újságírót beavatott egy olyan titkos művelet részleteibe, melynek célja az iráni nukleáris program akadályozása volt.
A 47 éves Sterlinget az esküdtszék mind a kilenc ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta. Az első világháború idején elfogadott kémkedés elleni törvény alapján indítottak ellene eljárást, akár több, mint húsz évet is kaphatott volna. A büntetés mértéke sokkal enyhébb, mint amit az igazságügyi minisztérium el szeretett volna érni, Sterling ügyvédjei ennek ellenére fellebbezést helyeztek kilátásba.
Annak ellenére jártak sikerrel az ügyészek Sterling ellen, ohgy a titkos információkat nyilvánosságra hozó James Risent, a The New York Times újságíróját a több éves eljárás alatt sem sikerült rávenni forrása feladására. A vádat így közvetett bizonyítékokra voltak kénytelenek alapozni.
Sterling a CIA Iránnal foglalkozó osztályán dolgozott. 2006-ban Risen rá támaszkodva írta Hadiállapot című könyvében, hogy a CIA tévedésből a teheráni kémelhárítás tudomására hozta az Iránban beszervezett ügynökök névsorát és azt, hogy az amerikai ügynökség, akaratlanul ugyan, de maga adott leírást az irániaknak arról, hogy hogyan kell atombombát gyártani.
Az amerikai hírszerzés ugyanis egy neki dolgozó orosz atommérnök segítségével hibás információkkal igyekezett ellátni Iránt az atombomba összetevőiről, de nem kizárt, hogy ez a kísérlet a visszájára sült el és éppen hogy megkönnyítette az irániak dolgát.