A magyar csapatokat, melynek küldéséről ma döntött a Parlament Észak-Irakba, a Kurdisztáni Regionális Kormányzat területének fővárosába, Erbilbe küldjük. A kurd autonómia területén, mely az Öbölháború után, 1992-ben nyerte el az autonóm státuszt ötmilliós kurd és másfél millió befogadott menekült él. Az autonómia elnöke Maszúd Barzáni.
Két domináns kurd politikai frakció osztozik az autonómia területén. Az Erbílt és környékét Kirkukig ellenőrző „zöldek”, a Kurdisztáni Demokratikus párt tagjai, míg az iráni határt a Kurdisztáni Hazafias Unió ellenőrzi. Az Iszlám Állam támadása kényszerházasságba kényszerítette a két frakciót, de a polgárháború még erősen él mindkét fél emlékezetében.
A terrorszervezetként jegyzett Kurd Munkáspárt (PKK) és a szíriai kurd kantonok védelmében létrehozott YPG (Kurd Önvédelmi Erők) is elsősorban a PUK szimpatizánsai, akik harcosan az ellen vannak, hogy Irak három részre szakadjon. Na, nem mintha nem örülnének, ha saját államuk lehetne, egyszerűen, ha létrejönne egy független kurd állam az autonómia területén, a Törökországban, Szíriában élő kurdok véglegesen elesnének annak a lehetőségétől, hogy megtarthassák területeiket, kihunyna a „nagy Kurdisztán” álma. A KDP azonban saját államot szeretne, éppen ezért élvezi például Törökország támogatását.
