A visszaélések bejelentőinek hatékony védelmét hiányolta Horváth András volt adóhivatali tisztviiselő szerdán, az Európai Parlament brüsszeli székházában megrendezett konferencián, amelyet Jávor Benedek magyar zöldpárti és Ingeborg Grässle német néppárti EP-képviselők rendeztek az Európai Unióban tapasztalható áfacsalásokról.
Horváth arról számolt be, hogy miután kormányzati körökhöz, majd a nyilvánossághoz fordult az élelmiszeriparban feltárt áfacsaló hálózatok ügyével, valamint azzal, hogy a NAV módszeresen gátolta az ellenőrzéseket számos kiemelt adózóval szemben, a magyar hatóságok őt kezdték el üldözni, eljárásokat indítottak ellene és házkutatást végeztek nála.
A volt adóellenőr szerint számos olyan cég folytat áfacsalást Magyarországon, Romániában és Szlovákiában, melyeknek vezetésében átfedések, összefonódások, kereszttulajdonlások figyelhetők meg. Szerinte hasznos lenne, ha az uniós tagállamok között jobb volna az együttműködés a cégalapítással kapcsolatos adatcserét illetően. Az is segítene, ha az uniós országok összehangolnák egymással az áfaszabályozással kapcsolatos intézkedéseiket, például a fordított áfaérvényesítést vagy az egyets termékek tekintetében végrehajtott áfacsökkentést.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet elnöke azt mondta, hogy az áfacsalás elleni küzdelem jegyében célszerű lenne bevezetni elektronikus számlázási rendszert az összes uniós tagországban. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke pedig arról beszélt, hogy az adócsalás olyan elterjedt jelenség a magyar gazdaságban, hogy számos vállalat kiütheti magát a piacról, ha nem folyamodik ilyen eszközökhöz.
Carlo van Heuckelom, az Europol gazdasági bűnözéssel foglalkozó részlegvezetője úgy becsülte, hogy uniós szinten évente 12-18 ezermilliárd forintnyi áfabevétel esik ki uniós szinten a szervezett bűnszövetkezeti tevékenység miatt. Ez ellen nemzeti szinten nem lehet elég hatékonyan fellépni, mert az áfacsalásra szakosodott bűnszervezetek határokon átnyúlva tevékenykednek. Ezért kívánatos egyebek mellett az, hogy hozzanak létre uniós információs központot, ami adatokat szolgáltat ezen a területen.
Ingeborg Grässle, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának elnöke kifejtette: az áfacsalások egyik fő gyökere az, hogy nagy mértékben eltérnek egymástól az egyes uniós tagországokban alkalmazott áfakulcsok.
Jávor Benedek EP-képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfacsalások hasznából nemcsak köztörvényes bűnözők, bűnszervezetek részesülnek, hanem az is előfordul, hogy oligarchák gazdagodnak az áfacsalással szerzett pénzből. Az uniós országok egy része azonban azért ellenzi az integrációt, mert nem akar újabb jogköröket közösségi kézbe adni, más részük viszont azért nem érdekelt az együttműködésben, mert a politika és az adócsalás összefonódott egymással.
