A menet közben a vezető hazai és külföldi politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.
Egymás mellett Európa vezetői
A politikai vezetők szoros sorfalat alkotva, karöltve, némán mentek, Hollande francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt. Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A politikusokat – akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket – hatalmas tapssal fogadta a tömeg. A menet végeztével a francia államfő egyenként üdvözölte a megjelent külföldi vezetőket, majd elvegyült a tömegben.
A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el. Mindkét csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult és az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre érkezett.
A rendőröknek is köszönik
A hatalmas tömeg várhatóan még órákig fog vonulni. Az emberek a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fognak, megölelik őket, gratulálnak ahhoz, hogy péntek este befejeződött a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat, miután a biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt.
A République téren kora délelőtt óta hatalmas tömeg gyűlt össze. A République tér néhány perc sétára található a Charlie Hebdo szerkesztőségétől.
“Emeljétek fel a tollaitokat!”
Több ezren gyűltek össze vasárnap, két órával a terrorizmus elleni tiltakozó megmozdulás kezdete előtt a párizsi République téren, ahonnan délután 3 óra után a hatalmas tömeget számláló “köztársasági menet” elindult.
Délután a francia elnöki hivatalba sorra érkeztek a mintegy ötven ország állam- és kormányfője, akik szintén részt vesznek a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni véres merénylet és az azt követő túszejtések áldozataira való megemlékezésen.
Fotó: AFP/Dominique Faget
“Emeljétek fel a tollaitokat!”, “Szabadság, egyenlőség, rajzoljatok, írjatok!” “Charlie vagyok” – ezek a feliratok voltak olvashatók a République (Köztársaság) téren látható táblákon, ahol a napos időben hatalmas tömeg gyűlt össze. Az emberek gyertyákat gyújtottak és virágokat helyezntek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál, többen a francia himnuszt énekelték, mások sírtak. A hatalmas teret elfoglalták a világ minden tájáról érkezett tévéstábok is.
ÉLŐKÉP ITT:
A menetet végig a rendőrség elitalakulatai biztosítják. Rajtuk kívül 5500 rendőrt mozgósítottak a francia fővárosban, közülük 2200-an a tüntetés helyszínén vannak. A környéken reggel óta tilos parkolni, tíz metrómegállót lezártak, a République tér 11 óra óta kizárólag gyalog közelíthető meg.
Fotó: AFP/Joel Saget
“Ma délután Párizs lesz a terrorizmussal szembeni ellenállás fővárosa” – mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter az I-télé hírtelevíziónak adott interjúban.
A francia politikusokon – köztük Francois Hollande francia államfőn – kívül mintegy ötven külföldi vezető van ott a menetben. Köztük Angela Merkel német, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol kormányfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka cseh és Zoran Milanovic horvát kormányfő, Klaus Iohannis román államfő vagy éppen Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Elmegy a tiltakozó menetre például II. Abdalláh jordán király, Petro Porosenko ukrán államfő, s Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. Jelezte részvételét Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is.
A Le Monde francia lap egyébként bírálta a francia elnököt, hogy a sajtószabadság ellenségeit is meghívta a Charlie Hebdo-megemlékezésre. Orbán Viktort például orosz és török kollégájával egy feketelistán emlegették, ami miatt az elnöki hivatal közleményt is kiadott.
Fotó: AFP/Dominique Faget
A megemlékezés előtt a politikusokat Francois Hollande az Elysée-palotában látta vendégül. Francois Hollande francia államfő délelőtt fogadta a zsidó közösség képviselőit, az elnök a megmozdulás után a párizsi nagyzsinagógában tartandó megemlékezésre is elmegy. A terrortámadások harmadik napján az egyik dzsihadista egy párizsi kóser boltban ejtett túszokat, akik közül négyet megölt. Mind a négyen zsidók voltak. Hollande jelezte, hogy megerősítik a zsidó oktatási intézmények és a zsinagógák védelmét, “ha szükséges, a hadsereggel is”.
A vidéki városokban is tiltakoztak
Együttvéve több mint 600 ezren vonultak utcára Franciaország vidéki városaiban vasárnap, hogy a szólásszabadságért és a fanatizmus ellen tüntessenek.
Az AFP becslése szerint 150-200 ezer ember tüntetett az ország harmadik legnagyobb városában, Lyonban, legalább 100 ezren vonultak fel Bordeaux-ban, több mint 60 ezren Rennes-ben és Marseille-ben.
Lyonban meg kellett hosszabbítani a menet eredeti útvonalát, hogy mindenki elférjen. Két napon belül már másodszor vonultak utcára Marseille-ben, Franciaország második legnagyobb városában, ahol szombaton is tüntetést tartottak 45 ezer ember részvételével.
Mintegy 60 ezren tiltakoztak Saint-Etienne-ben a Mi mind Charlie vagyunk feliratú fekete transzparens alatt. Hatalmas volt a mozgósítás Perpignanban, ahol a 110 ezer lakosból 40 ezren mentek utcára.
Mintegy 100 ezer fővel a második világháború óta eltelt időszak egyik legnagyobb tüntetését tartották Bordeaux-ban, ahol egy perc néma csenddel is adóztak az áldozatok emlékének.
Ezrek gyűltek össze Strasbourgban, sokan gyermekekkel. Clermont-Ferrand-ban legalább 30 ezren fejezték ki tiltakozásukat a terrorizmus és a fanatizmus ellen, sokan karikaturisták rajzaival a kezükben.
A vasárnapi tüntetéssorozat kora hajnalban kezdődött a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni Új-Kaledónián, ahol négyezren gyűltek össze Nouméában.
Londonban torokszorító csend
A brit fővárosban is a párizsi terrortámadások áldozataira emlékeztek – jelentette az Hír24 Angliai Magyarok oldalának tudósítója. Tele lett a Trafalgar tér megemlékezőkkel, délután özönlöttek az emberek. Torokszorító csend volt. Voltak rendőrök is, de olyan volt, mintha ők is részesei lettek volna a megemlékezésnek. Családok, kisgyerekekkel, és mindenki tollat vagy valamilyen transzparenst tartott a kezében. Nagyon sok francia vett részt a megemlékezésen.
Fotó: Balla Orsolya
A tér lépcsői és a National Gallery bejárata között kialakítottak egy köralakú kis emlékhelyet, ahova mindenki virágokat, kicsi Eiffel-tornyot fekete virággal a tetején rakott le, körülötte pedig virágok helyett ceruzák, tollak lettek letéve. Éjjel a Tower Bridge-et a francia trikolor színeivel világítják meg.
A rendőrség adatai szerint mintegy 20 ezer ember vonult fel vasárnap délután Brüsszel belvárosában az “Együtt a gyűlölet ellen” címmel meghirdetett meneten, közben egy névtelen telefonáló fenyegetése miatt ki kellett üríteni a legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga napilap, a Le Soir szerkesztőségét.
Tömegek az utcán Brüsszelben, bombariadó egy szerkesztőségben
A brüsszeli felvonuláson sokan francia zászlót borítottak magukra és “Je suis Charlie” vagy “Együtt a gyűlölet ellen” feliratú, holland vagy francia nyelvű táblákkal vonultak végig a belvároson. A menet élén is ez a felirat szerepelt, az angol “Freedom of Speech” (szólásszabadság) mellett.
A felvonulás élén belga politikusok, újságírók, civil szervezetek képviselői, a belgiumi francia közösség tagjai és uniós biztosok is vonultak. A megmozduláson belgiumi zsidó és muszlim szervezetek egyaránt képviseltették magukat.
A menet honlapja szerint a felvonulást a szerdai párizsi vérengzés miatt szervezték állampolgárok, grafikusok, újságírók szakszervezeti vezetők, vállalkozók és a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen küzdő civil szervezetek, céljuk pedig, hogy bebizonyítsák, hogy Európában és Brüsszelben lehetséges az együttélés, és megakadályozzák, hogy “a szabadság ellenségei érvényesíthessék akaratukat”.
Mindeközben bombariadó miatt ki kellett üríteni a Le Soir szerkesztőségét, amely szintén a belvárosban található. Egy névtelen, magát szélsőbaloldalinak nevező telefonáló bombamerénylettel fenyegetőzött, amiért a párizsi terrortámadás másnapján a lap leközölte a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráit. A telefonáló a szélsőbaloldal nevében tiltakozásának adott hangot, mondván, a lap tudósításával a szélsőjobboldalt táplálja. Nem sokkal később az egész épületet kiürítették, a rendőrség pedig körülzárta a környéket.
Luxembourgban mintegy 2000 ember gyűlt össze a francia nagykövetség előtt, ahol a francia himnusszal és egyperces néma tiszteletadással emlékeztek az áldozatokra, majd némán vonultak végig a város központján.
Az egész világ Charlie lett
Magasba emelt ceruzákkal, gyertyagyújtással, “Je suis Charlie” (Charlie vagyok) feliratú transzparensekkel és egy perc néma csenddel demonstráltak vasárnap a világ számos pontján a terrortámadás sújtotta Franciaországgal való szolidaritás jegyében, illetve tüntettek a szólásszabadságért, a fanatizmus ellen – számolt be az MTI.
Tizenkétezren vettek részt a Bécs belvárosában tartott terrorizmus elleni tüntetésen vasárnap délután – közölte az osztrák rendőrség szóvivője. Ezt megelőzően a francia nagykövetség előtt gyülekeztek az emlékezők. Az Együtt a terror ellen címmel meghirdetett rendezvényt a Bécsi Állami Operaház kórusának fellépése nyitotta meg, majd a bécsi Burgtheater színészei olvastak fel részleteket Bertold Brecht, Peter Handke, Gotthold Ephraim Lessing és Konrád György műveiből. Ezt követően a színészek tolmácsolták az osztrák kormány által kiadott nyilatkozatot. A demokráciánkat és a szabadságunkat nem lehet eltörölni – olvasható a nyilatkozatban, amelyben az osztrák kormány kinyilvánította részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, és kifejezte a francia néppel való együttérzését.
Franciaországban olyan embereket végeztek ki és sebesítettek meg, akik különböző módon, de az európai szabadságot és az európai demokráciát védelmezték. “A drámai események összehozták az európai demokratákat, hiszen ritkán voltunk annyira egységesek, mint a mai napon” – mutatott rá a bécsi kormány. Az eseményen részt vevő politikusok, Heinz Fischer köztársasági elnök, Werner Faymann osztrák kancellár, Reinhold Mitterlehner alkancellár, külföldi diplomaták és a vallási felekezetek képviselői a közönség soraiban foglaltak helyet.
A francia nagykövetség előtt tartott virrasztáson a rendőrség közlése szerint háromezren vettek részt, innen gyalog vonulták át az központi megemlékezésre.
Madridban több száz muzulmán gyűlt össze “Nem a mi nevünkben” transzparens alatt az Atocha pályaudvarnál, ahol minden idők leggyilkosabb iszlamista terrortámadását követték el 2004 márciusában zsúfolt vonatok ellen csúcsforgalom idején, 191 ember életét oltva ki. Muszlim vallási vezetők kisebb csoportja később koszorút helyezett el “Szolidaritásból Franciaországgal” felirattal a madridi francia nagykövetségen. A közeli Puerta del Sol téren több százan, főleg Madridban élő franciák gyűltek össze karikatúrákat rajzolva és a Je suis Charlie-feliratokat a magasba emelve. Tüntetéseket tartottak más spanyol városokban, köztük Barcelonában és Valenciában.
Több német városban is demonstrációt tartottak vasárnap, a legnagyobb tüntetés Berlinben volt, ahol csaknem 20 ezren gyűltek össze a francia nagykövetség épületénél. A német főváros központjában, a Brandenburgi kapunál álló nagykövetségi épületnél a viharos időjárás ellenére 18 ezren jelentek meg a rendőrség becslése szerint. A szervezők 6 ezer résztvevőre számítottak. A tömegben többen francia nemzeti zászlót lengettek, és sokan “Mi mind Charlie vagyunk” feliratú fekete transzparenst vagy tollat, ceruzát tartottak a magasba. A párizsi vérengzés áldozatainak emléke előtt tisztelgő, a szólásszabadság mellett kiálló demonstrációkat tartottak több más német nagyvárosban is, például Frankfurtban és Münchenben.
A szolidaritási tüntetések sora tovább folytatódik. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) keddre hirdetett demonstrációt Berlinbe. A megmozdulást támogatja több parlamenti párt, és jelezte részvételét többek között Angela Merkel kancellár. A szociáldemokraták (SPD) egy másik, nagyszabású tüntetés megszervezését is javasolják társadalmi szervezetek részvételével, időpontot egyelőre nem jelöltek meg.
A Közel-Keleten is gyászolnak
Jeruzsálemben a főpolgármester kezdeményezésére emlékeztek meg a párizsi terrortámadások 17 halottjáról. Több mint félezren gyűltek össze a városháza tanácstermében, ahol a “Jeruzsálem is Charlie” vetített felirat előtt, Charlie vagyok és Francia zsidó vagyok transzparenseket a magasba emelve, néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt. Nir Barkat polgármester hangoztatta, hogy a terrorizmus célpontja mindenki, aki a szabadság, az egyenlőség és a testvériség eszméit hordozza. “Ma mindannyian francia zsidók vagyunk. Ma Jeruzsálem is Charlie, egész Izrael Charlie” – mondta.
Rámalláh palesztin városban, a ciszjordániai Palesztin Hatóság székhelyén körülbelül kétszázan tartottak szolidaritási tüntetést Franciaországgal, francia és palesztin zászlókat lengetve. “Palesztina szolidáris Franciaországgal a terrorizmus ellen” – volt olvasható egy nagy transzparensen. Egy vezető palesztin tisztségviselő hangoztatta, hogy osztoznak a Franciaország által vallott értékekben, mint amilyen a szabadság, az egyenlőség vagy a modern civilizáció megmentése a bűnözőktől. A nap végére gyertyás megemlékezést hirdettek meg Gáza városában is, a Francia Intézet előtt.
A libanoni fővárosban kétszázan gyűltek össze, hogy elítéljék a franciaországi támadásokat. A bejrúti tüntetők Nem félünk és Én (is) Ahmed vagyok feliratokat emeltek a magasba, utalva arra a muszlim vallású francia rendőrre, akit a Charlie Hebdo szatirikus hetilap irodájának védelme közben öltek meg a terroristák.
Több mint ötszázan, ausztrál és francia állampolgárok vegyesen, tüntettek vasárnap “a szabadságért” az ausztráliai Sydneyben, annál a plázánál, ahol egy fegyveres iszlamista szimpatizáns a múlt hónapban 16 órán át tartott fogva 18 túszt egy kávézóban, s ahol a dráma két túsz halálával végződött a túszejtőén kívül. Tokióban több százan, többségében franciák gyűltek össze a Francia Intézet kertjében, ahol néma csenddel emlékeztek az áldozatokra és elénekelték a francia himnuszt. Az afrikai Burundi fővárosában, Bujumburában 2-300 ember tüntetett “az erőszak ellen” a burundi újságíró-szövetség felhívására. “Francia kollégáink támadói minket is megtámadtak, a világot támadták meg” – mondta Alexandre Niyungeko, a szövetség vezetője.
Több amerikai és kanadai nagyvárosba is csendes demonstrációt hirdettek meg vasárnapra. New Yorkban szombaton több száz ember, főleg francia ajkú helyi lakos gyűlt össze a dermesztő hidegben egy parkban, ahol egy bőrruhás rúdtáncosnő mutatott be szokatlan produkciót, hogy úgymond folytassa a Charlie Hebdo provokatív karikatúráit.
“A véleménynyilvánítás szabadsága az európai értékek alapja”
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, kultúráért is felelős tárcavezető csatlakozott ahhoz a közös nyilatkozathoz, amelyet Lettország elnöksége és a francia kulturális miniszter kezdeményezett az unió kulturális tárcavezetői körében a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet párizsi megemlékezésének alkalmából.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vasárnapi közleménye szerint a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a művészi, valamint a szabad véleménynyilvánítás szabadsága az európai értékek alapját jelentik. “Az Európai Unió tagállamai továbbra is kiállnak amellett, hogy ezen értékeket a jövőben is meg kell védeni” – olvasható a közleményben. A 27 tagállam kulturális miniszterei közösen ítélik el a barbár cselekedetet, amely erőszakos módon ássa alá legfontosabb értékeinket és alapelveinket.
A magyar tárcavezető a január 7-i merényletet követően telefonon fejezte ki részvétét Franciaország magyarországi nagykövetének, biztosította őt támogatásáról – tartalmazza az összegzés.
