A Bertelsmann Alapítvány megbízásából végzett kutatás szerint a fenyegetettség érzése főleg a keleti tartományokban, a volt NDK területén erős. Türingiában és Szászországban például a lakosság 70 százaléka tartja veszélyesnek az iszlámot. Ez azt jelenti, hogy a félelem éppen ott a legnagyobb, ahol a legkevesebb muzulmán él.
Az iszlámellenesség már nem szórványos, elszigetelt társadalmi jelenség; a német lakosság 61 százaléka úgy véli, a muzulmán vallás nem illeszkedik a Nyugat életmódjához és értékrendjéhez. 2012-ben 52 százalék volt ez az arány. A felmérésben azt is kimutatták, hogy a németek 40 százaléka idegennek érzi magát hazájában a muzulmánok jelenléte miatt, és 25 százalékuk szerint meg kellene tiltani a muzulmán vallásúak bevándorlását Németországba.
Ugyanakkor a lakosság 5 százalékát kitevő, 4 milliós muzulmán közösség tagjainak túlnyomó többsége ragaszkodik a német társadalom alapértékeihez és erősen igyekszik kapcsolatot kialakítani a többségi társadalommal. Így például a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 90 százaléka jó berendezkedésnek tartja a demokráciát, ugyancsak 90 százaléka pedig a szabadidejében nem muzulmánokkal is tart kapcsolatot, 50 százalékuknak pedig legalább annyi ismerőse, barátja van a vallási közösségen kívül, mint muzulmán vallású társaik között.
A németországi muzulmánok többsége “jámbor és liberális”, ezt mutatja egyebek között, hogy a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 60 százaléka pártolja az azonos neműek házasságát – olvasható a Bertelsmann Alapítvány közleményében.
Szakértők a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a francia és a német muzulmán közösségnek nemigen vannak közös vonásai. A nagyjából 6 milliós franciaországi muzulmán közösség többsége síita arab, míg a németországi muzulmánok jellemzően sokkal világiasabb felfogást képviselő, török származású szunniták.
