A negyedik Ponta-kormányban a miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja (PSD) adja a legtöbb tárcavezetőt, mellettük a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), a Konzervatív Párt (PC), valamint a most belépő Liberális Reform Párt (PLR) kapott két-két miniszteri posztot.
A magyarok Iohannisra szavaztak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem vesz részt az új kormányban. Az RMDSZ belső parlamentje szombaton döntött arról, hogy a szövetség kilép Ponta kormányából, miután az elnökválasztáson a magyarok túlnyomó többsége nem a szociáldemokrata politikust, hanem a választásokon győztes Klaus Iohannist, a jobbközép jelöltjét támogatta.
Közben kiújult a székelyföldi “jelkép-háború” is, miután a kormány Kovászna megyei képviselője bírságot szabott ki a magyar himnusz éneklése miatt, és a köztéren lévő székely zászlók miatt is újabb büntetéseket helyezett kilátásba.
Ennek ellenére a szövetség úgy döntött, hogy megelőlegezi a bizalmat Pontának, és megszavazza az új kabinetet annak reményében, hogy folytatni fogja annak a kisebbségi fejezetnek a gyakorlatba ültetését, amely az RMDSZ-szel márciusban megkötött koalíciós megállapodáskor került a kormány programjába, és amelyet az új kabinet is átvett.
Demonstrálják a legitimitást
A bukaresti kormánynak az eddigi négy helyett egy miniszterelnök-helyettese lesz. A kormánytagok száma 25-ről 22-re csökkent. Kevesebb párton kívüli technokrata lesz a kormányban, a kabinet tagjainak többsége tagja a törvényhozásnak, Bogdan Aurescu külügyminiszter és az oktatási tárcát átvevő Sorin Campeanu, a Bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektora kivételével.
Victor Ponta azt ígérte, megpróbál jobban együttműködni a törvényhozással és az ellenzékkel is konszenzusra törekszik olyan jelentős döntések előkészítésekor, mint a választási reform és az alkotmánymódosítás. A gazdasági célkitűzések között Ponta az autópálya-program folytatását, egyes élelmiszerek áfájának csökkentését említette.
Romániában 2016 végén jár le a 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus. Victor Ponta novemberben megpályázta az államfői tisztséget, és alulmaradt a küzdelemben a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben. Politikai elemzők szerint a választási vereség után Ponta kormánya legitimitását akarta demonstrálni: ezért eszközölt annyi változást a kormányban, amelyhez már a törvényhozás jóváhagyására volt szükség.
A megújult Ponta-kormány nyolc új tagja várhatóan kedden este teszi le a hivatali esküt.