Vlagyimir Putyin a BBC-nek adott nyilatkozatban beszélt erről. Azt állította, hogy a keleten (Kelet-Ukrajnában) jelenleg zajló hadművelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakónegyedeket.
Az elnök – aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére – mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erőket, hogy szándékosan, “közvetlen irányzással” lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban.
Putyin kijelentette, hogy most egy “nagyon fontos folyamat kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata”. Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, és ennek eredményeképpen sikerült megállapodni “a kapcsolatok újbóli felvételéről”.
Fotó: Europress Fotóügynökség
Az orosz államfő ezzel valószínűleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett összekötőcsoport hétfőre, Minszkbe összehívott tanácskozására utalt. Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság “kormányfőhelyettese” azt mondta, hogy a szakadárok egy vagy két képviselője is jelen lesz a hétfői tanácskozáson. A találkozót szombat este jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium, a tárgyalások témájáról előzetesen nem közöltek semmit.
Lavrov ígéretet tett
Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján.
Lavrov a rendezvényen felszólalva és kérdésekre válaszolva hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelőktől követelni, hogy tegyék le a fegyvert. Egyidejűleg felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló, úgynevezett terrorellenes művelet során.
“Közvetlen és nyílt agresszió”
Az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország “közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatta az erőegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erők kárára – mondta Petro Porosenko ukrán államfő egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében.
A védelmi tárca szakértője szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadművelet törzskara hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsidandár között a luhanszki repülőtérnél.
Ukrán őrhajót süllyesztettek el az Azovi-tengeren
Az oroszbarát erők tüzérsége megtámadta az ukrán hadsereg egyik őrhajóját az Azovi-tengeren, a legénység két tagja eltűnt, nyolcat sikerült kimenteni – közölte hétfőn az ukrán határőrség.
Az előző nap történtekről Szerhij Asztahov azt mondta, hogy az őrhajó elsüllyedt. A személyzet segítségére más őrhajók siettek. Nyolc tengerészt kimentettek. Heten közülük megsebesültek, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Két tengerész eltűnt.
Asztahov hozzátette, hogy elemzik a történteket. Úgy tűnik, hogy az őrhajót egy tüzérségi rendszerrel támadták meg, de nem tudni pontosan, hogy honnan.
Elsötétült Krím
Az Oroszországhoz csatolt Krím félsziget nagyvárosai villanyáram nélkül maradtak hétfőre virradó éjjel, miután Ukrajna lekapcsolta őket az elektromos hálózatról, de reggelre sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást – közölte a Krimenergo áramszolgáltató vállalat.
Szerhij Akszjonov krími ügyvezető államfő azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy az áramszolgáltatást részben a krími tartalék-áramfejlesztők segítségével tudják biztosítani. Úgy vélte, lehetnek még fennakadások a lakossági áramellátásban, de a létfontosságú intézmények, köztük a kórházak, iskolák, óvodák, állami hivatalok ellátása zavartalan.
Az ukrán áramszolgáltatók közép-európai idő szerint vasárnap 21 óra tájban kapcsolták le a félsziget nagyvárosait a rendszerről. Néhány órára áram nélkül maradt Kercs, Koktebel, Jalta, Szevasztopol és Szimferopol néhány elővárosa. A Krimenergo tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok az áramellátás mintegy kétharmadát megszüntették.
Akszjonov szerint Ukrajna javítási munkálatokra hivatkozva állította le az áramellátást. Hangsúlyozta, hogy “az ilyen lépések nem segítik elő a Krím és Ukrajna baráti kapcsolatainak fejlesztését”.
A Krím jelenleg mintegy 80 százalékban az ukrajnai áramszolgáltatóktól függ. A fennmaradó 20 százalékot hőerőművek, nap- és szélenergiát hasznosító villanyerőművek biztosítják.
