A 61,8 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat a 4451 egyéni jelöltre és tartományonként felállított 34 pártlistára. A jelöltek 26 százaléka nő. A hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható. A felmérések alapján Angela Merkel, a konzervatív kereszténydemokrata unió (CDU) elnöke maradhat a kancellár. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a keresztény-szociális unió (CSU) folytatja a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) 2009-ben kezdett kormányzást. Ha az FDP elbukik az 5 százalékos küszöbön, akkor az államháztartási konszolidációra törekvő konzervatívoknak a 2005-2009 közötti nagykoalíciót kell felújítaniuk az állami beruházások élénkítését és az adóemeléseket sürgető szociáldemokratákkal (SPD). Az is kiderül, bekerül-e a német törvényhozásba az euroszkeptikus, jobboldali populista irányzat.
Az előzetes felmérések alapján Angela Merkel marad a kancellár. A CDU/CSU pártszövetség 2009-ben a szavazatok 33,8 százalékával nyerte meg a választást. A legutóbbi felmérések alapján vasárnap 40 százalék körüli eredménnyel végezhet ismét az első helyen. Az SPD 2009-ben 23 százalékot szerzett, ami a 150 éves párt eddigi leggyengébb eredménye. A szociáldemokraták várhatóan javítanak, az előrejelzések szerint a szavazatok 26-27 százalékát szerezhetik meg. A liberális FDP a 2009-ben elért történelmi csúcshoz, 14,6 százalékhoz képest várhatóan jelentősen visszaesik, és az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb környékén végez. A szombati felmérések szerint a szavazatok 5-5,5 százalékára számíthat.
Az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött Baloldal 2009-ben 11,9 százalékot szerzett, a választás előtti utolsó felmérésekben gyengébben, a 9-11 százalékos sávban állt. Az 1980 óta működő Zöldek 2009-ben 10,7 százalékkal a párt történetének legjobb választási eredményét érték el. Az ökopárt a közvélemény-kutatások alapján gyengülhet, 9 százalékot érhet el.
Mi lesz veled Európa, jönnek az euroszkeptikusok?
A közvélemény-kutató intézetek a parlamenten kívüli pártok közül az Alternatíva Németországnak (AfD) jósolják a legjobb eredményt. Az euroszkeptikus párt országos választói támogatottsága 4-4,5 százalék között van az utolsó mérések alapján. A Forsa intézet szerint a párt népszerű a rejtőzködő szavazók egy csoportja, a jobboldali populista politikára fogékony választók körében, ezért a támogatottsága nagyobb lehet a mérésekben kimutatott értéknél. Az AfD-nek pusztán euróellenes pártként nem volna esélye elérni az 5 százalékot, “de újabban jobboldali-populista húrokat penget, amire mindig is volt fogadókészség Németországban, még ha látensen is. Ez pedig átsegítheti a pártot a bejutási küszöbön” – véli Manfred Güllner, a Forsa vezetője.
A legnagyobb valószínűsége a konzervatív-liberális kormányzás folytatásának, illetve a nagykoalíció felújításának van. Az Európa-politikában azonban mindkét esetben változás lehet, mert a konzervatívok a közösségi intézmények – elsősorban az Európai Bizottság – további erősítése helyett várhatóan a kormányközi együttműködés szorosabbra fonására törekednek majd a következő időszakban. Ezt a liberálisok valószínűleg támogatnák. A szociáldemokraták kormányra kerülése esetén pedig az euróövezet államadósság-válságba jutott tagjaival kapcsolatban a gazdasági növekedést ösztönző lépéseket inkább pártoló hozzáállás alakulhat ki a berlini vezetésben.
