Külföld
Kim Dzsongun (kim dzsongun)

Lánya van a kommunista királynak

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 09. 09. 08:22

Lánya született nemrégiben Kim Dzsong Unnak – közölte Dennis Rodman.

Korábban a témában:

Az amerikai veterán kosárlabdázó az elmúlt napokban ismét Észak-Koreában járt, és találkozott a sztálinista ország vezetőjével, akinek a gyermekét a kezében is tartotta és beszélt a feleséggel, Li Szol Dzsuval. „Ő csodálatos apa, szép családja van” – idézte hétfőn a The Guardian című brit napilap Rodmant, aki barátjának nevezte Kim Dzsong Unt. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség tavaly Li Szol Dzsuról fényképeket tett közzé, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy az asszony várandós. Október óta azonban Kim Dzsong Un felesége nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és hivatalosan sem közölték, hogy gyereket vár.

A feltehetően harmincas éveiben járó Kim Dzsong Un, édesapja, Kim Dzsong Il halála óta, három éve áll a világtól elszigetelten élő ország élén. Tekintettel az észak-koreai társadalmi szokásokra, nem valószínű, hogy a kislány egyszer majd az apja nyomdokaiba lép, de a Kim család nőtagjai – például Kim nagynénje – fontos posztokat foglalnak el. Dennis Rodman kosárlabdasztár februárban látogatott először Észak-Koreába, hogy népszerűsítse a kosárlabdát, és filmet forgasson. Mint akkor mondta, a kosárlabda-diplomácia segítségével javítani lehet a két ország kapcsolatain. Kim arra kérte őt, hogy miután hazaér, mondjon “valami nagyon jót, pozitívat” országáról.

Dinasztikus hatalomutódlás – alakul a “kommunista királyság”

Csaknem egy hónapja – harminckilenc év óta először – módosította tíz alapelvét az észak-koreai állampárt, hogy szentesítse a Kim család dinasztikus utódlási szabályait az ország élén. Kimondták azt is, hogy az egyszemélyi vezetésnek “folyamatosnak” kell lennie, és “a pártot és a forradalmat örökké a Baekdu vérvonalnak kell vezetnie”, ami a Kim-dinasztiára utal. Hétfőn ünnepli fennállása 65. évfordulóját a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, amelyet emberjogi szakértők a világ legembertelenebb rezsimjének tartanak. Az államalapításról így írt Kim elnök: “Korszakos jelentőségű esemény volt abban a forradalmi küzdelemben, amelyet népünk vív a szocializmus és a kommunizmus ragyogó jövője felé vezető úton.”

Hogy milyen messze van a kis ázsiai ország a “ragyogó jövőtől”, arra a frankfurti székhelyű Nemzetközi Emberjogi Társaságnak (IGFM) az évforduló alkalmából kiadott jelentéséből is lehet következtetni. Eszerint napjainkban 2,4 millió észak-koreai élete függ a külföldről érkező élelmiszer-szállítmányoktól. Ugyanakkor a sztálinista Észak-Korea a Föld legerősebben militarizált országa. Az uralkodó Kim családot példátlan, már-már vallásos személyi kultusz övezi. Más vallások követőit viszont kíméletlenül üldözik. Az észak-koreai büntetőtáborokban becslések szerint 200 ezer foglyot őriznek.

Az állam nevében szereplő “demokratikus” szót kívülállók csakis gúnyként értelmezhetik. Az alkotmány ugyan nagy hangon megígéri a véleménynyilvánítási és vallásszabadságot, szabad választásokat, jogot az oktatáshoz, munkához (és pihenéshez), egészségügyi ellátáshoz. Mindez azonban csak a dzsucse-ideológia szűk keretein belül érvényes. A dzsucse még a 70-es években felváltotta a marxizmus-leninizmust mint állami doktrínát, azóta minden ennek van alárendelve. A legfőbb népi gyűlés (parlament) képviselőinek megválasztása kész bohózat. Az uralkodó munkapárt választókerületenként csak 1-1, saját soraiból vagy szatellit szervezetekből érkező jelölt indítását engedélyezi. A dzsucse egyik fő elve a politikai, gazdasági és katonai önállóság. A “politikai vallás” alapelveinek elolvasása hónapokig tart. Bizonyos részeit az északiaknak kívülről meg kell tanulniuk.

Kivégezték a szeretőt

Néhány napja tucatnyi kollégájával együtt kivégezték Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor volt barátnőjét. Hjon Szong Vol énekest pornográf videók készítésével, terjesztésével vádolták. Egy dél-koreai lap szerint a kivégzést gépkarabélyokkal hajtották végre, amit a vádlottak családjának és együtteseik tagjainak is végig kellett nézniük. A kivégzettek hozzátartozóit állítólag munkatáborokba küldte a rezsim, ami a hasonló ügyekben bevett szokásnak számít Észak-Koreában. Hjon és Kim nagyjából egy évtizeddel ezelőtt kezdett járni, de Kimet apja, Kim Dzsong Il néhai diktátor később arra utasította, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a nővel. Hjon később hozzáment egy katonához, Kim pedig egy másik népszerű énekest, Ri Szol Dzsut vette el feleségül. Ennek ellenére egyes pletykák szerint folytatták kapcsolatukat. Kim felesége, Ri egyébként házasságuk előtt ugyanannak az együttesnek volt a tagja, amelynek Hjon, egyes feltételezések szerint neki is szerepe lehetett a kivégzés elrendelésében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.