.A rendezvényt – mint azt Bagó Zoltán hangsúlyozta – felhívásnak szánták a magyar-szlovák párbeszéd érdekében. Három meghívott előadó – Rezsőházy Rudolf történész-szociológus, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtörténésze, valamint Korom Ágoston, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az európai uniós jog szakértője – különböző szempontokból elemezte a szóban forgó dekrétumokat, valamint az azokat megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozatot.
Egyetértettek abban, hogy a szlovákiai magyarságot a második világháború után kollektív bűnössé nyilvánító, jogfosztó dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés. Úgy vélekedtek, hogy a téma európai szemmel történő megközelítése és megvitatása jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődéséhez, ezáltal pedig a közép-európai kisebbségek helyzetének javulásához.
Bagó Zoltán szerint a diszkriminatív Benes-dekrétumokat eddig még soha nem sikerült ilyen magas szakmai szinten, nyilvánosan és európai módon bemutatni, elemezni. Előrelépés ez – tette hozzá – abból a szempontból is, hogy az Európai Parlamentben ősszel a petíciós bizottságon (PETI) túl további két illetékes szakbizottság, a jogi bizottság (JURI), valamint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) is meg fogja vizsgálni a kérdést.
