Keresetet nyújtott be amerikai biztonsági és kormányzati szervek vezetői ellen az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU), az Egyesült Államok egyik legjelentősebb jogvédő szervezete. Az ACLU szerint a telefonhívások adatainak megfigyelése sérti a szólás szabadságához és a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot.
A New Yorkban benyújtott kereset James Clapper, a nemzeti hírszerzés (DNI) igazgatója, valamint az NSA, a Pentagon, az igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezetői ellen irányul. Az ACLU arra kérte a szövetségi bíróságot, hogy állítassa le a telefonhívások nyomon követésének programját, nyilvánítsa azt törvénytelennek, és rendelje el: az amerikai kormányzat töröltesse minden adatbázisából a hívásokra vonatkozó adatokat.
Az ACLU a Nemzetbiztonsági Hivatal által megfigyelt Verizon távközlési szolgáltató előfizetőjeként sértettnek minősítette magát, mert a titkos kormányzati megfigyelés várhatóan visszatartó hatással lesz azokra, akik bejelentést tennének, vagy akik kapcsolatba lépnének a szervezettel. A kereset sértettként nevezte meg a New York-i Polgári Szabadságjogok Szövetségét (NYCLU) is.
Barack Obama elnök múlt pénteken védelmébe vette a telefonos és internetes forgalomra vonatkozó adatok figyelését, azzal érvelve, hogy a magánélet sérthetetlensége terén elszenvedett enyhe jogsérelmek szükségesek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok meg tudja védeni magát a terrortámadásokkal szemben.
Fotó: Shutterstock
Nagyobb átláthatóságot követelnek az internetes cégek
A Google, a Microsoft és a Facebook felszólította az amerikai kormányt, tegye átláthatóbbá a nemzetbiztonságra vonatkozó, velük szembeni kéréseit, ugyanis el akarják határolni magukat azoktól a jelentésektől, amelyek szerint készségesen szolgáltatnak adatokat az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségeknek.
A három internetes cég néhány órás különbséggel, egy-egy hasonlóan megfogalmazott közleményben arra kérte a washingtoni kormányt, hogy hadd tegye közzé a nemzetbiztonsági ügynökségek velük szembeni adatszolgáltatási kéréseinek számát és azt, hogy a kérések mekkora adattömeget ölelnek fel.
Mindhárom internetes cégre, de másokra is sok felhasználó gyanakvással tekint azóta, hogy a lapok az NSA által végzett titkos adatgyűjtésben való részvételükről közöltek cikkeket. A szóban forgó cégek visszautasították a vádakat, melyek szerint az NSA és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) “közvetlen” hozzáféréssel rendelkezne adataikhoz.
Először a Google adta ki közleményét, amely szerint arra kérte az igazságügyi minisztériumot: hadd fedje fel, hány kérést kap, és ezek közül hányat utasít el. A cég ugyanis bizonyítani akarja, hogy a kormánynak nincs korlátlan hozzáférése az általa őrzött felhasználói adatokhoz.
Egy Rubik-kocka volt Snowden ismertetőjele Hongkongban
Egy Rubik-kocka volt a jel, amelyről a brit The Guardian újságírói Hongkongban felismerték a velük kapcsolatba lépni akaró Edward Snowdent. A férfi szolgáltatott nekik bizonyítékokat arról, hogy az NSA amerikaiak százmillióinak híváslistáját figyeli meg, és szemmel tartja a külföldi kommunikációt is – közölte internetes kiadásában a The New York Times.
Az informátorhoz kiutazó három újságírónak – Glenn Greenwald jogvédő bloggernek, Laura Poitras dokumentumfilm-rendezőnek és Ewen MacAskill riporternek – Snowden instrukciói alapján a metropolis egyik szállodájának egy félreeső zugában kellett kérdezősködniük arról, hogyan találnak el a hotel egy másik végébe. A számítógépes szakember azt mondta, hogy ha „”tiszta lesz a levegő”, akkor egy Rubik-kockával a kezében fog megjelenni.
A kockát tartó informátor megérkezett, felmentek a szobájába, ahol hatórás vallomásban elbeszélte életét és azt, amit a titkos megfigyelésekről tudott. Snowden először Barton Gellmant, a The Washington Post munkatársát kereste meg a szenzációs anyaggal, de az volt a feltétele, hogy azt a lap 72 órán belül közölje le. A szerkesztőség erre nem adott garanciát, mert előbb egyeztetni akart a biztonsági szervekkel.
Így került képbe a The Guardian, amely a múlt héten elsőként közölt cikket arról, hogy egy titkos bírói végzés alapján rendszeresen begyűjtik a Verizon amerikai távközlési óriáscég adatait. Csütörtökön a The Guardian és a The Washington Post már együtt számolt be arról, hogy az NSA kilenc jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, és így magánjellegű e-mailek, chatelések, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába.
Fotó: Northfoto
Velünk is megtörténhet?
Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint nincs túl nehéz dolga a védelmi szerveknek, ha meg akarnak figyelni valakit. A távközlési iparág magukat megnevezni nem kívánó szakértői közül a Népszabadság érdeklődésére többen úgy fogalmaztak: a titkosszolgálatok lényegében bármikor bármihez hozzáférhetnek. A lap emlékeztet arra, hogy Hack Péter jogász, jogvédő a minap a Magyar Narancsnak azt mondta: a nemzetbiztonsági törvény elfogadása csak szentesíti azt az eddig is létező állapotot, miszerint a szolgálatok bármikor bármit megtehetnek.
Korábban Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem alkotmányjog-professzora fejtette ki aggodalmát amiatt, hogy a Terrorelhárítási Központra egyszerre vonatkozik a rendőrségi és a nemzetbiztonsági törvény. A szakember szerint ily módon valójában egy új magyar titkosrendőrség jön létre, abban az értelemben legalábbis, hogy szinte korlátlanul gyűjthet adatokat bírósági engedély nélkül. Ugyanis amikor nemzetbiztonsági ügyekben vizsgálódik, nincs szüksége ilyenre.
A Népszabadság szakértői szerint a szolgálatok a mobilszolgáltatók forgalmába saját hatáskörben, a szolgáltatók tudta nélkül is be tudnak tekinteni, hiszen jó pár éve kiépült már az a rendszer, amely erre lehetőséget biztosít. Ami az elektronikusadat- és internetforgalmat illeti, ott már keményebb dolga van a szolgálatoknak, a mobilnetforgalom esetében például tartalmat nehezen lehet visszakeresni.
