Az egy nappal a díjátadás előtt tartott, gyertyás és fáklyás demonstráció résztvevői szerint az unió nem demokratikus szervezet és nagy katonai gépezetet tart fenn, miközben a területén élők gazdasági visszaeséstől szenvednek.
A nap folyamán korábban Herman Van Rompuy, az EU elnöke ugyancsak Oslóban kijelentette: meggyőződése, hogy az unió a jelenlegi válságból erősebben kerül majd ki.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki Rompuyjel együtt átveszi a Nobel-békedíjat, arról beszélt a norvég fővárosban, hogy “nem szabad eljátszani az európai alapító atyák örökségét”.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EU sajátosságára hívta fel a figyelmet: olyan politikai rendszert hozott létre, amely az országhatárok mentén teremti meg – a szuverenitás megosztásával – a nemzetek feletti közösséget.
A Nobel-békedíj odaítélése ismét felélénkítette a nem EU-tag Norvégiában az unióhoz fűződő viszonnyal kapcsolatos vitát. Jens Stoltenberg miniszterelnök, aki az EU-tagság híve, kijelentette, hogy a norvég Nobel Bizottság döntése nem jelez semmilyen, országa és az EU viszonyában beállt változást. Stoltenberg euroszkeptikus koalíciós partnerének, a Centrum Pártnak több minisztere közölte, hogy “időpont-egyeztetési okok” miatt nem fog részt venni a díjátadón.
Norvégiában eddig két népszavazáson – 1972-ben és 1994-ben – utasították el az EU-tagságot, amit jelenleg is a lakosság háromnegyede ellenez.
