A francia liberális napilap szerint az Orbán-kormánynak megalakulása óta nem kellett szervezett ellenzékkel számolnia, az Együtt 2014 mozgalom létrejöttével azonban megváltozhat a helyzet. A szerző Yves-Michel Riols úgy látja, hogy az október 23-án elmondott “értelmes és visszafogott, hosszú beszédével Bajnai Gordon az összefogás képviselőjeként lépett fel, hogy elhatárolja magát az ország megújítására hivatkozva a megosztó szerepet teljesen felvállaló Orbántól, aki szuverenista, antikommunista és a globalizált kapitalizmussal szemben nyíltan szkeptikus álláspontot képvisel”.
Bajnai ugyanakkor – mint a lap emlékeztetett – az MSZP és liberális szövetségeseinek “katasztrofális mérlegétől is szándékosan elhatárolta magát”. A szerző úgy látja, hogy Bajnai programja nem annyira “homályos ideológiai tartalma, hanem inkább a módszere miatt érdekes”: a volt miniszterelnök “egy olyan országban próbál meg konszenzusos politikát hirdetni, amely a kommunizmus traumája miatt még mindig nagyon megosztott azok között, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan radikális szakítást hirdetnek az előző rendszerrel, és a baloldaliak között, akik úgy ítélik meg, hogy ideje lenne már túllépni ezen a fájdalmas történeten”.
Arra is kitért a lap, hogy Bajnai nem akar új pártot alapítani, hanem Romano Prodi volt olasz miniszterelnök példáját követi, aki sikeresen fogta össze a balközép olajfa koalícióba a Berlusconi-ellenes erőket. “Ilyen kezdeményezésre még nem volt példa a rendszerváltás óta Magyarországon … Egy ilyen Orbán-ellenes front megjelenése mindenesetre biztató jel a magyar demokratikus vita életképességét illetően” – zárta írását a Le Monde.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap a bírák nyugdíjkorhatárának változtatása ügyéről közölt beszámolót. Az Orbán döglött kutyája címmel közölt cikkben felidézték Orbán Viktor nyilatkozatát, amelyben döglött kutya fejbe vágásához hasonlította az Európai Bíróságnak a magyar bírói nyugdíjkorhatár csökkentését jogellenesnek kimondó ítéletét. A szerző, Stephan Löwenstein kifejtette: a helyzet “nem egészen úgy áll”, ahogyan a miniszterelnök bemutatja, hiszen a bírák csak munkaügyi eljárással szerezhetik vissza az állásukat, miközben a jogellenesnek bizonyult nyugdíjazás révén megüresedett “vezető pozíciókat már régen betöltötték”.
Hozzátette: “még a kormánypárt barátai sem titkolják”, hogy a nyugdíjkorhatár változtatásának legfőbb célja azoknak a bíráknak, ügyészeknek és közjegyzőknek az eltávolítása volt, akik a kommunizmus idején kezdték karrierjüket.
“A nyugdíjkorhatár leszállítása 62 évre (…) csak egy trükk volt” – írta Stephan Löwenstein, kifejtve, hogy a korhatárt a csökkentés után rögtön emelni kellene, hiszen az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre akarja emelni a kormány 2014-től.
