A hétfői román lapok címoldalon számolnak be arról, hogy a legfelső bírói tanács hivatalból indított vizsgálatot annak kiderítésére, miként szivároghatott ki a sajtóba a volt adóhatósági vezető és Traian Basescu államfő 2010 szeptemberében folytatott telefonbeszélgetéseinek átirata.
Blejnart bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek szerint az adóhatóság (ANAF) volt elnöke 2011 májusa és 2012 júliusa között segített egy gázolajat forgalmazó bűnszövetkezetnek kibújni 15 millió euró értékű jövedéki adó befizetésének kötelezettsége alól, azt azonban a román lapok is csak találgatják, hogyan kapcsolódnak az ügyhöz az államfővel egy évvel korábban folytatott telefonbeszélgetések.
Ezekben Blejnar két nagyvállalat adóhátralékáról és az adósság behajtásának lehetséges módozatairól tájékoztatta Basescut. Az elnöki hivatal az ügyről kiadott közleményében rámutat arra, hogy a nagy összegű adótartozások behajtása – nemzetbiztonsági kérdésként – a Legfelső Védelmi Tanács 2010 augusztusi ülésének napirendjén szerepelt, így az elnök nem lépte át hatáskörét, amikor erről tanácskozott az adóhatóság elnökével.
A román sajtót elsősorban az foglalkoztatja, hogy miként vált lehetségessé az államfő “lehallgatása”. Az Adevarul című lap a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szóvivőjét idézi, aki rámutatott, hogy az elnököt egy nyilvános hálózatból hívták fel, és nem őt, hanem beszélgetőpartnerét hallgatták le. Az államfővel rokonszenvező lap véleménycikkben is foglalkozik a témával. Az írás szerzője kifejti: Basescu hibázott, amikor – látván, hogy beszélgetőpartnere nemzetbiztonsági ügyben keresi – nem szólt Blejnarnak, hogy erről a témáról csak kódolt csatornán folytathatnak beszélgetést. A cikkíró szerint azonban ez tette volna csak igazán gyanússá az államfőt politikai ellenfelei előtt.
A kormányzó Szociál-liberális Szövetséggel (USL) szimpatizáló Jurnalul National úgy értékeli, hogy az elnök lehallgatott telefonbeszélgetése az “országot megfojtó” Basescu-rendszer működési mechanizmusát leplezi le. A cikkíró végkövetkeztetése az, hogy a maffiának a román közélet legmagasabb szintjein is vannak támogatói.
