Brüsszelben hozta nyilvánosságra szerdán a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet európai jelentését. A dokumentum szerint a legnagyobb veszélyt a tagállamok kormányainak és a gazdasági, üzleti élet szereplőinek összefonódása jelenti.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a kormányzatok működését az üzleti szektor jelentősen befolyásolni tudja az egyes cégek érdekei szerint, a beavatkozás mértéke pedig aláássa Európa gazdasági stabilitását.
A magánérdekek győzhetik le Európát
A 25 európai ország korrupciós helyzetéről készült jelentés eredménye sok szempontból hasonlít a korábban megjelent Magyarországról szóló Nemzeti Integritás Tanulmányához. A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kontrollintézmények képtelenek a hatalmat korlátozni, így magánérdekek érdemi akadály nélkül érvényesülnek a közérdek helyett.
„Számos olyan intézmény, amely a demokrácia alapját jelenti és feladata a korrupció elleni fellépés, jóval gyengébb, mint azt általában gondoljuk. Ez a jelentés aggasztó folyamatokra mutat rá egy olyan időszakban, amikor a tiszta, átlátható kormányzásnak kellene a legfontosabb szerepet játszania, miközben Európa a gazdasági válságból próbál kiutat keresni” – hangsúlyozta Cobus de Swardt, a TI nemzetközi ügyvezető igazgatója.
Európai szintű probléma a politikusok korrumpálása
Az európai jelentés a vizsgált országok felénél – köztük Magyarországgal kapcsolatban is – talált jelentős visszásságokat a pártfinanszírozási rendszerben. A tagállamok háromnegyede nem tesz érdemi lépéseket a politikusok illetéktelen befolyásolásának megakadályozásáért. A súlyos korrupciós kockázatok és sorozatos politikai botrányok megelőzése érdekében a TI a lobbizás és a pártfinanszírozási rendszer átláthatóbbá tételére hívja fel a tagállamok figyelmét.
| A pártfinanszírozást sem sikerült megoldani |
| A Transparency International június elején jelentette be, hogy kiszáll a párt- és kampányfinanszírozási törvényről szóló egyeztetésből. Akkor kiadott közleményük szerint május eleje óta nem sikerült a parlamenti pártok képviselőit egy asztalhoz leültetni és a további próbálkozások a kormánykoalíció pártjainak hozzáállása miatt esélytelennek tűnnek. A korrupcióellenes szervezet felidézte, hogy április 4-én valamennyi parlamenti párt közös politikai nyilatkozatot fogadott el a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről. Annak aláírásakor két dolgot vállaltak a nyilvánosság előtt: még májusban folytatják az egyeztetést a részletekről, és a tavaszi parlamenti ülésszak végéig benyújtanak egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amely biztosítja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. |
Uniós szinten a TI európai jelentése megállapította, hogy – a magyar viszonyokhoz hasonlóan – számos tagállam nem teremt megfelelő számonkérhetőséget a közpénzek felhasználásával kapcsolatban.
A korrupció is akadály a válság ellen folytatott harcban
„A magyar intézmények védekezőképességének csökkenése az európai szintű korrupcióellenes fellépést is befolyásolja. Ezért a magyar példa arra hívja fel az Európai Unió figyelmét, hogy a korrupcióellenes intézményeknek és intézkedéseknek olyan demokratikus elveken kell alapulniuk, amelyek a közös európai értékeket tükrözik. Ha ezt elmulasztják, a gyengülő intézményrendszer az uniós támogatásokkal való visszaélésekhez vezethet, ami akadályozza a gazdasági válság leküzdését Magyarországon és az EU-ban egyaránt” – hangsúlyozta Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatón.
A TI európai jelentése 25 ország mintegy 300 intézményének állapotát és védekezőképességét mérte fel, részletesen foglalkozott a politikai pártok, az üzleti szektor és a nemzeti közigazgatások helyzetével. A kutatás alapján a számvevőszékek, az ombudsmanok és a választási szervek érték el a legjobb eredményeket a korrupció kivédése terén.
