Csütörtökön emlékeztek meg a német Nemzetiszocialista Földalatti Mozgalom (Nationalsozialistischen Untergrunds) nevű neonáci terrorcsoport áldozatairól Hamburgban. Egy kiugrott szkinhed szerint azonban az NSU csak egy volt a számtalan és egyre jobban szervezett német neonáci mozgalom közül. Szerinte már hosszú évek óta nem arról van szó, hogy egy koncert után unatkozó huligánok összevernek bárkit, aki szembejön velük és nem fehér a bőre.
“Túl gyorsan felejtünk”
A 2000 óta tartó gyilkosságsorozatban 8 török, egy görög származású bevándorló és rutinintézkedés közben egy rendőrnő, összesen tíz ember esett áldozatul a gyilkos brigádnak. A német sajtó az áldozatok származására utalva csak “Döner-gyilkosságokként”, a német rendőrség Boszporusz sorozatgyilkosságként emlegette az eseteket. A rasszista indíték egyáltalán nem szerepelt a nyomozás anyagában a brigád lelepleződéséig. Az emberölések és bankrablások mellett a csoporthoz kötik a 2004-ben Kölnben, az emigránsok körében népszerű üzleti negyedben elkövetett csőbombamerényletet, ahol 22 ember megsebesült, 4-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.
A nyolc török áldozat
Forrás: derspiegel.de
A német társadalomban széles körű felháborodást váltott ki nem csupán a gyilkosságok ténye, de az is, hogy egy az NSU-hoz hasonló terrorcsoport tulajdonképpen 11 éven keresztül zavartalanul tevékenykedhetett az ország számos részén. Angela Merkel kancellárasszony az eset nyilvánosságra kerülését követően szégyennek nevezte, hogy ilyesmi Németországban megtörténhetett.
A csütörtöki megemlékezésen a szövetségi elnöki posztról február 17-én lemondott Christian Wulff helyett Angela Merkel kancellár mondott beszédet. A kancellár asszony egyenként felsorolta a 10 áldozat nevét és ismertette foglalkozásukat, életkorukat. Legtöbbjük kiskereskedő volt vagy kisebb üzletek tulajdonosa. Beszédében egyperces néma megemlékezésre kérte a megjelent közönséget.
Merkel beszélt a terrorcsoportról is, amely felelős a gyilkosságokért. „Felejtünk, túl gyorsan felejtünk” – mondta. A kancellár asszony említést tett az országban 12 éven át uralkodó nemzetiszocialista rendszer barbárságáról és annak több millió áldozatáról is.
Az X-napra és a Negyedik Birodalom eljövetelére várnak
A németeknél a biztosítékot azonban a német titkosszolgálatok láthatóan teljes tájékozatlansága ütötte ki. Miközben a hatóságok az utóbbi években példátlan hatékonysággal ütöttek rajta az iszlamista terrorsejtek tagjain és rejtekhelyein, megelőzve számtalan támadást, addig egy szélsőjobboldali csoport zavartalanul gyilkolhatott, robbantgathatott és rabolhatott.
Sokan azzal vádolták a titkosszolgálatokat, hogy radarjukról teljesen lekerültek a szélsőjobboldali szervezetek és kizárólag az iszlamista terrorfenyegetettséggel foglalkoztak. A német sajtóban megszellőztették, hogy a csoport sikeréhez hozzájárult, hogy a német neonáci szervezetekbe jelentős számban beépített titkos ügynökök egyike kettős ügynök volt, és a szövetségi hatóságoktól kapott pénzből támogatott neonáci szervezeteket.
Egy exszkinhed, az egyik német neonáci csoport egykori vezetője, Gabriel Landgraf a Der Spiegelnek elmondta, a német neonáci mozgalmakban már régóta jelen vannak a zwickaui sejthez (az NSU) hasonló terrorcselekmények elkövetésére elszánt, a szükséges háttérrel rendelkező csoportok. Landgraf még 2006-ban szakított neonáci múltjával az EXIT nevű szervezet segítségével, amely olyan neonáciknak nyújt biztonságos kiutat, akik szakítani akarnak szélsőséges múltjukkal, de társaik bosszújától és a társadalom elutasításától tartva egyedül nem képesek rá.
Az NSU által készített videó az általuk végrehajtott terrorcselekményekről és áldozataikról
„Ezek a szervezetek, ez a struktúra már a 80-as, 90-es évek óta létezik, már régóta téma a köreikben, hogy ha az X-nap, a jelenlegi társadalmi rendszer összeomlása nem jön el magától, akkor azt ki kell kényszeríteni” – mondta Landgraf. Hozzátette, hogy az általa ismert német neonáci irányzatok ennek a bukott államrendnek a romjain akarják felépíteni a Negyedik Birodalmat. „Ismertem embereket, akik csőbombában gondolkoztak, de más módszerek is felmerültek. A terrorizmus számukra egyértelműen opció” – állította a kiugrott szkinhed.
Bár az NSU tagjait személyesen nem ismerte, egyáltalán nem lepődött meg, amikor a terrorcsoport ténykedésére fény derült. „Ez már jó ideje benne volt a levegőben. Hasonló csoportokból számtalan működik, ezek a módszerek már régóta az asztalon vannak. Engem inkább az lepett meg, hogy a titkosszolgálatok miért nem voltak képesek megakadályozni őket” – vélte Gabriel Landgraf.
Átadott örökség a Hitlerjugendből
A korábbi nézeteit és életét maga mögött hagyó exneonáci saját történetéről is mesélt. „Soha nem ismertem az apámat, a nagyapámmal viszont sok időt töltöttem együtt. Ő a Hitlerjugend tagja volt a nácik idején, később pedig a Wehrmachtban harcolt, amikor kitört a háború. Megmutatta a kitüntetéseit és sokat mesélt nekem a háborúról, számomra egy hős volt. Először 12-13 évesen léptem kapcsolatba szkinhed szubkultúrával, elsősorban a zenén keresztül, de később jöttek a focimeccsek is, és itt már megismertem a szervezett neonáci csoportokat is. 20-21 évesen lettem tag és később az egyik szervezet vezetője. Kerestem az összetartozás érzését és azt a tábortűz-romantikát, amiről a nagyapám mesélt a Hitlerjugend korszakából. 2006-ban azért hagytam ott a szervezetet, mert semmiféle perspektívám nem volt az életben velük. Neonáciként nem volt esélyem a normális életre, a társadalom legalján voltam. Mikor ezt az akadályt átléptem és szakítottam a rasszista múltammal, minden korábbinál szabadabb lettem” – mesélte Landgraf.
Az EXIT eddig 443, többségében militáns neonácinak segített elszakadnia a neonáci közegtől 2000 óta. Több mint negyedük nő. A német szélsőjobboldal erőszakosan szélsőséges részét nagyjából 9500 emberre taksálják a német hatóságok. Rasszista indítékú bűncselekményeknek 80-180 ember esett áldozatul a rendszerváltás óta Németországban.
