Nagyvilág

Pofont kaptunk az uniótól

Túl magas a deficit, Brüsszel befagyasztaná a kohéziós pénzeket. A kormány szerint a bizottság szembemegy Európával, a Fidesz meg Andort keresi.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel 495 millió euró – majdnem 150 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték Brüsszelben. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt.


Fotó: Kummer János

 

A testület közleménye szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A mindeddig példátlan lépés “az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”.

A bizottság emlékeztet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott. Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy “most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”.

Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt. Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: “a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet”.

A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről “kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal”.

A szabályok szerint “ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára megismételte keddi nyilatkozatát: meggyőződése szerint a gyakorlatban nem zárják el Magyarországtól a kohéziós alapot. A kormány a tavasszal esedékes konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagál az uniós elvárásokra. Ennek megfelelően Budapest képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.

A magyar kormány úgy véli, az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleménye szerint a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen “a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot”.

Sajnálatos az Európai Bizottság javaslata, amely részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Az Orbán-kormány ugyanis képtelen volt garantálni, hogy az államháztartási hiány fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt marad – nyilatkozta Kovács László, az MSZP alelnöke, volt adóügyi uniós biztos. Véleménye szerint a döntés összefüggésben áll azzal is, hogy a kabinet – Európában egyedüliként – “gazdasági szabadságharcot” folytat. Ugyanakkor a kabinet elkerülheti a szankció életbe léptetését, ha elfogadja a brüsszeli ajánlásokat és változtat gazdaságpolitikáján.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor kijelentette: az EU kimutatta foga fehérjét, és vicsorgó hiénává vált. A támogatás megvonásáról szóló bizottsági döntés ugyan visszavonható, de ehhez még nagyobb öncsonkításra lenne szüksége az országnak. A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy hívják össze az öt párt prominenseit, és beszéljenek őszintén az ország pénzügyi-gazdasági helyzetéről.

A bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány gazdaságpolitikai ámokfutása miatt született meg, és emiatt nyilvánvalóan megszorítások következnek – közölte az LMP-s Jávor Benedek. Az ellenzéki párt szóvivője elmondta: túlzottnak tartanák az EB által ajánlott intézkedések alkalmazását, és remélik, hogy nem kap támogatást a javaslat az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán. A képviselő elismerte, hogy a deficit problémája nem most keletkezett, de szerinte 2010 óta ez már Orbán Viktor felelősége.

A KDNP úgy látja, a bizottsági döntésen keresztül a megadóztatott bankok és multinacionális cégek akarják arra kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. A párt felszólította a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, és tegyen meg mindent az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében. A KDNP szerint az EU bizottság döntése a 2004-től kormányzó szocialista és liberális pártok kritikája is, mivel az ő “felelőtlen gazdaságpolitikájuk” hatására Magyarország azóta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem okozott akkora kárt az országnak, mint Orbán Viktor, ezért távoznia kell. Molnár Csaba képviselő emlékeztetett arra, hogy az EB a szankciót még soha egyetlen országgal szemben sem alkalmazta, de mint mondta, 2006 őszén Orbán Viktor ellenzéki vezetőként éppen ezt szorgalmazta az akkori magyar kormánnyal szemben. Megítélése szerint a bizottság döntése egyértelmű jelzés arra is, hogy Magyarország az európai értékekkel megy szembe, a demokrácia alapvető normáit sérti meg.

Hol volt Andor?

A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület – közölte a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella szerint ha Andornak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni a brüsszeli tanácskozáson, akkor méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.

A KDNP szerint is minősíthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Andor László, aki közpénzből fizetett tisztviselő, nem ment el arra az ülésre, ahol a Magyarországgal szembeni intézkedésekről döntött az EU-Bizottság.

Az LMP sajnálja, hogy Andor László uniós biztos nem vett részt az ülésen, de a biztosok feladata nem a saját országuk képviselete, hanem annak a területnek az irányítása, amelyre kijelölték őket.

Az MSZP alelnöke, Kovács László úgy látja, Andor László rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság ülésén, ám ha ott lett volna, akkor sem szavazhatott volna a javaslat ellen. Az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben, legfeljebb elmondhatnak olyan információkat az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer.

Itt van Andor és egyetért

Egyetért az Európai Bizottság döntésével a magyar EU-biztos. Andor László méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát.

Elmondása szerint azért maradt távol a tanácskozástól, mert egy másik rendezvényen, egy budapesti nyugdíj-konferencián vett részt, amelynek időpontját már jóval korábban rögzítették, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz.

Ennek tartalmát azonban csak akkor ismerteti, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat.

Nem vagyunk egyedül

Nem valószínű, hogy az Európai Bizottság javaslatának megfelelően ténylegesen felfüggesztik a Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását – véli Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

A pénzügyminiszterek tanácsának ugyanis egyhangúan meg kellene szavaznia ezt, ami pedig szerfelett valószínűtlen, mert más tagállamok is vannak Magyarországhoz hasonló helyzetben. Ők joggal tarthatnak attól, hogy a szankció alkalmazása precedenst teremthetne, és „elindulhat egy lavina”.

A felfüggesztés mindenesetre nem azonnal lépne életbe, hanem azt jelentené, hogy 2013-tól nem írnának ki új pályázatokat, az eddigi projekteket az intézkedés nem érintené. A kohéziós támogatásokból főként közlekedési és környezeti projekteket finanszíroznak idehaza.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik