Az Európai Bizottság (EB) péntek déli sajtótájékoztatóján Pia Ahrenkilde Hansen, a bizottsági elnök szóvivője még azt közölte, hogy egyelőre még nem kapták meg a magyar kormány válaszlevelét a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban. A Miniszterelnökség egy kora délután kiadott közleményben tudatta, hogy megüldték azokat a bizottságnak, amely pár órával később megerősítette, hogy valóban megérkeztek. Az EB közölte, hogy “sürgős jelleggel” fogja elemezni a válaszokat, és “megfelelő döntést” hoz majd arról, szükséges-e bármilyen további lépés az eljárások keretében.
Az uniós szerződések betartásán őrködő brüsszeli testület három kérdésben – a jegybanki függetlenség, az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint a bírói tevékenység felső korhatára ügyében indított eljárást Magyarország ellen január 17-én, egy hónapos határidőt adva a magyar kormánynak a szükséges lépések megtételére. Emellett tájékoztatást kért a budapesti kormánytól a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdésekben.
A Miniszterelnökség közleménye szerint a válaszlevélben a Magyar Nemzeti Bank és az Adatvédelmi Hatóság függetlensége, valamint a bírák szolgálati idejének meghatározása mellett az igazságszolgáltatási rendszer működésével, valamint a média helyzetével kapcsolatos bizottsági kérdésekre is reagáltak.
A közlemény szerint a kormány az elmúlt hetekben folyamatosan konzultált az EB-vel és annak főigazgatóságaival, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyesen egyeztetett José Manuel Barrosóval, a testület elnökével, és a válaszlevelek ezek alapján készültek. A Miniszterelnökség szerint “az eddigi tapasztalatok azt mutatják, számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban is objektív, pártatlan, a kettős mérce alkalmazását kizáró, jogi és szakmai alapokon nyugvó értékelést készít”.
Korábbi magyar közlések szerint az adatvédelmi hatóság függetlenségének megerősítése nem jelent problémát Budapest számára. Orbán Viktor miniszterelnök azt is jelezte, hogy a jegybanki függetlenséggel összefüggésben szintén kész megváltoztatni a magyar fél egyes előírásokat. A jegybankelnök fizetésének, valamint a jegybankelnök által a magyar alaptörvényre leteendő eskünek az ügyében azonban az eddigi közlések szerint további egyeztetésekre lehet szükség. A bírói tevékenység felső korhatárát előíró rendelkezést illetően magyar kormányzati tényezők kompromisszumos javaslatok felvetését helyezték kilátásba a múlt héten.
Orbán Viktor kormányfő csütörtökön az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő válaszlevél “semmilyen újdonságot nem tartalmaz”, a magyar álláspont védhető, néhány ponton kell kiegészítést tenni, és “egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk”.
Egy, a vitás kérdéseket ismerő brüsszeli forrás az MTI-nek elmondta: a magyar válasz egyes pontokon szövegszerű törvénymódosítási tervezetet tartalmaz, amely ha kielégítő lesz az Európai Bizottság számára, a magyar parlament elé kerül majd. Más pontokon a magyar kormány érvekkel kívánja alátámasztani saját álláspontját, bízva abban, hogy azzal eloszlathat egyes brüsszeli aggályokat.
A forrás szerint a jegybanki függetlenséget illetően eszerint Magyarország kész törölni például az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő előírást, valamint kész engedményre a Monetáris Tanács ülésein való kormányzati részvételt illetően is. Szintén lehetséges a törvénymódosítás az adatvédelmi hatósági függetlenség megerősítése érdekében.
A magyar kormányzat szerint ugyanakkor a jegybankelnök által a magyar alaptörvényre leteendő eskü nem áll ellentétben az uniós követelményekkel, hiszen maga a magyar alkotmány is kimondja a jegybankelnöknek a nemzeti hatóságoktól való függetlenségét. A jegybankelnök fizetésének szabályozása – érvel továbbá a magyar kormányzat – a közszféra általános javadalmazási plafonjához igazodik.
A bírákat illetően – mondta az említett brüsszeli forrás – Magyarország kész biztosítani annak lehetőségét, hogy az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák bírói megbízatását egyéni alapon meghosszabbíthassák.
Az igazságügyi reformmal kapcsolatos brüsszeli érdeklődésre adott válaszaiban a magyar fél igyekezett eloszlatni a szabályozásra vonatkozó uniós kételyeket. A médiaszabadságot illetően Magyarországon készül a médiatörvény módosítása, mivel annak egyes előírásait az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte. Ezen kívül a magyar fél hajlandó kikérni az Európa Tanács véleményét a médiaszabadsággal összefüggő szabályozás tekintetében. Az Európai Bizottság a Klubrádió problémáját is felvetette, magyar részről azonban arra utaltak, hogy a frekvenciaügy tárgyalása jelenleg bírósági szakaszban van.
