Akadályokba ütközött az újságírók munkája 2011-ben még az olyan hagyományos demokráciákban is, mint az Egyesült Államok, Franciaország vagy Olaszország – mutatott rá jelentésében a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet, amely Magyarországot a 2010-es 23. helyéről 2011-es teljesítménye alapján a 40. helyre sorolta vissza.
Magyarország visszasorolása kapcsán a jelentés említést tesz a médiatörvényről, amely “a kormányzó párt számára közvetlen ellenőrzést ad a média felett”. Az Egyesült Államok a 47. helyen osztozik többek közt Romániával, Olaszország több mint tíz helyet esve most a 61. a sorban, míg Magyarország európai szomszédai Franciaország (38.) és Spanyolország (39.).
A megtorlás éve
“Az elmúlt év jelszava a megtorlás volt. A tájékoztatás szabadsága soha nem társult ennyire a demokráciával, soha az újságírói munka nem volt ennyire kellemetlen a szabadságjogok ellenségeinek” – írja a szervezet 179 országra kiterjedő, hatodik éves tanulmányában az RSF. “Úgy tűnik, soha nem volt ilyen nagy számú a cenzúrázás és az újságírók testi épsége elleni támadás” – áll a jelentésben.
Csupán maroknyi ország tekinthető úgy, hogy “jó” helyzetet biztosít az újságíróknak. Ezek Norvégia, Finnország, Németország, Svédország, Svájc, Ausztria, Írország, a Benelux államok, a Zöldfoki-szigetek és Kanada.
Finnország az élen, Eritrea sereghajtó
Finnország a kezdetek óta az első helyen áll a mintegy tíz éve indított listán. Figyelemre méltó, hogy az első tíz közé került egy afrikai ország, a Zöldfoki-szigetek (9.), amely 2010-ben még a 26. helyen állt. A “hatóságok az újságírók iránt valódi toleranciát tanúsítanak. A sajtó sokszínű, és teljesen szabadon lehet fogalmazni”- fejtette ki Ambroise Pierre, az afrikai iroda vezetője.
Ezzel szemben Eritrea, Türkmenisztán és Észak-Korea, a “pokoli trió”, ahol nem érvényesülhet egyetlen polgári szabadságjog sem, a lista végén áll, a sarkában Szíriával, Iránnal és Kínával.
“Az egyenlet egyszerű: a polgári szabadságjogok hiánya vagy megszüntetése automatikusan magukkal vonják a sajtószabadság sérelmét. A diktátorok félnek és betiltják az információt, főleg az olyat, amely megingathatja a helyzetüket” – mutatott rá a szervezet.
